Kedden tartották volna a Fővárosi Törvényszéken annak a személyiségi jogi pernek az első tárgyalását, amit az Átlátszó indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, mivel a hivatal bármiféle bizonyíték nélkül terjesztette róluk, hogy kémkednek, külföldi nyomásgyakorló hálózat tagjai, híreket hamisítanak, egyben hírszerzési tevékenységet folytatnak, amerikai szerverekre töltenek fel magyar dokumentumokat, valamint miattuk nem jönnek az uniós pénzek.

Azonban a tárgyalóteremben csak Bodoky Tamás főszerkesztő és Tóth Balázs, a lap ügyvédje jelent meg, a Szuverenitásvédelmi Hivatal részéről senki. Láncziék ügyvédje tárgyalásütközésre hivatkozva maradt távolt, de az is kiderült, hogy az idézést csak az utolsó pillanatban, a tárgyalás előtti napon töltötte le. Vagyis így nem telt le az idézés kézhezvételétől számított 15 napos határidő.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal korábban ellenkérelmet nyújtott be, illetve az Átlátszó keresetének elutasítását kérte.

Többek között azzal érveltek, hogy az állításaik „nem valótlan tényállítások, hanem valós tényekből levont következtetéseknek minősülnek.”

Vagyis a milliárdokból működő állami hivatal azzal érvel, hogy a vizsgálati jelentéseit pusztán véleménynek kell tekinteni. Ez az érvelés egyszerre komikus és ijesztő, mivel a nagytakarítási törvény elfogadása után ugyanez a hivatal tesz majd javaslatot a kormánynak arra, hogy mely szervezeteket és szerkesztőségeket tegye feketelistára, tiltsa el a külföldi pályázatoktól és az 1 százalékos támogatásoktól. Annak a jegyzéknek az alapját a Szuverenitásvédelmi Hivatal eddigi jelentései adhatják, azonban a jogszabálytervezet szerint a jegyzékbe vétel ellen nem lehet fellebbezni.

Vagyis a hivatal csak véleményt közöl, az viszont megfellebbezhetetlen.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal tavaly júniusban indított vizsgálatot az Átlátszó ellen, azonban a lap nem működött együtt Láncziékkal, mivel úgy látták, jogilag nincs válaszadási kötelezettségük: „A hivatalos vizsgálat indokaként megjelölt »választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység« ugyanis a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet. Ezért csak olyan információkat tudunk megosztani a Hivatallal, amelyeket bárki más megkeresésére is megadnánk.”

Ennek ellenére a Szuverenitásvédelmi Hivatal kémkedéssel kezdte őket vádolni, ami miatt az Átlátszó perelt, mert szerinte az állami szerv a tavaly nyáron megindított vizsgálata óta „olyan megállapításokat tett és terjesztett, amelyek mindenféle valóságalapot nélkülöznek”. A bíróságnak benyújtott keresetében az Átlátszó többek között azzal érvel, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal a közreműködésük nélkül írta meg a vizsgálati jelentését, amit anélkül tett közzé, hogy azt előzetesen nekünk is megküldte volna. Szerintük ez az eljárás ellentétes a jogszabállyal. Egyben azt is abszurdumnak tartják, hogy a Hivatal a közérdekű adatigényléseiket állítja be hírszerzési tevékenységnek. Valamint a Hivatal többi állítását is tételesen cáfolták.

A keddi tárgyaláson a bíró június 24-ére tűzte ki a következő tárgyalást, a határidőket pedig úgy szabta meg, hogy legközelebb ne lehessen a kézhezvételi határidőre hivatkozni. Az eredménytelen tárgyalás után a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyből közölte, hogy nagyon várják a következő tárgyalást. Ugyanakkor Lánczi Tamás valószínűleg ezen sem fog megjelenni, mivel a bíró nem látta indokoltnak a beidézését.