A miniszterelnök szerint intellektuális kihívás nélkül csinálták végig az elmúlt 15 év gazdaságpolitikáját. Eddig.

Most úgy tűnik, a háború befejezésére különösebb hajlandóságot nem mutató orosz elnök nemhogy Tomahawk rakétákat nem kap a nyakába, hanem Budapesten találkozhat az amerikai elnökkel, minden bizonnyal ismét fanfárok között. Összeszedtük, hogy jutottak el idáig Trump beiktatása óta az orosz-amerikai-ukrán kapcsolatok.

Közel egyperces videóban és angol nyelvű posztban fejtegeti, hogy az uniós szankciók csak nekünk, Európának rosszak.

Ha másra nem, egy kis pihenésre mindenképpen jó lesz a látogatás a hosszú politikai karrierje legnehezebb időszakát élő izraeli miniszterelnöknek. Miközben nemzetközi elfogatóparancs is van ellene, otthon már azzal vádolják, hogy embereinek pénzügyei összeértek a Hamászéival.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint az elfogatóparancsok annyit érnek, mint a vécépapír.

Ilyen, amikor Oroszország anyácska átölel. Kijevben és Herszonban ukrán fiatalokkal beszéltünk, akik hónapokat töltöttek orosz táborokban akaratuk ellenére. Interjúztunk egy gyerekotthon igazgatójával is, aki személyesen akadályozta meg, hogy a gondjaira bízott gyerekeket elhurcolják. A 444 videóriportja az Ukrajna jövője ellen folytatott csendes háborúról.

Az Ukrajna elleni háború a gyerekekért is folyik, akiket a megszállt területekről ezrével hurcolnak el az oroszok, hogy identitásukat eltüntetve neveljék fel őket fel. Cikksorozatunk első része.

Magyarország hivatalos látogatáson fogadja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, akit civilek megtámadása, éheztetése és megölése miatt vonná felelősségre az ICC. A magyarok azonban nem adják ki a nemzetközi testületnek.

Nem született megállapodás, mindkét elnök a tervezettnél korábban hagyta el Alaszkát, az előzetesen tervezett munkaebédet törölték, a sajtótájékoztatón pedig nem kérdezhettek az újságírók.

Harminc év alatt nagy utat járt be addig Egyiptom és Izrael, amíg vezetőik, Anvar Szadat elnök és Menáhén Begin miniszterelnök Jimmy Carter amerikai elnök közreműködésével Washingtonban alá nem írták a két ország békeszerződését. A fegyverszüneti egyezmények (1949), a hatnapos háború (1967), a Jom Kipur-i háború (1973) a „cionizmust mint rasszizmust” elítélő, 16 évig hatályban hagyott ENSZ-határozat (1975), Szadat szereplése a Kneszetben (1977) és a Camp David-i megállapodás (1978) – talán ezek voltak a konfliktus legfontosabb állomásai. Tengernyi igazságtalanság, szenvedés, rettegés, halál, háborúskodás és terrorcselekmények. Békétlenség.

Pénteken tárgyal az ukrán elnök az amerikaival és fegyvergyárak vezetőivel. Az ukránok olyan politikai döntést várnak Amerikától, miszerint szabadon, korlátozás nélkül vásárolhassanak a piacon bármilyen fegyvert.

A békét, mi mást?

Nem mi mondjuk így, az amerikai elnök használ az utóbbi napokban ilyen szavakat, amikor Putyinról beszél. Bár nehéz megjósolni, hogy meddig lesz így, de úgy tűnik, Trump most kifejezetten Ukrajna pártján áll, állítólag a fegyverszállítás leállítása is csak tévedés volt.

Az autóipari export 12 százaléka irányul az Egyesült Államokba, és van olyan ágazat, ahol még nagyobb ez az arány.

A miniszterelnök a kampányban kockázatos módon, de nem teljesen alap nélkül Brüsszel elfoglalását vizionálta. Az európai szélsőjobbos áttörés azonban elmaradt. Az Európai Bizottság vezetője az lett, akit Orbán nagyon nem akart.

Egy évvel előrébb hoznák a tiltást, amely ellen nagyon küzdenek a magyar politikusok.