Szélesedik az iráni konfliktus, beszállt a Hezbollah, rakéták csapódtak be Ománban, Bahreinben, Rijádban és az Emirátusokban is

„Nem mi kezdtük a háborút, de Trump elnök vezetésével mi fogjuk befejezni” – fogalmazott Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján. Azt mondta, Trump „47 év iráni ellenségeskedés után” húzta meg a határt, a műveletet pedig a történelem leghalálosabb, legösszetettebb és legprecízebb légi hadműveletének nevezte.

„Józan ésszel belátható, hogy Iránhoz hasonló rezsimek nem juthatnak nukleáris fegyverhez, és Trumpban megvan a bátorság, hogy ezt érvényesítse”

– mondta Hegseth, aki figyelmeztetett: bárkit, aki amerikaiakat öl meg vagy fenyeget, az Egyesült Államok „bocsánatkérés és habozás nélkül” felkutat és felelősségre von.

A miniszter hangsúlyozta: az akció nem vezet „véget nem érő háborúhoz”, és nem is klasszikus rezsimváltó háború, hanem Irán rakéta- és biztonsági infrastruktúrájának megsemmisítésére irányul.

„A békés célú nukleáris programokat nem kell hegyek alá rejteni. Az időt húzták, hogy újratöltsék rakétakészleteiket és újraindítsák nukleáris programjukat. Trump elnök nem vesz részt ilyen játékokban” – mondta, ahogy azt is, hogy az iráni rezsim „megváltozott”, és a világ ezzel jobb hely lett. „Reméljük, hogy az iráni nép él ezzel a rendkívüli lehetőséggel. Mi azért harcolunk, hogy győzzünk, és nem pazarolunk időt vagy emberéleteket.” Az iráni biztonsági erőknek azt üzente, „döntsenek bölcsen”.

Dan Caine tábornok a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Irán elleni háborúja nem „egyetlen, egyéjszakás műveletből” fog állni. „Arra számítunk, hogy további veszteségeket fogunk elszenvedni, és mint mindig, mindent megteszünk az amerikai veszteségek minimalizálása érdekében” – tette hozzá a tábornok. (BBC)

Katonai-stratégiai szempontból sikeresen zajlott az amerikai-izraeli háború első szakasza Irán ellen: az iráni rezsimet váratlanul érték a csapások, melyekben meghalt a legfőbb vezető Ali Hámenei és számos további magas rangú vezető is. Emellett a légi támadásokban sikeresen rombolták az iráni légvédelmi rendszert és a rezsim nagy hatótávolságú támadó eszközeit is.

Csakhogy egyáltalán nem világos, hogy hogyan képzelték el az amerikaiak a támadás második szakaszát.

A cikk folytatódik

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közleménye szerint vasárnap egy bejrúti légicsapásban megölték a Hezbollah egyik vezetőjét.

„Az IDF megerősíti, hogy a tegnap éjszakai (vasárnapi) precíziós bejrúti csapás során likvidálták Husszein Makledet, aki a Hezbollah hírszerzési központjának vezetője volt”

– áll a közleményben. (BBC)

Közleményt adott ki az Egyesült Államok az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM), ami szerint egy negyedik amerikai katona is meghalt az Irán elleni harcokban. Korábban három amerikai katona haláláról számoltak be.

„Március 2-án, keleti parti idő szerint reggel 7:30-kor négy amerikai katona vesztette életét harci cselekményekben. A negyedik katona, aki Irán kezdeti támadásai során súlyos sérüléseket szenvedett, később belehalt sérüléseibe. A harci műveletek folytatódnak, és a válaszintézkedések továbbra is folyamatban vannak”

– írta a hadsereg, hozzátéve, hogy az áldozatok személyazonosságát a legközelebbi hozzátartozók értesítését követő 24 óráig nem hozzák nyilvánosságra. (Guardian)

Újabb luk a globális energiaellátáson: miután Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amin máskor a világ olajexportjának az ötöde halad át, Szaúd-Arábiában pedig dróntámadások miatt leállították a Közel-Kelet második legnagyobb olajfinomítóját, a világ egyik legnagyobb LNG-előállítója, a katari állami energiavállalat is közölte, hogy a háború miatt leállítja a cseppfolyósított földgáz termelését.

