Több erős felszólalás is volt a Budapest Pride tanulságairól rendezett európai parlamenti vitában. A HVG tudósítása alapján az Orbán-rendszer kritikusai és támogatói is határozottan hangot adtak véleményüknek.

A vitát kezdeményező szocialista képviselőcsoport vezérszónoka Dobrev Klára volt, aki azt mondta a teremben ülő fideszeseknek, hogy sok százezer ember nevetett az arcukba a Pride napján. A DK-s politikus az ülésről hiányzó Tisza Pártnak is üzent. Azt mondta, hogy az ellenzéki jobboldal megpróbálta elsunnyogni a Pride-ot, és már másodszor sem hajlandó vitázni az LMBTQ-emberek jogairól a parlamentben.

A fideszes László András kijelentette, hogy a Pride egy külföldről vezényelt politikai provokáció volt. A szervezőknek ugyanis az volt a célja, hogy erőszakot provokáljanak. „De nem jött be. Mi, magyarok nem kérünk az ideológiai gyarmatosításból.”

A vitába a Mi Hazánk EP-képviselője, Borvendég Zsuzsanna is beszállt. Megkérdezte a többiektől, nem unják-e, hogy ismét Magyarországot állítják pellengérre. Majd kritizálta a magyar hatóságokat, amiért a betiltott rendezvény helyett „a családvédő hazafiak törvényes megmozdulását” akadályozták meg. Utóbbival arra utalt, hogy az ellentüntető Novák Elődéket nem engedték közel a Pride-hoz.

A külföldi képviselők közül többen is támadták a magyar kormány politikáját. Emmanuel Macron párttársa, a francia Fabianne Keller azt mondta, hogy a Pride-on „egy nép kelt fel az önkény és Orbán Viktor félelemre épülő rendszere ellen”. A Pride-on résztvevő belga Hilde Vautmans pedig arról beszélt, hogy „nagyszülők meneteltek együtt az LMBTQ-közösséggel, és velünk együtt mondták Orbánnak, menj a picsába”.

A magyargyűlölő kijelentéseivel hírnevet szerző szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion párttársa viszont bevédte a magyar kormányt. Georgiana Teodorescu arról beszélt, hogy egyetlen országot sem kényszeríthetnek arra, hogy Pride-ot rendezzen, mert akkor sérül a szuverenitása. A gyerekeknek pedig nem kellene olyan félmeztelen embereket látni, akik kutyapórázon vezetik egymást.

A vitában felszólalt az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét ellátó Dánia európai ügyekért felelős minisztere is. Marie Bjerre volt az, aki július elején bedobta, hogy az uniós alapjogok megsértése miatt még Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztésén is el kellene gondolkoznia az Európai Uniónak.

Bjerre megígérte, hogy a dán elnökség napirenden tartja a magyar demokrácia ellenőrzését, és októberben meghallgatást tart az uniós alapértékek megsértésének gyanúja miatt kezdeményezett 7-es cikkely szerinti eljárásban. Arról, hogy Magyarország szavazati jogának felfüggesztése miért nem reális, ebben a cikkben írtunk.