Koppánhágában rendezték az uniós kül- és védelmi miniszterek informális találkozóját, csupán pár nappal azután, hogy Oroszország Ukrajna elleni légicsapásaiban az EU kijevi delegációjának épülete is megrongálódott. A támadást elítélő nyilatkozatot az uniós országok közül egyedül a magyar kormány nem írta alá.

Koppánhágában, a háborúpárti európai tengerben magyar kormány békepárti álláspontját Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter és Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte.

A honvédelmi miniszter saját bevallása szerint kemény szócsatába keveredett Kaja Kallassal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. A honvédelmi miniszter a tőle megszokottnál jóval vehemensebben azt kifogásolta a Facebook-videójában, hogy Kallas „Magyarországnak a háború kitörése óta ismert békepárti álláspontját kipécézve, pellengérre állítva, nekem támadt, hogy változtassuk meg az álláspontunkat Ukrajna pénzügyi támogatását illetően. Elfogadhatatlan ez a viselkedés, és az európai normáktól teljesen szokatlan. De ez alkalmat adott nekem, hogy ismét elmondjam a magyar álláspontot, és ismét rávilágítsak arra, hogy ennek a háborúnak a vége nem a harctéren lesz, nem katonai megoldás fogja azt elhozni, hanem teret kell adni Trump elnök diplomáciai kísérleteinek, teret kell adni a béke tárgyalásos úton való elérésének, és ezen az egyetlen módon lehet végre ezt a rettenetes háborút lezárni. Magyarország ebben konstruktívan a béke pártján áll.”

Szalay-Bobrovniczkyval ellentétben Szijjártó Péter már a tőle megszokott stílusban ismételte ezredszerre a háborúpárti Európa vs. békepárti Magyarországról szóló mondandóját, amibe a szokásos panelek (elszigetelődött Európa, Brüsszel hosszú távon folytatni akarja a háborút, Európai Bizottság = Ukrajnai Bizottság, Trump elnök úr békeerőfeszítései, nem hagyjuk/megvédjük stb.) után még a bábkormány gondolatáigig is eljutott.

A külügyminiszter szerint ismét világossá vált, hogy Brüsszel és a tagállamok egy jelentős része is az ukrajnai háború hosszú távú folytatására készül, és nem érdekelt a békefolyamat sikerében. Szijjártó sérelmezte, hogy az Európai Bizottság a mostani tanácskozáson is „gyakorlatilag Ukrajnai Bizottságként lépett fel, teljesen Ukrajna érdekeit képviselve, szemben a tagállamok érdekeivel". Szerinte Brüsszel nem csak a kárpátaljai magyarokra tesz magasról, hanem arra is, hogy a magyar családokat, a magyar gazdaságot el lehet-e látni megfelelő energiaforrásokkal.

Szijjártó szerint mindez négy dolgot jelent:

1. Támogatják Trump békeerőfeszítéseit. („Nem támogatunk semmi olyat, ami kritizálná vagy hátráltatná Donald Trumpot és az ő békeerőfeszítéseit”),
2. Ukrajnát nem engedik az EU-ba (mert azzal tönkretennék a magyar gazdákat, a magyar élelmiszerbiztonságot, és beengednék az ukrán maffiát),
3. Nem hagyják, hogy az Európai Békekeretből támogassák az ukrán hadsereget,
4. Nem fogják támogatni azon szankciós javaslatokat, amelyek olyan energiacégek ellen irányulnak, amelyek fontosak Magyarország energiaellátásában.

A Facebookon közvetített sajtótájékoztatón (ahova még mindig nem tudjuk, kiket hív meg a Külügyminisztérium) csak a HírTV „kérdéseire” volt idő, ez viszont elég volt arra, hogy Szijjártó elmondhassa, hogy Brüsszel bábkormányt akar Budapesten.