Sulyok Tamás köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára Kurali Zoltánt nevezték ki április 22-ei hatállyal hat év időtartamra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökévé, olvasható a pénteki Magyar Közlönyben.
Decemberben számoltunk be arról, hogy miután Varga Mihály volt pénzügyminisztert nevezték ki a MNB elnökévé, Kurali Zoltán Banai Péter Benővel és Sipos-Tompa Leventével együtt lett az MNB-elnöki csapatának három meghatározó tagja. Kurali korábban az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójaként dolgozott.
Varga Mihály a héten kezdeményezte az MNB alapítványainak megszüntetését a kormánynál. Kurali ekkor még csak elnökjelöltként támogatta ezt, úgy nyilatkozott: kizárólag a jogszabályban meghatározott klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti az MNB fő feladatának, és ennek megfelelően mérsékelni szükséges, vagy adott esetben meg is kell szüntetni azokat a tevékenységeket, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe.
Matolcsy György jegybankelnök távozása után hirtelen mindenki a fejére csapott, az Állami Számvevőszék feljelentést tett az MNB-s Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodása miatt, a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást, a fideszesek pedig próbálnak úgy tenni, mintha most szembesülnének azzal, hogy az alapítvány működésével baj lehetett – pedig 9 éve mindent megtettek azért, hogy még kevésbé legyen átlátható a rendszer.
Az Állami Számvevőszék jelentése alapján 266 milliárd közpénz veszhetett el, de az alapítvány által létrehozott Optima Befektetési Zrt. ennél jóval nagyobb vagyonnal, nagyjából 500 milliárd forinttal gazdálkodott, amiben már a Neumann János Egyetemért Alapítvány pénze is benne volt. A jelentésben rájuk is kitértek.
A jelentés szerint a befektetéseket egy átláthatatlan struktúrán keresztül bonyolították, sok milliárd került Matolcsy Ádám baráti társaságához. Noha a független sajtó évek óta cikkezett az alapítvány, az Optima, illetve Matolcsy Ádám és köre kétes ügyleteiről, sokáig semmi nem mozdult.
Nagy Mártonnak, aki számított a pénzügyi államtitkárok maradására, épp a legkritikusabb területre kell új embert találnia.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta, törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét, leszűkítve azokat az alapfeladatokra.
Ha megszédülsz a Zrt.-ktől, nem érted, mi ez a sok Pallas Athénézás, és fogalmad sincs, mi az a magántőkealap, akkor neked szól ez az összefoglaló az elmúlt évtizedek egyik legpofátlanabb közpénzkiszervezéséről.
Kérdésünk az Állami Számvevőszék közölte: vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen. A terjedelmes ÁSZ-jelentésből úgy tűnik, több százmilliárdos közpénzvagyont égetett el a mára a fizetésképtelenség szélére sodródott MNB-alapítvány és annak vagyonkezelője.
Eddig csak azt tudtuk, hogy a Számvevőszék vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.
Bánki Erik ugyanazt szajkózta, Kósa Lajos belebonyolódott, Kövér László pedig az ellenkezőjét állította annak, amit megszavazott. Matolcsy távozása kellett ahhoz, hogy hirtelen a fejére csapjon a Számvevőszék, hogy valami nem kerek.
266 milliárd forint volt a jegybanki alapítványok induló vagyona, ami akár 460 milliárd forint lehetne, de ebből csak 283 milliárd forint van meg. Az is jó eséllyel csak papíron.
Egyik oldalon egy klán áll, aminek jóvoltából soha nem látott mennyiségű pénz tűnt el a nemzet bankjából. A másik oldalon pedig a megmaradt szabad sajtó, amely éveken keresztül, kitartó munkával igyekezett megóvni a közöset.