Technikailag van lehetőség arra, hogy bizonyos helyeken 140 kilométer per órás legyen a most még 130-as sebességhatár, de az eddigi lakossági vélemények ezt ellenzik. Minderről, így a KRESZ egyéb módosításairól is egyfajta nemzeti konzultációt szervez a kormány.
Erről Lázár János beszélt a hétfői közlekedésinfón. Az építési és közlekedési miniszter szerint a buszok, teherautók autópályán 10 kilométer per órával mehetnének gyorsabban, de még ez is kérdéses. (Most a buszok 100, a 7,5 tonnánál nagyobb teherautók 80 kilométer per órával mehetnek.)
Lázár azt szeretné, ha az autók a városokban a jelenleginél lassabban, az autópályán kicsit gyorsabban haladhatnának. A sebesség nem megfelelő megválasztása a súlyos vagy halálos balesetek egyharmadáért felelős, a fő baleseti ok az elsőbbség meg nem adása. A miniszter szerint Magyarországon valójában már most az autópályákon 140-150, de lehet, hogy 160 kilométer per óra az átlagsebesség. „Alapvetően a személyes felelősségben hiszek – mondta. – Értem, hogy az államnak mindent szabályoznia kell. Németországban szakaszos sebességkorlátozások vannak, és a németeknél a balesetek kézben tarthatók, a halálos balesetek száma csökkenthető, nyilván jobb műszaki állapotú járműpark mellett, és valószínűleg jobban is vezetnek a németek, mert nagyobb a személyes felelősségük. Az a veszély nem fenyeget, hogy német rendszerre állunk át, erre nincs társadalmi fogadókészség.”
A miniszter az átlagsebességméréses büntetésről is kapott kérdést. Ez azt jelenti, hogy a nemcsak egy fix ponton, hanem egy hosszabb szakaszon mérnék a sebességet a traffipaxok, így jobban kiszűrhető lenne a gyorshajtás. A kormány az embereket erről is meghallgatja majd, de bevezetését nem tervezik, mert „kellőképpen genyó rendszer”. „Akkor az a kérdés marad csak, hogy minek építettünk autópályákat?” – tette fel a provokatív költői kérdést a miniszter.
Egy minisztertől meglepő, hogy nyilatkozatával azt sugallja: a gyorshajtás nem olyan nagy dolog, mindenki csinálja, valójában szentesíteni kellene csak. Ráadásul semmilyen garancia nincs arra, hogyha emelnének a sebességhatáron, akkor a Lázár által emlegetett „valódi átlagsebesség” nem kúszna-e fel 10-20 kilométer per órával. (Hasonló okból van Magyarországon zéró tolerancia az ittas járművezetéssel szemben: ha a KRESZ megengedné, hogy egy pohár bor vagy sör elfogyasztása után üljünk autóba, akkor sokan itt nem állnának meg, két-három-négy pohár elfogyasztása után is vezetnének.)
Ennél is érdekesebb, hogy éppen az a Lázár János érvel a nagyobb sebesség engedélyezése mellett, aki 2011-ben a Fidesz frakcióvezetőjeként egy olyan 250 kilométer per órás végsebességre képes szolgálati Audi S8-assal járt, amelyikre a tudtával lézerblokkolót szereltek. A lézerblokkoló a traffipaxok kijátszására alkalmas eszköz, Magyarországon 2003-tól legális, ha nem zavarja meg a traffipaxot, de egy politikustól nem etikus a használata. (A szegény ember lézerblokkolójával Demszky Gábor bukott le még főpolgármesterként, a kocsijának a műszerfalán volt egy cetli a traffipaxok pontos helyével.)
Az autópályás sebességhatárokról és a sebességellenőrzésről Tóth Csabát, a Levegő Munkacsoport szakértőjét és Pongrácz Gergelyt, a Magyar Közlekedési Klub elnökét kérdeztük.
„A gyorshajtás nem csak egy technikai dolog – mondta Tóth Csaba. – Súlyosabb a kommunikációs vetülete, az összekacsintás a gyorshajtókkal.” Az ugyanis, hogy a közlekedési miniszter megengedhetőnek tartja a gyorshajtást, az autópályákon kívül más utakra is hatással lehet, a gyorsabb haladásra biztatja az embereket. Lázár érvelése Nyugat-Európában a szélsőjobboldali pártokra jellemző: a gyorshajtás szerintük is a személyes felelősség tárgykörébe tartozik.
Kövesd velünk 2026-ot:
12 hónap 444-előfizetés 8 áráért!
Kövesse velünk élőben.
Zelenszkij már két éve is felrobbantotta volna az olajvezetéket, most üt vissza, hogy Magyarország 2022 óta nem sokat tett a leválásért az oroszokról. De miért most támadják a Druzsbát az ukránok, mennyit érnek Orbánék fenyegetései, és mi lesz a magyar ellátással?