Jó reggelt kívánok, Orbán Viktor miniszterelnök megtartotta péntek reggeli eligazítását, a fontosabb témák kivonatolva:
Ukrajna, Ukrajna, Brüsszel, Ukrajna, Brüsszel, Budapest, Parajd, kábítószerek.
A miniszterelnök kezdésként reflektált a hírre, miszerint a Honvédelmi és Rendészeti bizottság megállapította, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök nem teljesítette a honvédelmi miniszer utasítását, nem képviselte a közismert magyar álláspontot az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban - erről itt írtunk bővebben (a bizottság ellenzéki tagjainak reakciójáról pedig itt).
Mennyiben politikai és mennyiben nemzetbiztonsági ügy, amiről beszélünk? - kérdezte a riporter Orbánt. Aki szerint „alapvetően utóbbi”, vagyis nemzetbiztonsági az ügy.
„Egymásnak ellentmondó vélemények vannak az asztalon, meg tények is vannak az asztalon” - mondta két torokköszörülés közt a beszélgetésbe kissé nehezen belelendülő miniszterelnök. Ő maga megvárja, amíg a honvédelmi miniszter a kormány asztalára teszi a jelentést - tette hozzá, bár álláspontja szerint az már „önmagában figyelemreméltó” az, ami történt.
„Amikor fiatal voltam, és komcsi idők voltak, ezt talán A tanú című filmben úgy írták le: »a nemzetközi helyzet fokozódik«. És valóban ez a helyzet.”
Factcheck: Orbán jól tippelt, A tanúban hangzott el a citált idézet.
A miniszterelnök ezután gyorsan rá is fordult a kontextus elemzésére (ebben nagy meglepetés nincs, aki hétről hétre hallgatja a miniszterelnököt, az akár át is ugorhatja ezt a részt).
Orbán szerint az egész ügy gyújtópontjában Ukrajna uniós csatlakozásának ügye áll. Kétfajta ország van: akik ezt támogatják, és akik ezt ellenzik (spoiler: mi az utóbbiak közé tartozunk - mondta a miniszterelnök).
De az ellenzőknek is két fajtája van, azok, akik ravaszkodnak, kivárnak, és azt hiszik, hogy majd a tárgyalási folyamat közben akaszthatják meg a folyamatot. Meg vagyunk mi, akik nyíltan kiállunk a csatlakozás ellen. Csakhogy emiatt a nyílt kiállás miatt Magyarország nemzetközi támadások középpontjában van. „Itt egy Brüsszel és Ukrajna által közösen szervezett akciósorozattal állunk szemben” - elemzett a miniszterelnök, aki szerint az a gondolat már be is épült a magyar hadsereg mélyébe is, hogy nem a kormány döntését kell követni.
Mindenesetre Orbán örömét fejezte ki amiatt, hogy van „önvédelmi képessége a magyar hadseregnek”, de jelezte azt is, hogy nem örül ennek az egész vitának, mert „az a jó, ha a honvédséget távol tartjuk a politikától”.
Itt gyorsan át is tolta a felelősséget Ruszin-Szendi Romuluszra, mondván, ő az, aki politikai pályára lépett.
„Jó lenne ezt minél hamarabb felszámolni” - tette hozzá.
Ám a riporter nem hagyta elengedni a témát, gyorsan vissza is kérdezett, hogy az ügynek vajon milyen belpolitikai vetületei lehetnek.
„Építik a bábkormányt” - mondta Orbán, mármint természetesen Brüsszel és Ukrajna, de hogy ez a bábkormány hatalomra kerül-e, „ezt majd eldöntik az emberek”.
Mindenesetre nyomatékosan jelezte, hogy ez egy Brüsszel-párti és háborúpárti meg Ukrajna-párti bábkormány lenne, ami „egy másik politikai koncepció”, mint amit a jelenlegi kormány képvisel.
Vannak olyanok, akik szerint egyáltalán nem reális az ukrán csatlakozás, miért kell most asztalra tenni ezt a kérdést? - vetette fel ezt az eredeti gondolatot a riporter.
„Mert Brüsszelben minden nap erről van szó” - rémisztgette a hallgatókat a miniszterelnök. Majd hozzátette, hogy Brüsszelben jelenleg épp azt gondolják, hogy Ukrajna helyettük is harcot vív Moszkva ellen. „De miért kéne nekünk háborúznunk Moszkvával Ukrajna területén?” - tette fel az adekvát kérdést magának Orbán Viktor, majd azzal folytatta: „ha ez így megy tovább, minden pénzünket fegyverkezésre fogjuk költeni”.
Orbán ismét felvázolta a szerinte elfogadható menetrendet: tűzszünet kell, majd békemegállapodás, aztán pedig fegyverzetkorlátozási megállapodást kell kötni. Különben „minden pénzünket felzabálja a hadiipar”.
Mennyit számítanak a brüsszeli álláspont kiegyensúlyozásában a Voks25-ön leadott szavazatok? - tette fel a sokunkat foglakoztató kérdést a riporter.
