Orbán Viktor vétójával ért véget a csütörtöki rendkívüli EU-csúcs. A miniszterelnök nem fogadta el az Ukrajna további támogatásáról szóló szövegtervezetet, így a másik 26 uniós állam- és kormányfő külön adott ki nyilatkozatot. Bár az Európai Unió felfegyverzéséről szóló részt Orbán is megszavazta, a csúcstalálkozó egyértelműen keserű szájízzel fejeződött be. A közösség Ukrajna mögötti egysége ugyanis pont akkor bomlott meg, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá.

Az EU-csúcs óriási nemzetközi figyelem mellett zajlott. Miután Donald Trump visszatért a Fehér Házba, és elkezdte gyökeresen átalakítani a transzatlanti kapcsolatokat, az Európai Unió is lépéskényszerbe került. A mostani csúcstalálkozó tétje az volt, hogy a közösség képes-e határozott és egységes állásponttal reagálni a megváltozott geopolitikai helyzetre. Képes-e felfegyverezni magát, és kiállni a Trump által magára hagyott Ukrajna mellett.

Már a csúcstalálkozó előtt is látszott, hogy utóbbi lesz a nehezebb feladat. Orbán ugyanis már szombaton jelezte az Európai Tanácsot vezető António Costának, hogy az ukrán csomagot mindenképpen megvétózza. Mivel a szövegtervezet annyira távol áll az elképzeléseitől, hogy az alkudozásnak sem látja értelmét.

Orbán jelzése kemény volt, de egyáltalán nem szokatlan. A miniszterelnök brüsszeli tárgyalási stratégiájának ugyanis régóta visszatérő eleme a nagyotmondás. Azért dob be a csúcstalálkozók előtt egy nyilvánvalóan teljesíthetetlen követelést, hogy legyen miből alkudnia. Így már akkor is elégedetten távozhat, ha csak fele annyit engednek neki a többiek, mint amennyit eredetileg kért.

Bár Orbánék minden létező felületen azt kommunikálták, hogy Ukrajnával kapcsolatban szóba sem jöhet a megállapodás, Costa bízhatott benne, hogy a nemzetközi figyelem által kiváltott hatalmas nyomás miatt puhíthatja Orbánt. Akár úgy, hogy nem engedi leválasztani az ukrán témát az Orbán által is támogatott fegyverkezési csomagról. Akár úgy, hogy tartózkodásra bírja.

Utóbbi módszert 2023 decemberében már sikeresen alkalmazta az Európai Tanács. Bár Orbán akkor is úgy érkezett az EU-csúcsra, hogy elképzelhetetlennek tartotta a döntésbe való beleegyezést, végül a szavazás előtt kisétált az ülésteremből, így a többiek elfogadták Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megindítását.

Costa maradék reményei azonban már a csúcstalálkozó előtt szertefoszlottak. Az Európai Néppárt EP-frakcióját vezető Manfred Weber ugyanis kijelentette, hogy a Néppártnak elege van Orbánból, aki szerintük blokkolja a józan ész által diktált uniós érdekek érvényesítését.

Bár a nyilatkozatot Weber tette, az üzenetet valójában a leendő német kancellár, a Néppárt EU-csúcs előtti megbeszélésén is megjelenő Friedrich Merz küldte. Az Európai Unió informális vezetésére készülő Merz megüzente a német választási hajrában az AfD-s Alice Weidelnek kampányoló Orbánnak, hogy nem tolerálja a zsarolást.