Miután túl voltunk a spontán kérdezőnek álcázott megafonos, fideszes aktivisták kérdésein, a bajai Lázárinfón kritikus kérdésekkel is szembesült Lázár János. Egy 18 éves fiatal egyfelől arról kérdezte, hogy ha 2025-re repülőrajtot és fantasztikus évet ígértek, miért kellett 4 milliárd dolláros, csaknem 1400 milliárd forintnyi állampapír kibocsátásával még jobban eladósodni. Szóvá tette azt is, hogy vendégmunkások lepik el a vidéki Magyarországot, majd a fizetésére panaszkodott.

Azt mondta, annak örül, hogy 25 éves koráig nem kell szja-t fizetnie, de szóvá tette, hogy ezzel együtt is csak 10-15 ezer forintot keres egy-egy nap 18 évesen 12 órás munkával, bejelentett munkahelyen.

Amikor itt tartott, Lázár közbeszólt a színpadról:

„Rossz helyen dolgozik.”

Majd amikor a fiatal folytatta, hogy „ja, köszönöm szépen, csak akkor építsenek munkahelyet, és megpróbálok máshol…”, még ezt tette hozzá: „nem szabad hagyja magát kizsákmányolni”.

Később, amikor hosszabb válaszra is lehetősége volt, azt mondta, a vállalkozóknak az a lehetőségük, hogy ha elfogy a magyar munkaerő, akkor vagy többet fizetek a magyaroknak, vagy megpróbálnak behozni olcsó munkaerőt. Szerinte a panaszkodó fiatalembernek is keresnie kell jobban fizető munkát, élni a lehetőséggel, hogy már sokkal kevesebb álláskereső van, mint 2010-ben volt.

A fórum harmadik órájában szintén gazdasági kérdésekről volt szó, többek között a magyar nagyvállalkozók vagyonosodásáról. Lázárnak ennek kapcsán volt néhány nagyon figyelemreméltó mondata. Így például azt mondta:

„Amíg én miniszter vagyok, az én minisztériumomban magyarok fognak nyerni. Mindegy, hogy ez közbeszerzésellenes, vagy mindegy, hogy erről mit mondanak az európaiak, én nem akarom, hogy a Strabag építsen vagy franciák építsenek” például utakat, például a bajai elkerülőt.

Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy ugyanannak kell mindig drága pénzért építeni, hanem „természetesen versenyben és versenyképes áron” kell elnyerni egy tendert. Arra a felvetésre is válaszolt, amely szerint a probléma az, hogy kevesekhez került túl sok. Erre azt mondta: „könnyen lehet, hogy a jövőben a tortát többfelé vagy sokkal többfelé kell vágni”, de hozzátette: „Mészáros Lőrinc 80 ezer embernek ad munkát, és nem külföldi ad munkát, hanem ő adja”.

A magyar vállalkozók vs. külföldi vállalkozók témán többször is szívesen rugózott. Azt mondta, „ha a kormány megtámogatja a helyi COOP-ost vagy CBA-sat a Lidl-lel szemben, az már mindjárt NER, mindjárt korrupció, mindjárt visszaélés”, márpedig ő azért van a székében, hogy ha választani kell, hogy a Sparnak adjon támogatást vagy a CBA-nak, akkor ő a CBA-nak fog.

Az államadósságról és az 1400 milliárdos újabb állampapír-kibocsátásról is beszélt. Szerinte mai értéken 150 milliárd dollárnyi (ez átváltva csaknem 52 ezer milliárd forint) államadósságot hozott magával az ország a Kádár-korszakból, és nagy hiba volt Antall Józseféktől, hogy 1990-ben ezt nem akarták elengedtetni a nyugati finanszírozókkal. Ezért „a kommunisták által felvett adósságot fizetjük vissza 99 százalékban” a mai napig. Arra nem tért ki, hogy 2023 óta a magyar államadósság finanszírozása a legköltségesebb az Európai Unióban.