Hámenei halott, Izrael újabb támadási hullámot indított Teherán ellen

Kuvait az Egyesült Államok közeli szövetségese, de nem lennék a kuvaiti emír helyében, ha Trump ma megtalálja a tévé távkapcsolóját. Részletek az F-15-ösök lelövéséről ebben a cikkünkben.

Egy iráni atomlétesítményt is támadás ért vasárnap - állítja Irán ENSZ-nagykövete. Reza Najafi szerint a natanzi atomlétesítményt is támadták az amerikai és az izraeli erők - avagy, az ő megfogalmazásában „tegnap ismét megtámadták Irán békés, védett nukleáris létesítményeit”.

Az ország földrajzi közepén lévő natanzi földalatti atomdúsítót már 2025 júniusában is támadta előbb az izraeli, majd az amerikai légierő, ami akkor jelentős károkat szenvedett. Egyelőre nem erősítették meg, hogy most valóban újra megtámadták-e a létesítményt, sőt, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nyilatkozata szerint semmi jel nem utal arra, hogy Irán nukleáris létesítményei tényleg megsérültek volna, vagy találat érte volna őket.

Már legalább 555 halottja van Iránban az amerikai-izraeli támadásoknak - közölte az iráni Vörös Félhold, a legnagyobb iszlám humanitárius szervezet. Közleményük szerint több mint 100 000, a mentésekben résztvevő profi van teljes készültségben országszerte, amit egy 4 millió önkéntesből álló hálózat egészít ki, hogy humanitárius szolgáltatásokat és pszichoszociális támogatást nyújtson az érintetteknek.

A Vörös Félhold szerint 131 iráni várost érintettek idáig a támadások.

Dróntámadás miatt hétfőn leállt Szaúd-Arábia legnagyobb olajfinomítója - írja a Bloomberg. A Ras Tanura finomítókomplexum napi 550 000 hordó kapacitással az egész Közel-kelet második legnagyobbja, csak egy katari finomító előzi meg, és globálisan is a top tízben van. Egy tartós kiesés tovább növelheti az Irán elleni háború miatt már így is nagyot ugró olajárakat.

A Ras Tanura komplexumot támadó drónt a szaúdi légvédelem lelőtte, sérülésekről nem érkezett jelentés, de a felvételeken sűrű füst gomolyóg - a tüzet a szaúdi hatóságok állítása szerint a lelőtt drón darabjai okozták.

Dróntámadás érte az iraki Kurdisztán székhelyén, Erbílben üzemelő amerikai bázis egyik lőszerraktárát is vasárnap. A támaszpont számunkra azért is érdekes, mert ott államosáoznak a magyar katonák is.

A Honvédelmi Minisztérium vasárnap éjszaka azt közölte az MTI-vel, hogy magyar katonák nem sérültek meg a támadásban.

Az erbíli repülőtér légvédelme a legtöbb eszközt lelőtte, de a támaszponton azért így is lehetett robbanásokat és tüzet látni.

A támadás elkövetőjeként az Irán-barát Szaraja Avlíja ad-Dam nevű iraki síita milícia jelentkezett: ők jelentették be, hogy nagyszabású műveletet indítanak az Irakban működő amerikai katonai létesítmények ellen, megtorlásul az Ali Hamenei iráni legfőbb vezető megölése után.

Hétfőn az Erbilre irányuló támadások folytatódtak: több drónt lelőttek, de a városban működő amerikai konzulátust is támadják. Itt egy közeli becsapódás felvétele látható:

Vasárnap éjfél körül egy iráni Sahed drón támadhatta meg a ciprusi brit katonai támaszpontot Akrotiriben, miután Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok két brit támaszpontot is használhat korlátozottan az iráni rakétabázisok elleni támadásokban. Bár hivatalosan még nem állapították meg, hogy honnan lőtték ki az iráni gyártású drónt, ebben nagy meglepetésre nem érdemes számítani.

A brit légierő bázisán a becsapódó, 3,5 méteres hosszúságú drón csak minimális károkat okozott, a műveletek a megszokott módon folytatódnak - közölte a brit védelmi minisztérium. A nem létfontosságú személyzet ugyanakkor elhagyja a brit bázist, a környékén élőknek pedig biztonsági riasztást adtak ki: azt tanácsolták, hogy további értesítésig rejtőzzenek el ott, ahol tartózkodnak.