Orbán Viktor erre elárulta, épp a minap közölte az Európai Tanács elnökével hogy „győzködhet engem, szívesen meghallgatom az érveit, nekem is van néhány megfontolandó szempontom, de sajnos ez keveset nyom a latba, mert a magyar embereknek van egy véleményük, éppen most fejezik ki... Ha nincs Voks25, ami megtámassza a kormány álláspontját, akkor nehéz egy brüsszeli ellenszélviharban talpon maradni a magyar miniszterelnöknek. Én igyekszem, de az emberek segítsége nélkül ez nehezen megy” - árulta el.
Ezen a ponton feltűnhet a kedves olvasóknak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mintha épp borítékolná, hogy a Vok25 véleménynyilvánító szavazáson az emberek többsége a kormány álláspontjával ért majd egyet, de ez ne tévesszen meg senkit, itt írtam arról korábban, hogy miért teljesen mindegy, hogy ki mit válaszol a feltett egy darab kérdésre.
Orbán jelezte azt is, hogy készíttettek felméréseket „az európai közvéleményről”, amik azt mutatják: nincsenek egyedül ezzel az álláspontjukkal, ugyanis 11 uniós tagállam (köztük a franciák és a németek) nem támogatják Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvételét az Európai Unióba, és csak 10 olyan tagállam van, ahol igen.
Orbán szerint tehát „meg lehet akadályozni, ha bátran beleállunk a vitába”.
Miért fontos ez? Hát azért, mert a miniszterelnök szerint ha felveszik Ukrajnát, akkor az emberek elvesztheti a tekintélyes részét annak, amijük van. Akkor ugyanis
Azaz elveszítjük „a családi vagyonnak egy jelentős részét, mert a pénzt mint a szivacs, felszívja Ukrajna.”
Oké, de a politikai vezetés szintjén csak Magyarország áll ki a blokkolás mellett, a többi tagállam vezetősége nem - vetette fel a riporter. Hogy lehet ez?
Hát azért, mert Brüsszelben dolgozik 30 ezer bürokrata, aki „a háttérben zsizseg, kavarog, szervezkedik”, ez pedig óriási erő, ami „nyomasztja az összes tagállamot”. Ennek a miniszterelnök szerint nehéz ellenállni, és abban, hogy Magyarország erre mégis képes, megvan az oka. Ez pedig a 2022-es választásokban keresendő, ahol a kormány nemcsak kétharmados felhatalmazást kapott, de még koalíciós kényszerben sincs.
„Magyarország legnagyobb előnye ebben a pillanatban a stabil, nagy többséggel működő, sziklaszilárd kormánya” - szögezte le a miniszterelnök.
Gyorsan össze is vetette a helyzetet Lengyelországgal, ahol ugyan üdvözölte a patrióta fordulatot, de azért jelezte, hogy Magyarországon szerencsénkre tartós kormányzás van, és nem váltogatják egymást a kormányok. Emellett azt is jelezte, hogy a lengyeleknél „erős elnöki pozíció is van, sokkal nehezebb irányt szabni Lengyelországban az ország fejlődésének, mint Magyarországon” (ami viszont Sulyok Tamás autonóm köztársasági elnöki pozícióját kérdőjelezi meg - teszem hozzá én, kicsit aggodalmaskodva).
A lengyel elnökválasztás eredménye Magyarország szempontjából örvendetes fejlemény a miniszterelnök szerint, ám amikor a riporter felvetette, hogy a kampány során felmerült az, hogy külföldről befolyásolhatták az eredményeket, Orbán inkább azt mondta: „söprögessünk a saját portánk előtt”. Felidézte ezen a ponton a guruló dollárok ügyét, ami szerinte az ÁSZ közbelépésének köszönhetően azt eredményezte, hogy „megsemmisült a baloldali-szocialista oldal”.
Innen viszont már gyorsan át is ugrottunk a parajdi sóbánya katasztrófájára, Orbán felsorolta, hogy milyen intézkedésekkel segítenek („magyar geológusokat is küldtünk”), és kifejtette, hogy bár még idő, amíg egyáltalán fel lehet mérni a kár mértékét, de a parajdi sóbánya, ami szerinte „a magyar világ egy szimbolikus, erőteljes önkifejezési pontja”, kinyitotta a magyarok pénztárcáját, így több mint 160 millió forintot adtak össze, amit a kormány ugyanennyivel kiegészítve küld majd el, hogy a bajt el lehessen hárítani.
„Ha már bajról van szó” - vezette át a miniszterelnököt a riporter a következő témára -, 11:50-kor a főpolgármester utasítására leáll a közösségi közlekedés Budapesten, hogy így figyelmeztessék a kormányt. „Meghallják a figyelmeztetést?”
