Budapesten fogadja Alice Weidelt, az AfD elnökét Orbán Viktor. Erről a miniszterelnök az X-en posztolt.

„Várom a látogatását, Alice Weidel! Berlin mindig a falak városa volt. Itt az idő egy újabb (fal) lebontásának!”

- írta.

Weidel nem sokkal később egy válaszposztban köszönte meg a budapesti meghívást.

A találkozóra a jövő héten kerülhet sor. Önmagában az, hogy Orbán Viktor Elon Musk után megpróbálja legitim politikai szereplőként felemelni Weidelt, politikai tabudöntésnek számít: nemcsak regnáló miniszterelnök, de komolyan vett politikus sem nagyon szokta érdemi tárgyalópartnerként kezelni külföldön az AfD-t.

A szélsőjobboldali, élesen bevándorlásellenes, Kreml-barát és nemzetiszocialista nosztalgiákkal vádolt AfD-vel egészen idáig egyetlen demokratikus párt sem volt hajlandó együttműködni Németországban.

Ez a politikai embargó éppen most rendült meg valamennyire, amikor a közvélemény-kutatásokat vezető CDU a múlt héten az AfD képviselőinek szavazataival próbálta meg (sikertelenül) a Bundestagban szigorítani a német bevándorlási törvényeket.

Az AfD-vel való együttszavazást a többi párt mellett Angela Merkel korábbi kancellár is elítélte, Berlinben pedig vasárnap több mint százezren tüntettek az AfD politikai karanténból való kiengedése ellen. A CDU azt hangsúlyozza, hogy ők pártként nem működnek együtt a szélsőjobbal, attól pedig egy jó ügy nem válik önmagában rosszá, hogy „rosszak is megszavazzák” - mondják.

Az AfD a közelmúltig lényegében nemzetközi politikai bojkott alatt volt, tavasszal a német szélsőjobbos pártot Le Pen kezdeményezésére kitették a jobboldali európai pártcsaládból is - így az Orbán Viktor indítványára létrehozott Patriótákban sincsenek benne.

Elszigeteltségük azonban sokak szerint egyre kevésbé tartható, hiszen a közvélemény-kutatások szerint már simán húsz százalék feletti eredményre számíthatnak a márciusi előrehozott német választásokon. A népszerűségük ráadásul emelkedik, míg az élen álló CDU-CSU-é némileg csökken - a migrációs szigorításba való határozottabb beleállás már csak ezért is volt fontos a Friedrich Merz vezette kereszténydemokratáknak.

Elon Musk a közelmúltban látványosan beállt az AfD mögé, élőben jelentkezett be a kampányrendezvényükre, hosszan beszélgetett egy podcastben a párton belül egyébként a mérsékeltek közé számító Weidellel, és arról beszélt, hogy „csak a szélsőjobboldali párt mentheti meg Németországot ”.

Orbán Viktor a svájci Neue Zürcher Zeitungnak adott, hétfő reggel megjelent interjújában részletesebben is beszélt az AfD-elnök meghívásáról. A kérdésre, hogy „úgy tűnik, szimpatizálnak az AfD-vel, de a Patrióták nem akarják őket a frakciójukba - miért nem? ”, Orbán azt válaszolta, hogy bár az AfD-ben vannak elfogadhatatlan ötletek is, a párt fő programpontjaival szimpatizál:

„Az AfD inkább mozgalom, mint párt. Őrült emberek és ötletek merülhetnek fel – ez a kockázat, amelyet a Rassemblement nemzetisége nem akart vállalni. Nincs tapasztalatunk az AfD-vel, és nincs kapcsolatunk vele. A programjuk jól hangzik Magyarországnak: adócsökkentés, a Green Deal átméretezése, visszatérés az atomenergiához, szigorú migrációs politika. De nem akarok beleavatkozni a német ügyekbe”

- mondta.

A kérdésre, hogy ő is azt hiszi-e, hogy az AfD-nek őrültek is vannak a soraiban, azt mondta, hogy ez egy mozgalomszerű politikai képződményben nem ritka, náluk, a Fideszben is voltak ilyen emberek.

„Tudok olvasni (nevet). Vannak olyan kijelentések, amelyek egyszerűen nem lehetnek részei a 21. század politikai kultúrájának. De én magam vezettem mozgalmakat a magyarországi kommunista rezsim elleni harcban. Őrültek ott is megjelentek. Ha a politikát egy pártban intézményesítik, az unalmasabb, de kiszámíthatóbb lesz”

- mondta a svájci lapnak. A kérdésre, hogy hogyan viszonyuljon egy politikai rendszer egy ilyen párthoz, azt állította, hogy a Fidesz a magyar belpolitikában is mindenkivel szóba áll:

„Magyarországon nincs tűzfal. Ha egy párt szavazatokat kap, azt komolyan vesszük. Ez nem jelenti azt, hogy együtt is működünk velük, de leülünk, és megbeszéljük. A tűzfal primitívvé teszi a politikai gondolkodást. Alice Weidel felhívott, és találkozót kért. Jövő héten Budapesten fogadom. Az AfD a szavazatok 20 százalékát kaphatja meg. Ha a főnökük beszélni akar velem, miért mondanék nemet? Ha Olaf Scholz hívna, őt is fogadnám. De ez a veszély most nem akut (nevet).”

Orbán Viktor korábban még nem volt hajlandó találkozni az AfD vezetőjével. Azt is világossá tette, hogy miért: úgy látta, hogy az rontaná a kapcsolatokat a mindenkori német kormánnyal, ezért, mint egy 2022-es interjúban fogalmazott, inkább feláldozza az AfD-vel való kapcsolatokat a jobb magyar-német kapcsolatok kedvéért:

„Magyarországnak erősen érdekében áll, hogy jó kapcsolatokat tartson fenn a mindenkori, hivatalban lévő szövetségi kormánnyal, legyen benne akár a CDU, akár az SPD. A pártkapcsolatok semmilyen körülmények között nem áshatják alá a kormányaink közötti kapcsolatokat. A német demokrácia sajátossága, hogy ha lépéseket tennénk az AfD-vel kapcsolatban, az kihatással lenne a kormányközi kapcsolatokra. A szövetségi köztársaságban ez így van, ezen nem tudunk változtatni. Ezért fontossági sorrendet kell felállítanunk. Számunkra az államközi kapcsolatok fontosabbak, mint a pártok közötti kapcsolatok. Ezért kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-vel való kapcsolatokat a lehető legjobb kormányközi kapcsolatok oltárán.”

Orbán még 2023 nyarán is azt mondta, nincs oka meghívni az AfD vezetőjét Budapestre. A német Bildnek akkor a miniszterelnök arról beszélt, hogy a Fidesznek tartalmi kétségek miatt sincs szorosabb együttműködése az AfD-vel: „Nem tudjuk, hogy pontosan miről is szól az AfD. Nem egyértelmű, hogy mi a programja. Európa-barát vagy Európa-ellenes? Nem könnyű megérteni” - mondta, miközben nem akart állást foglalni abban, hogy az AfD fasiszta-e:

„ne provokáljon bele egy ilyen vitába”

- mondta az ezt firtató újságírónak.