Jó reggelt kívánok, Orbán Viktor miniszterelnök megtartotta péntek reggeli eligazítását, a fontosabb témák kivonatolva:

Ukrajna, Ukrajna, Brüsszel, Ukrajna, Brüsszel, Budapest, Parajd, kábítószerek.

Kicsit hosszabban mindenről

A miniszterelnök kezdésként reflektált a hírre, miszerint a Honvédelmi és Rendészeti bizottság megállapította, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök nem teljesítette a honvédelmi miniszer utasítását, nem képviselte a közismert magyar álláspontot az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban - erről itt írtunk bővebben (a bizottság ellenzéki tagjainak reakciójáról pedig itt).

Mennyiben politikai és mennyiben nemzetbiztonsági ügy, amiről beszélünk? - kérdezte a riporter Orbánt. Aki szerint „alapvetően utóbbi”, vagyis nemzetbiztonsági az ügy.

„Egymásnak ellentmondó vélemények vannak az asztalon, meg tények is vannak az asztalon” - mondta két torokköszörülés közt a beszélgetésbe kissé nehezen belelendülő miniszterelnök. Ő maga megvárja, amíg a honvédelmi miniszter a kormány asztalára teszi a jelentést - tette hozzá, bár álláspontja szerint az már „önmagában figyelemreméltó” az, ami történt.

„Amikor fiatal voltam, és komcsi idők voltak, ezt talán A tanú című filmben úgy írták le: »a nemzetközi helyzet fokozódik«. És valóban ez a helyzet.”

Factcheck: Orbán jól tippelt, A tanúban hangzott el a citált idézet.

A miniszterelnök ezután gyorsan rá is fordult a kontextus elemzésére (ebben nagy meglepetés nincs, aki hétről hétre hallgatja a miniszterelnököt, az akár át is ugorhatja ezt a részt).

Orbán szerint az egész ügy gyújtópontjában Ukrajna uniós csatlakozásának ügye áll. Kétfajta ország van: akik ezt támogatják, és akik ezt ellenzik (spoiler: mi az utóbbiak közé tartozunk - mondta a miniszterelnök).

De az ellenzőknek is két fajtája van, azok, akik ravaszkodnak, kivárnak, és azt hiszik, hogy majd a tárgyalási folyamat közben akaszthatják meg a folyamatot. Meg vagyunk mi, akik nyíltan kiállunk a csatlakozás ellen. Csakhogy emiatt a nyílt kiállás miatt Magyarország nemzetközi támadások középpontjában van. „Itt egy Brüsszel és Ukrajna által közösen szervezett akciósorozattal állunk szemben” - elemzett a miniszterelnök, aki szerint az a gondolat már be is épült a magyar hadsereg mélyébe is, hogy nem a kormány döntését kell követni.

Mindenesetre Orbán örömét fejezte ki amiatt, hogy van „önvédelmi képessége a magyar hadseregnek”, de jelezte azt is, hogy nem örül ennek az egész vitának, mert „az a jó, ha a honvédséget távol tartjuk a politikától”.

Itt gyorsan át is tolta a felelősséget Ruszin-Szendi Romuluszra, mondván, ő az, aki politikai pályára lépett.

„Jó lenne ezt minél hamarabb felszámolni” - tette hozzá.

Ám a riporter nem hagyta elengedni a témát, gyorsan vissza is kérdezett, hogy az ügynek vajon milyen belpolitikai vetületei lehetnek.

„Építik a bábkormányt” - mondta Orbán, mármint természetesen Brüsszel és Ukrajna, de hogy ez a bábkormány hatalomra kerül-e, „ezt majd eldöntik az emberek”.

Mindenesetre nyomatékosan jelezte, hogy ez egy Brüsszel-párti és háborúpárti meg Ukrajna-párti bábkormány lenne, ami „egy másik politikai koncepció”, mint amit a jelenlegi kormány képvisel.

Vannak olyanok, akik szerint egyáltalán nem reális az ukrán csatlakozás, miért kell most asztalra tenni ezt a kérdést? - vetette fel ezt az eredeti gondolatot a riporter.

„Mert Brüsszelben minden nap erről van szó” - rémisztgette a hallgatókat a miniszterelnök. Majd hozzátette, hogy Brüsszelben jelenleg épp azt gondolják, hogy Ukrajna helyettük is harcot vív Moszkva ellen. „De miért kéne nekünk háborúznunk Moszkvával Ukrajna területén?” - tette fel az adekvát kérdést magának Orbán Viktor, majd azzal folytatta: „ha ez így megy tovább, minden pénzünket fegyverkezésre fogjuk költeni”.