A ciprusi elnök megerősítette, hogy egy pilóta nélküli Shahed drónról van szó. „Szeretném világosan leszögezni: országunk semmilyen módon nem vesz részt, és nem is szándékozik részese lenni semmilyen katonai műveletnek” – mondta Nikosz Hrisztodulidisz a Guardian szerint.

„Egy geopolitikailag rendkívül instabil régióban vagyunk, sok kihívással és problémával, ahol egy korábban nem látott válság megy végbe” - mondta a ciprusi elnök, azt hangsúlyozva, hogy ők mindig a megoldás, nem pedig a probléma részei voltak, és most is kitartanak amellett, hogy semmilyen katonai műveletnek ne legyen része a szigetország.

A ciprusi hatóságok hétfő reggel több iskolát biztonsági okokból bezártak, és ahol szükséges, evakuálják az embereket - közölték.

A Brit Királyi Légierő két bázisa, Akrotiri és Dhekelia Ciprus déli részén fekszik, brit szuverén területnek számítanak. Azt hivatalosan egyelőre nem erősítették meg, hogy konkrétan melyik brit bázisokat használhatja az Irán elleni háborúban az Egyesülét Államok, de valószínűleg a most megtámadott Akrotiriről, valamint az indiai-óceánban lévő Chagos-szigeteken lévőről van szó.

Az első, nem hivatalos hírek szerint baráti tűz miatt zuhanhatott le egy amerikai F-15-ös vadászgép Kuvaitban, az iraki határhoz közel. Az X-en megosztott felvételek szerint legalább az egyik amerikai pilóta túlélhette a gépe zuhanását, miután katapultált. Az amerikai hadsereg egyelőre nem erősítette meg a gép lezuhanását.

Közben fekete füst száll fel az amerikai kuvaiti nagykövetségről az AFP hírügynökség és az Al Arabiya arab nyelvű hírcsatorna jelentése szerint. A nagykövetség ugyan nem jelentett be támadást, de kiadtak egy biztonsági riasztást, amelyben mindenkit arra kértek, hogy maradjanak távol.

„Kuvait felett továbbra is fennáll a rakéta- és dróntámadások veszélye. Ne lépjenek be a nagykövetségre”

– áll a közleményben. Egy vasárnapi jelentés szerint idáig egy ember halt meg és 32-en megsebesültek Kuvaitban.

Tagadja Irán legfőbb biztonsági tisztviselője, hogy tárgyalni készülnek az Egyesült Államokkal. A tárgyalások kezdeményezéséről szóló hírt vasárnap a Wall Street Journal szellőztette meg, azt állítva, hogy Ali Larijani, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára ománi közvetítőkön keresztül lépett kapcsolatba Washingtonnal.

Bár többek között a piac is nagyon várta a tárgyalásos megoldásról szóló híreket, Larijani lehűtötte a kedélyeket, amikor az X-en egy posztban cáfolta a hírt:

„Nem fogunk tárgyalni az Egyesült Államokkal”

– írta ki hétfő hajnalban.

Larijani az Öböl-menti országoknak is üzent: „Nem áll szándékunkban megtámadni Önöket. Azonban, amikor az országaikban található bázisokat ellenünk használják fel, és amikor az Egyesült Államok ezekre az erőkre támaszkodva műveleteket hajt végre a régióban, akkor ezeket a bázisokat fogjuk célba venni. Ezek a bázisok nem ezen országok területén találhatók, hanem amerikai területen” - közölte a Bahreintől Dubajig tartó iráni támadások kapcsán.

Ballisztikus és cirkálórakétákkal is támadja Irán a drónok mellett az amerikai katonai támaszpontoknak helyt adó Öböl-menti államokat. A legtöbb iráni támadás idáig Bahreinbe és az Egyesült Arab Emirátusokba irányult; utóbbi védelmi minisztériuma azt közölte, hogy 165 becsapódó ballisztikus rakétával, két cirkálórakétával és 541 iráni drónnal volt dolguk.

