A magyar miniszterelnök az európai szélsőjobb összefogásával foglalná el Brüsszelt.
Olyan kijelentések minősítették hivatalosan is szélsőjobbosnak a legnépszerűbb német pártot, amiket Magyarországon napi szinten hallani. Lehet-e ebből betiltás, amikor Trumpék éppen ezerrel tolják az AfD szekerét, és mi szól ez ellen?
Alice Weidel nevetett, Olaf Scholz értetlenül állt a helyzet előtt.
A német kereszténydemokraták és szociáldemokraták szűk két hónap alatt megállapodtak az új koalíciós szerződésről. A gyorsaság Merz érdeme, a tárgyalásokban viszont a szociáldemokraták voltak az ügyesebbek. A leendő kancellár jelentős népszerűség-vesztéssel kezdheti meg a szélsőjobboldal visszaszorítását célzó kormányzását.
Az AfD előretört, a Pride-ot korlátozni akarják, Orbán Viktor alkotmányban garantálná a készpénzhez való jogot. Nem rossz évkezdés a Mi Hazánk szimpatizánsainak. Kérdés, hogy magának a pártnak jó-e, ha a kormány valósítja meg a fontosabb programpontjait.
Ezért atomfegyverekre és általános hadkötelezettségre van szüksége az országnak.
A miniszterelnök megvétózta az Ukrajnának szánt uniós támogatásokat, így a képlékeny világpolitikai helyzetben valódi kárt tudott okozni a közösségnek. Könnyen lehet azonban, hogy ez volt az utolsó ilyen lehetősége.
De Olaf Scholz is megkapta a magáét.
A Fidesz és a NER hónapjait összefoglaló sorozatunk második része durvább, mint az előző. Csak néhány téma: évértékelés teli rüszttel, Trump támogatása 0-24-ben, sikeres MOME-lázadás, elengedett mini-Dubaj, és Bayer, az egykori amerikai fegyverlobbista.
Mert a képviselők nem fértek be az eddig használt terembe.
Friedrich Merz valódi mozgástér nélkül kezdi a koalíciós tárgyalásokat. Hiába nyertek a konzervatívok, a német választás valódi győztese a Merz hibáira váró AfD. Küzdelmes évek várnak Németországra.
Szerinte „Németország népe nagy számban szavazott a változásra”.
A Mi Hazánk elnöke szerint nem igaz, hogy a Fidesz elcsábította volna az AfD-t.
A CDU 29 százalékot szerezhet, Olaf Scholz kancellár pártja csak 16 százalékot.
Külföldi beavatkozás és belpolitikai tabudöntést hozó kampány után választ új parlamentet Németország. Bár a szélsőjobboldali AfD eddig nem látott méretűre erősödött, a legnagyobb esélyes még mindig a konzervatív CDU. Az új kancellár valószínűleg Friedrich Merz lesz, kormányozni azonban csak koalíciós partnerrel tud majd.