Mielőtt erre rátérnénk, egy kis pontosítás, amit sem a riporter, sem a miniszterelnök nem ejtett meg a beszélgetés során, ezért kénytelen vagyok én megtenni: a közösségi közlekedés nem a főpolgármester, mint főpolgármester utasítására áll le, a demonstrációs és sztrájkbizottság megalakításáról a fővárosi cégeknél működő szakszervezetek döntöttek, a leállást pedig tulajdonosi hatáskörben rendelték el. Ráadásul nem is csak úri passzióból: a főpolgármester május 29-én közölte, hogy kénytelen volt leállítani a BKK, a Budapesti Közművek és a közvilágításért felelős cég kifizetését. Mindezt azután, hogy a kormány egy napos késéssel, de a szolidaritási hozzájárulás keretein belül végül levonta azt a 10,2 milliárd forintot a főváros számlájáról, amit Karácsony Gergely főpolgármester szerint nem lett volna joga elvenni Budapesttől.
Na de vissza a miniszterelnökhöz! Orbán Viktor szerint példátlan, ami történik, ő legalábbis nem emlékszik ilyenre korábbról. Szerinte a politika kiindulópontja, hogy vannak közszolgáltatások, és akik vezető szerepben vannak, azoknak „az a kötelességük, hogy ezeket eljuttassák az emberekhez”, nem pedig az, hogy megtagadják. Orbán szerint ami a fővárosban történik, az egy „váratlan fejlemény a magyar politikában”.
„Miért kéne büntetni az embereket bármiért is?” - tette fel a nagy kérdést a miniszterelnök. Szerinte azonban az egész történet egy nagyobb keretbe illeszkedik, amit ő szomorúan néz.
„Szomorú látni ezt a vergődést, ahogy a város vezetése nem tud megbirkózni a város kihívásaival.”
Orbán ezen a ponton fel is ajánlotta a segítségét. Mint mondta, „nem könnyű dolog a kormányzás, vezetői hibák vannak, kollégaként ezt tudom mondani” - üzente Karácsony Gergelynek. Fel is sorolta a szerinte ezen vezetői hibák következményeit: „nincs főpolgármester-helyettes, nincs költségvetés, a cégvezetők fogyóeszközök, nyakig ér a korrupció, a Fővárosi Közgyűlés olyan, mint egy zsibvásár”.
„Ha kell, segítünk. Szóljanak, jövünk, segítünk.”
Ugyanakkor azt is jelezte, hogy Budapest többet kap az országtól, mint amennyit maga tesz bele a saját működésébe, sőt, Orbán még azt is kiemelte, hogy a BYD fejlesztési központját is ők hozták a fővárosba, ami a kormánynak súlyos pénzekbe került.
„Sok száz milliárdot teszünk bele Budapestbe” - jegyezte meg, miközben szerinte a főváros „ki van tömve pénzzel ez a város, csak nincs vezetve”.
De szerinte minden segítség kiindulópontja, „hogy ne engedjük, hogy ez a helyzet még egyszer beálljon”.
Az utolsó pecekben a kábítószerek elleni küzdelemről esett szó az elmúlt 3 hónap tapasztalatai alapján. Orbán itt ismét úgy beszélt a dizájnerdrogokról, mintha azok az utóbbi időben okoztak volna csupán óriási problémát.
Hogy ez mennyire nincs így, arról elég hosszan írtunk ebben a cikkünkben.
„Futótűzszerű fertőzés terjedt el” - mondta, ugyanis néhány hónapja olyan pancsolt dizájnerdrogok terjedtek el, amik „olyan olcsók, hogy alámentek az alkohol árának”. Orbán szerint régebben is volt olyan, hogy a fiatalok próbálkoznak drogokkal, „meg magas műveltségű emberek”, ez ellen korábban is fellépett a kormány. Most viszont szegény családokat tesznek tönkre a drogok, szegény fiatalokat ölnek meg, ezért „itt hirtelen kellett fellépni”. Felsorolta az eddig elért sikereket. mire a riporter megkérdezte:
Ennyi fért bele mára.
Egyszerű kérdést tesz fel a miniszterelnök Ukrajna uniós csatlakozásáról, de nem tudsz úgy válaszolni, hogy ne pokoli legyen a végeredmény.
Novák Előd szerint az ülés után elhangzott vádak koncepciós perbe hajlóak.
Karácsony Gergely korábban bírósági védelmet kért az inkasszó ellen, de úgy látszik, nem kapott.
Karácsony Gergely hivatali visszaélés miatt tesz feljelentést, ha az Államkincstár nem utalja vissza a fővárostól inkasszált tízmilliárd forintot.
Ruszin-Szendit már 2022-ben figyelmeztette a honvédelmi miniszter, hogy ne térjen el a mandátumától
Az új drogtörvény sok ponton értelmezhetetlen, de az értelmezhetőség valószínűleg nem is volt célja a törvényhozásnak, amely politikai haszonhúzásból szigoríthatta a drogtörvényt. Egy addiktológust és egy büntetőjogi ügyvédet kérdeztünk az új törvényről.