Donald Trump bejelentette, hogy Kínába látogat, miután telefonon beszélt Hszi Csin-ping kínai vezetővel - írja a BBC. Az amerikai elnök azt mondta, hogy a „nagyon jó beszélgetés” során ő is meghívta Hszit a Fehér Házba – bár egyik fél sem erősítette meg hivatalosan ezeket az utakat.

A csütörtöki hívás volt az első alkalom, hogy a két vezető beszélt egymással, mióta Trump februárban kereskedelmi háborút indított Peking ellen. A kínai állami média szerint a hívást a Fehér Ház kérésére bonyolították le. Trump a közösségi médiában azt írta, hogy a másfél órás beszélgetés elsősorban a kereskedelemre összpontosított, és „nagyon pozitív eredménnyel zárult mindkét ország számára”.

Trump Hszi Csin-pinggel folytatott beszélgetéséről azt mondta: „Ő meghívott engem Kínába, én pedig meghívtam őt ide.” Erről akkor beszélt, amikor a Fehér Ház Ovális Irodájában éppen Friedrich Merz német kancellárt fogadta, ahol arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háború olyan „mint kér kisgyerek harca”.

„Hszivel mindketten elfogadtuk a meghívásokat, tehát majd egy adott időpontban a First Ladyvel együtt ellátogatunk Kínába, és remélhetőleg ő is eljön ide a kínai First Ladyvel” – tette hozzá. A kínai közlemény megemlítette Hszi meghívását, de nem tért ki a Fehér Házba szóló viszontmeghívásra.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség szerint Hszi azt mondta Trumpnak, hogy az Egyesült Államoknak „vissza kellene vonnia azokat a negatív intézkedéseket, amelyeket Kína ellen hozott”. A kínai vezető azt is hangsúlyozta, hogy Kína mindig betartja az ígéreteit, és mivel konszenzus született, mindkét félnek tartania kell magát hozzá – utalva ezzel a Genfben nemrég megkötött megállapodásra.

Miután mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy megszegte a vámcsökkentésről szóló megállapodást – Trump ezt „teljes újrakezdésnek” nevezte. A megállapodás májusi megkötése előtt Trump több ország importjára emelt vámot, de a legmagasabbakat Kínára rótta ki. Peking válaszul szintén vámokat emelt az amerikai importárukra, így a kölcsönös emelések végül 145%-os csúcspontot értek el.

A májusban kötött ideiglenes tűzszünet értelmében az USA 30%-ra csökkentette a kínai termékekre kivetett vámokat, míg Peking 10%-ra mérsékelte az amerikai importvámokat, és ígéretet tett arra, hogy feloldja a kulcsfontosságú ásványi anyagok exportjára vonatkozó korlátozásokat. A megállapodás 90 napos határidőt szabott egy tartós kereskedelmi megállapodás kidolgozására.

Azóta azonban a tárgyalások megtorpantak, és mindkét oldal azzal vádolja a másikat, hogy megszegte a megállapodást. Az USA szerint Kína nem indította újra a létfontosságú ásványi anyagok és ritkaföldfém mágnesek szállítását, amik elengedhetetlenek az autó- és számítástechnikai ipar számára. A kínai kereskedelmi minisztérium tagadta ezeket a vádakat, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy új korlátozásokkal – például a számítógépes chipekre vonatkozókkal – aláássa a megállapodást. A témáról egy hosszabb cikkben is beszámoltunk, amit ide kattintva olvashattok el.

A hívást követően az elnök kijelentette, hogy „mostanra nem lehet kérdéses, mennyire összetett a ritkaföldfémek ügye”. A Fehér Házban pedig arról beszélt, hogy „a kínai diákok jöhetnek, semmi gond – őszintén szólva megtiszteltetés számunkra. De ellenőrizni akarjuk őket.”

A kínai állami média szerint Hszi pedig arra figyelmeztette Washingtont, hogy „körültekintően” kezelje Tajvan ügyét, hogy elkerüljék a konfliktust – néhány nappal azután, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter „közvetlen fenyegetésnek” nevezte Kína magatartását a sziget irányába. Kína ugyanis Tajvant egy elszakadt tartománynak tekinti, amit idővel egyesíteni kíván, és nem zárta ki a katonai erő alkalmazását sem. Az Egyesült Államok eközben katonailag támogatja Tajvant, de a hivatalos diplomáciai elismerést elutasítja az „egy Kína” politika jegyében.