Orbán ismét felvázolta a szerinte elfogadható menetrendet: tűzszünet kell, majd békemegállapodás, aztán pedig fegyverzetkorlátozási megállapodást kell kötni. Különben „minden pénzünket felzabálja a hadiipar”.

Mennyit számítanak a brüsszeli álláspont kiegyensúlyozásában a Voks25-ön leadott szavazatok? - tette fel a sokunkat foglakoztató kérdést a riporter.

Orbán Viktor erre elárulta, épp a minap közölte az Európai Tanács elnökével hogy „győzködhet engem, szívesen meghallgatom az érveit, nekem is van néhány megfontolandó szempontom, de sajnos ez keveset nyom a latba, mert a magyar embereknek van egy véleményük, éppen most fejezik ki... Ha nincs Voks25, ami megtámassza a kormány álláspontját, akkor nehéz egy brüsszeli ellenszélviharban talpon maradni a magyar miniszterelnöknek. Én igyekszem, de az emberek segítsége nélkül ez nehezen megy” - árulta el.

Ezen a ponton feltűnhet a kedves olvasóknak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mintha épp borítékolná, hogy a Vok25 véleménynyilvánító szavazáson az emberek többsége a kormány álláspontjával ért majd egyet, de ez ne tévesszen meg senkit, itt írtam arról korábban, hogy miért teljesen mindegy, hogy ki mit válaszol a feltett egy darab kérdésre.

Orbán jelezte azt is, hogy készíttettek felméréseket „az európai közvéleményről”, amik azt mutatják: nincsenek egyedül ezzel az álláspontjukkal, ugyanis 11 uniós tagállam (köztük a franciák és a németek) nem támogatják Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvételét az Európai Unióba, és csak 10 olyan tagállam van, ahol igen.

Orbán szerint tehát „meg lehet akadályozni, ha bátran beleállunk a vitába”.

Miért fontos ez? Hát azért, mert a miniszterelnök szerint ha felveszik Ukrajnát, akkor az emberek elvesztheti a tekintélyes részét annak, amijük van. Akkor ugyanis

• adóemelés lesz;
• kevesebb nyugdíj,
• és a rezsicsökkentés vége.

Azaz elveszítjük „a családi vagyonnak egy jelentős részét, mert a pénzt mint a szivacs, felszívja Ukrajna.”

Oké, de a politikai vezetés szintjén csak Magyarország áll ki a blokkolás mellett, a többi tagállam vezetősége nem - vetette fel a riporter. Hogy lehet ez?

Hát azért, mert Brüsszelben dolgozik 30 ezer bürokrata, aki „a háttérben zsizseg, kavarog, szervezkedik”, ez pedig óriási erő, ami „nyomasztja az összes tagállamot”. Ennek a miniszterelnök szerint nehéz ellenállni, és abban, hogy Magyarország erre mégis képes, megvan az oka. Ez pedig a 2022-es választásokban keresendő, ahol a kormány nemcsak kétharmados felhatalmazást kapott, de még koalíciós kényszerben sincs.

„Magyarország legnagyobb előnye ebben a pillanatban a stabil, nagy többséggel működő, sziklaszilárd kormánya” - szögezte le a miniszterelnök.

Gyorsan össze is vetette a helyzetet Lengyelországgal, ahol ugyan üdvözölte a patrióta fordulatot, de azért jelezte, hogy Magyarországon szerencsénkre tartós kormányzás van, és nem váltogatják egymást a kormányok. Emellett azt is jelezte, hogy a lengyeleknél „erős elnöki pozíció is van, sokkal nehezebb irányt szabni Lengyelországban az ország fejlődésének, mint Magyarországon” (ami viszont Sulyok Tamás autonóm köztársasági elnöki pozícióját kérdőjelezi meg - teszem hozzá én, kicsit aggodalmaskodva).

A lengyel elnökválasztás eredménye Magyarország szempontjából örvendetes fejlemény a miniszterelnök szerint, ám amikor a riporter felvetette, hogy a kampány során felmerült az, hogy külföldről befolyásolhatták az eredményeket, Orbán inkább azt mondta: „söprögessünk a saját portánk előtt”. Felidézte ezen a ponton a guruló dollárok ügyét, ami szerinte az ÁSZ közbelépésének köszönhetően azt eredményezte, hogy „megsemmisült a baloldali-szocialista oldal”.

Innen viszont már gyorsan át is ugrottunk a parajdi sóbánya katasztrófájára, Orbán felsorolta, hogy milyen intézkedésekkel segítenek („magyar geológusokat is küldtünk”), és kifejtette, hogy bár még idő, amíg egyáltalán fel lehet mérni a kár mértékét, de a parajdi sóbánya, ami szerinte „a magyar világ egy szimbolikus, erőteljes önkifejezési pontja”, kinyitotta a magyarok pénztárcáját, így több mint 160 millió forintot adtak össze, amit a kormány ugyanennyivel kiegészítve küld majd el, hogy a bajt el lehessen hárítani.