Szaúd-Arábia és Omán ehhez képest kevésbé van az iráni célkeresztben, de szombaton a szaúdi fővárost, Rijádot is támadás érte - a szaúdi vezetés emiatt „égbekiáltó és gyáva iráni támadásokról” adott ki nyilatkozatot.

A legtöbb Öböl-menti iráni támadás az amerikai katonai támaszpontok és a katonai infrastruktúra, például az Egyesült Államok 5. flottájának bahreini főhadiszállása ellen irányul, de luxushoteleket, bevásárlóközpontokat, toronyházakat és repülőtéri indulási terminálokat is értek szórványos találatok a BBC szerint.

Ezek nagy része valószínűleg nem célzott támadás, hanem főleg az elfogott rakétákból lehulló törmelékekről van szó, de a polgári repülőterek elleni támadások nem tűnnek véletlennek.

„Nem a Perzsa-öböl menti szomszédainkat támadjuk, hanem az Egyesült Államok jelenlétét célozzuk meg ezekben az országokban. A szomszédoknak panaszaikkal a háború döntéshozóihoz kell fordulniuk”

- mondta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az Al Jazeerának.

Olyan magasra emelkedett a legfontosabb nemzetközi olajárindex, mint ahol több mint egy éve, tavaly január óta nem járt. A Brent több mint 10 százalékkal lőtt ki, 80 dollár fölé ment a hordónkénti olajár, onnan csorgott vissza aztán némi korrekcióval 77,5 dollárra.

Januárban még 60 dollár volt a Brent, a most hétvégi kiugrás pedig a legmeredekebb a 2022 februári, Ukrajna elleni orosz invázió óta.

További részletek a közel-keleti háború első gazdasági hatásairól itt találhatók.

Rendkívül aggasztónak nevezte az iráni fejleményeket közös közleményben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke, miután Izrael és az Egyesült Államok légitámadást intézett Irán ellen.

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetője a közleményben felszólította az összes érintett felet, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, védjék meg a civileket, és teljes mértékben tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot.

A két vezető közölte, megerősítik elkötelezettségüket a regionális biztonság és stabilitás megőrzése mellett.

„A nukleáris biztonság szavatolása és minden olyan intézkedés megelőzése, amely tovább fokozhatja a feszültséget vagy alááshatja a globális nonproliferációs rendszert, létfontosságú.”

A régióbeli partnerekkel szoros kapcsolatban állnak. A közleményben emlékeztettek, hogy az Európai Unió széles körű szankciókat fogadott el Irán „gyilkos rezsimje” és az iráni Forradalmi Gárda cselekedeteire válaszul, illetve támogatta, hogy a nukleáris és ballisztikus programokról tárgyaljanak.

Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a közösségi oldalán arról írt, hogy „a legutóbbi közel-keleti fejlemények veszélyesek. Az iráni rendszer ezreket ölt meg. Ballisztikusrakéta- és atomprogramja a terrorista szervezetek támogatásával együtt komoly veszélyt jelent a globális biztonságra.”

Kallas szerint a civilek védelmének és a nemzetközi humanitárius jog betartásának elsődlegesnek kell lennie. Hozzátette, az Aspides nevű haditengerészeti uniós misszió továbbra is fokozott készültségben van a Vörös-tengeren, és készen áll arra, hogy segítsen nyitva tartani a tengeri folyosót. Az Európai Unió egyeztet az arab partnerekkel a diplomáciai eszközökről. (MTI)

A Reuters/Ipsos vasárnap lezárult közvélemény-kutatása szerint az amerikaiaknak csak egynegyede támogatja az Egyesült Államok szombati támadását, amelyben Irán vezetője életét vesztette.

A támadásról a válaszadók csaknem 90 százaléka hallott.

Az amerikaiak 56 százaléka úgy véli, hogy Trump – aki az elmúlt hónapokban Venezuelában, Szíriában és Nigériában is elrendelt támadásokat, túlságosan hajlamos a katonai erő alkalmazására az Egyesült Államok érdekeinek érvényesítése érdekében. A demokraták 87, a republikánusok 23 százaléka volt ezen a véleményen, de a pártnélküliek 60 százaléka is így gondolja. (Guardian)