A nagytakarítási törvény ellen tüntetnek Lánczi Tamás hivatala előtt

A következő gyújtó hangú beszédet Bedő Dávid, a Momentum parlamenti képviselője tartotta, aki megkérdőjelezte Orbán Viktor korábbi állításának hitelességét, miszerint „Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk.” Bedő attól tart, hogy ezt hazugságnak nevezte, mert „előre megfontolt, aljas módon, el akarnak hallgattatni mindenkit, aki nem ért egyet az állampárttal”. További kétségeinek adot hangot azzal kapcsolatban, hogy az új gyülekezési törvény elfogadásánál is csupán a gyerekvédelem ügye vezette volna a fideszes képviselők ujját, amikor megnyomták az igent.

„Tudtuk akkor is, hogy ez egy hazugság. Azóta is mondjuk folyamatosan, mondják rengetegen rajtunk kívül is, hogy ez sokkal többről szól. Mert először eljönnek a gyülekezés szabadságáért, most eljönnek a megmaradt sajtószabadságért, eljönnek a szólásszabadságért. Mi lesz a következő?”

Majd a megszűnőben lévő párt képviselője arról bezsélt, hogy a Fidesz látja, mennyire elvesztette a társadalom többségének a támogatását. Pont emiatt attól tart, hogy 2026-ban nem lesznek szabad és tiszta választások, mert most vasárnap veszítenének. Bedő Dávid gyorsértékelése szerint ez a körülmény vezetett a nagytakarítási törvény beterjesztéséhez is. Majd feltette a kérdést a visszafogott látszámban megjelent közönségnek, hogy akarnak-e Oroszország, esetleg Fehéroroszország lenni. A nemleges válaszra kijelentette, hogy Európához tartozunk, majd el is kurjatotta magát, hogy „Ruszkik haza!” Majd a kurjongatás után hitet tett a jogállam és a demokrácia mellett. Az elszántságát az sem zavarja, ha egy tüntetésen ilyen kevesen jelennek meg: „Sosem tudhatjátok azt, hogy melyik az a tüntetés, ami eljut olyan emberekhez is, akikhez a propagandán kívül semmi más nem jut el” - állapította meg. Majd olyanokat is mondott, hogy azt sem lehet tudni, melyik lesz az a demonstráció, ami tüntetésből átfordul ellenállásba.

Meglepődnénk, ha ez lenne az.

A Momentum alelnöke szerda reggelre új Magyarországra ébredtünk, mert közelebb kerültünk a putyini diktatórához. Kifejtette, hogy már a gyülekezési jog csorbítása is ebbe az irányba mutatott. „Rajtunk múlik, maygarokon, hogy ezt meddig hagyjuk még” - mondta Lőcsei, majd felidézte, hogy az elmúlt hetekben a hidakon küzdöttek, és ugyanúgy most sem félnek, amikor „blokád alá vették” a Szuverenitásvédelmi Hivatal épületét. Szerinte ennek eredményeként „ma itt nem árulták a hazát”. Szerinte több ezer magyar hazafi még nagyobb eredményt tudna elérni. Arról bezsélt, hogy a különleges kor különleges politikai cselekedeteket kíván meg, a momentumosoktól is. Ezért a Momentum meghozza azt az áldozatot, hogy nem gátolják a kormányváltást, vagyis a következő 11 hónapban sok feladatuk lesz, mert vidéken még nincs áradás. Ezt a mérleget ők akarják átbillenteni.

A Freeszfe Egyesület elnöke arról beszélt, hogy össze kell fogni. „Művészetet, kultúrát csinálni ezeknek a játékszabályoknak a mentén, amik most kialakulni látszódnak, nyilvánvalóan képtelenség. Semmi értelme nincsen.” Szerinte úgy érdemes továbbmenni, ha még hangosabban és élesebben állnak ki azokért az értékekért és elvekért, amikre a munkájukat alapozták. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a humort sem lehet elvenni, majd elmondott egy vicce Nagy-Bandó Andrástól.

Az Átlátszó oknyomozó újságírója arról beszélt, hogy nem csak a törvény által megcélzott sajtótermékek vannak végveszélyben, hanem az egész társadalom. Szerinte mindenki bele fog kerülni, hiszen ezek a szervezetek és médiumok a közért dolgoztak. Félironikusan megtiszteltetésnek nevezte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elsők között az Átlátszó ellen indított eljárást. Szerinte ekkor legalább tudni lehetett mivel vádolják őket, és ez ellen pert tudtak indítani a bíróságon. Ezzel szemben a mostani törvény csak a külföldi támogatásokat bélyegzi meg. Szerinte a külföldi támogatások mögött az van, hogy az állam nem támogatja afüggetlen újságírást és a civilek munkáját.

Felidézte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal többek között a közadatok igénylésére létrehozot oldaluk miatt támadta őket. Azt mondta, nem fognak külföldre menekülni vagy abbahagyni a munkájukat.

• Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó oknyomozó újságírója;
• Forgács Péter rendező, a Freeszfe Egyesület elnöke;
• Tompos Márton, a Momentum elnöke;
• Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője.

Tettünk egy kísérletet, hogy néznének ki az elmúlt évek nagy hatást kiváltó 444-cikkeinek címei, ha arra is ügyelnünk kéne, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem listázzon minket.

Példa1, eredeti cikk címe:

SzuHi-kompatibilis cím:

Példa2, eredeti verzió:

És ami talán Lánczi Tamás szemét se szúrná:

Ugye, hogy ennek valójában semmi értelme nem lenne?

Ha Halász János „A közélet átláthatóságáról” címet viselő törvényjavaslatát elfogadja az Országgyűlés, akkor Magyarország a független nyilvánosság és közélet korlátozásában a putyini Oroszország szintjére lép. A háborús agresszor Oroszország szintjére. Vagy egy kicsit azon túlra.

Ha fontosnak tartod a munkánkat, kérjük, tarts ki mellettünk, ameddig lehet. Amennyiben megengedheted magadnak, segítsd a munkánkat egyszeri vagy rendszeres támogatással. Ha még nem vagy előfizetőnk, csatlakozz a 444 Körhöz.

A támogatási lehetőségekről itt olvashatsz bővebben.

A cikk folytatódik

Rényi Pál Dániel Harminc év paranoia című cikkében lépésről lépésre mutatta meg, hogyan tekint Orbán Viktor évtizedek óta legyőzendő ellenségként az autonóm önszerveződésekre, és hogyan számolja fel a tőle független műhelyeket és közösségeket.

„Orbán Viktor legalább harminc éve kételkedik a szabad nyilvánosság és a civil társadalom étoszában; vagyis legalább azóta politikai kockázatként vagy akadályként tekint a független és autonóm önszerveződésekre. (1996-ban készült az emlékezetes interjú vele Friderikusz Sándornál például, ahol a médiát simán a legveszélyesebb dologként emlegette a világon.) Pedig sokat tud róluk – még szakdolgozatát is a szocialista társadalmak önszerveződési próbálkozásairól, közelebbről a lengyel Szolidaritásról írta.

De a zárt közösségként működő korai Fidesz politikai szocializációja más irányba terelte Orbánt párttársaival, elsősorban Kövér Lászlóval és Simicska Lajossal együtt – annak dacára, hogy a korai Fidesz sokat köszönhetett a kibontakozó szabad nyilvánosságnak. (Orbán Viktort úgy ismerte meg az ország, hogy az állami tévé közvetítette a Nagy Imre temetésén elmondott beszédét.)”

A cikk folytatódik

A dombóvári fóruma után kérdeztük Lázár Jánost, aki szerint a Fideszen belül is van vita az „átláthatósági” törvényről, a kormány még nem foglalt állást. A miniszter nem érti a szerkesztőségek felháborodását, mert álláspontja szerint ez a javaslat csak a transzparenciát erősíti.

A cikk folytatódik

A törvényjavaslattal van egy rakás probléma - túl azon, hogy a kormány egyértelműen a független, szabad sajtó és a civil szféra megfélemlítésére és felszámolására alkalmas eszközt alkot vele.

A problémák sora is ebből fakad: a benyújtott javaslat ugyanis nem világos, nem tudni kire, milyen magatartásokra vonatkozik, sem magát a folyamatot, sem a szankciókat nem lehet előre látni.

Erről beszélgetett kollégánk, Jelinek Anna dr. Stánicz Péter ügyvéddel, alkotmányjogásszal.

A cikk folytatódik

Bár a tavaszi nagytakarítást Orbán Viktor februári évértékelőjében még húsvét előttre ígérte, kicsit azért túlcsúsztak. De nem lankadtak. Május 13-án 23:38-kor a fideszes Halász János A közélet átláthatóságáról címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután ezek a szervezetek

• nem kaphatnak a személyi jövedelemadó felajánlható 1 százalékának támogatásaiból;
• külföldi támogatásokat csak a pénzmosás elleni szerv, azaz a NAV engedélye alapján fogadhatnak el;
• a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozati kötelezettsége lesz az országgyűlési képviselőkre vonatkozó tartalommal és formában. A vagyonnyilatkozatokat a kormány honlapján hozzák nyilvánosságra;
• a szervezet és annak irányítói kiemelt közszereplőnek számítanak a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint.

A Fidesz javaslata szerint az a jogi személy vagy más szervezet – tehát civilekre és gazdasági társaságokra is vonatkozik a törvény – veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ami „külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez”, amivel sérti, negatív színben tünteti fel

• Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
• a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
• Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

Valamint az is ugyanilyen veszélyes, ha a külföldi támogatást kapó szervezet az előbb felsorolt alkotmányos értékek elleni fellépést támogat. (Például, ha nem szeretnék, hogy Magyarország jogállam legyen.)

A cikk folytatódik