„Ha már bajról van szó” - vezette át a miniszterelnököt a riporter a következő témára -, 11:50-kor a főpolgármester utasítására leáll a közösségi közlekedés Budapesten, hogy így figyelmeztessék a kormányt. „Meghallják a figyelmeztetést?”

Mielőtt erre rátérnénk, egy kis pontosítás, amit sem a riporter, sem a miniszterelnök nem ejtett meg a beszélgetés során, ezért kénytelen vagyok én megtenni: a közösségi közlekedés nem a főpolgármester, mint főpolgármester utasítására áll le, a demonstrációs és sztrájkbizottság megalakításáról a fővárosi cégeknél működő szakszervezetek döntöttek, a leállást pedig tulajdonosi hatáskörben rendelték el. Ráadásul nem is csak úri passzióból: a főpolgármester május 29-én közölte, hogy kénytelen volt leállítani a BKK, a Budapesti Közművek és a közvilágításért felelős cég kifizetését. Mindezt azután, hogy a kormány egy napos késéssel, de a szolidaritási hozzájárulás keretein belül végül levonta azt a 10,2 milliárd forintot a főváros számlájáról, amit Karácsony Gergely főpolgármester szerint nem lett volna joga elvenni Budapesttől.

Na de vissza a miniszterelnökhöz! Orbán Viktor szerint példátlan, ami történik, ő legalábbis nem emlékszik ilyenre korábbról. Szerinte a politika kiindulópontja, hogy vannak közszolgáltatások, és akik vezető szerepben vannak, azoknak „az a kötelességük, hogy ezeket eljuttassák az emberekhez”, nem pedig az, hogy megtagadják. Orbán szerint ami a fővárosban történik, az egy „váratlan fejlemény a magyar politikában”.

„Miért kéne büntetni az embereket bármiért is?” - tette fel a nagy kérdést a miniszterelnök. Szerinte azonban az egész történet egy nagyobb keretbe illeszkedik, amit ő szomorúan néz.

„Szomorú látni ezt a vergődést, ahogy a város vezetése nem tud megbirkózni a város kihívásaival.”

Orbán ezen a ponton fel is ajánlotta a segítségét. Mint mondta, „nem könnyű dolog a kormányzás, vezetői hibák vannak, kollégaként ezt tudom mondani” - üzente Karácsony Gergelynek. Fel is sorolta a szerinte ezen vezetői hibák következményeit: „nincs főpolgármester-helyettes, nincs költségvetés, a cégvezetők fogyóeszközök, nyakig ér a korrupció, a Fővárosi Közgyűlés olyan, mint egy zsibvásár”.

„Ha kell, segítünk. Szóljanak, jövünk, segítünk.”

Ugyanakkor azt is jelezte, hogy Budapest többet kap az országtól, mint amennyit maga tesz bele a saját működésébe, sőt, Orbán még azt is kiemelte, hogy a BYD fejlesztési központját is ők hozták a fővárosba, ami a kormánynak súlyos pénzekbe került.

„Sok száz milliárdot teszünk bele Budapestbe” - jegyezte meg, miközben szerinte a főváros „ki van tömve pénzzel ez a város, csak nincs vezetve”.

De szerinte minden segítség kiindulópontja, „hogy ne engedjük, hogy ez a helyzet még egyszer beálljon”.

Az utolsó pecekben a kábítószerek elleni küzdelemről esett szó az elmúlt 3 hónap tapasztalatai alapján. Orbán itt ismét úgy beszélt a dizájnerdrogokról, mintha azok az utóbbi időben okoztak volna csupán óriási problémát.

Hogy ez mennyire nincs így, arról elég hosszan írtunk ebben a cikkünkben.

„Futótűzszerű fertőzés terjedt el” - mondta, ugyanis néhány hónapja olyan pancsolt dizájnerdrogok terjedtek el, amik „olyan olcsók, hogy alámentek az alkohol árának”. Orbán szerint régebben is volt olyan, hogy a fiatalok próbálkoznak drogokkal, „meg magas műveltségű emberek”, ez ellen korábban is fellépett a kormány. Most viszont szegény családokat tesznek tönkre a drogok, szegény fiatalokat ölnek meg, ezért „itt hirtelen kellett fellépni”. Felsorolta az eddig elért sikereket. mire a riporter megkérdezte:

• Van szükség további lépésekre?
• Van, folytatják is.

Ennyi fért bele mára.