A QatarEnergy közleménye azután érkezett, hogy a katari kormány közölte, hogy hétfőn két iráni drón támadta meg a vállalat Ras Laffan és Mesaieed nevű létesítményeit, a hatóságok pedig még felmérik a károkat.

Katar dobogós LNG-exportban: 2025-ben csak az Egyesült Államoknak és Ausztráliának volt valamivel nagyobb a folyékony gáz előállító kapacitása - a Hormuz-szoros lezárásával azonban most az LNG-szállító hajók sem tudnak kijutni a világpiacra.

Az iráni Forradalmi Gárda azt álítja, hogy ballisztikus rakétával támadták Benjamin Netanjáhu izraeli miniszterelnök irodáját. Azt ők sem közölték, hogy ez eredményes volt-e, a Times of Israel szerint pedig Izrael már bejelentette, hogy az iráni támadásban nem sérült meg senki.

Az iráni rezsim fő támaszát jelentő Forradalmi Gárda hivatalos közleményt adott ki arról, hogy Netanjáhu miniszterelnöki irodáját, valamint az izraeli légierő parancsnokát támadták meg Kheybar rakétákkal. Állításuk szerint a rakéták célt értek, és a „célzott és meglepetésszerű támadások” után „Netanjáhu sorsa bizonytalan”.

A Netanjáhu elleni állítólagos megtorló támadásra azután kerülne sor, hogy szombaton, a háború első napján, az Izrael és az Egyesült Államok által indított légicsapásokban meghalt a 86 éves Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.

A Netanjáhu irodája elleni ballisztikus rakétatámadásnak azonban iráni forrásokon kívül nincs független megerősítése, a Times of Israel szerint pedig, ha voltak is célzott iráni támadások, azoknak nincsenek sebesültjei.

Kuvait az Egyesült Államok közeli szövetségese, de nem lennék a kuvaiti emír helyében, ha Trump ma megtalálja a tévé távkapcsolóját. Részletek az F-15-ösök lelövéséről ebben a cikkünkben.

Egy iráni atomlétesítményt is támadás ért vasárnap - állítja Irán ENSZ-nagykövete. Reza Najafi szerint a natanzi atomlétesítményt is támadták az amerikai és az izraeli erők - avagy, az ő megfogalmazásában „tegnap ismét megtámadták Irán békés, védett nukleáris létesítményeit”.

Az ország földrajzi közepén lévő natanzi földalatti atomdúsítót már 2025 júniusában is támadta előbb az izraeli, majd az amerikai légierő, ami akkor jelentős károkat szenvedett. Egyelőre nem erősítették meg, hogy most valóban újra megtámadták-e a létesítményt, sőt, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nyilatkozata szerint semmi jel nem utal arra, hogy Irán nukleáris létesítményei tényleg megsérültek volna, vagy találat érte volna őket.

Már legalább 555 halottja van Iránban az amerikai-izraeli támadásoknak - közölte az iráni Vörös Félhold, a legnagyobb iszlám humanitárius szervezet. Közleményük szerint több mint 100 000, a mentésekben résztvevő profi van teljes készültségben országszerte, amit egy 4 millió önkéntesből álló hálózat egészít ki, hogy humanitárius szolgáltatásokat és pszichoszociális támogatást nyújtson az érintetteknek.

A Vörös Félhold szerint 131 iráni várost érintettek idáig a támadások.

Dróntámadás miatt hétfőn leállt Szaúd-Arábia legnagyobb olajfinomítója - írja a Bloomberg. A Ras Tanura finomítókomplexum napi 550 000 hordó kapacitással az egész Közel-kelet második legnagyobbja, csak egy katari finomító előzi meg, és globálisan is a top tízben van. Egy tartós kiesés tovább növelheti az Irán elleni háború miatt már így is nagyot ugró olajárakat.

A Ras Tanura komplexumot támadó drónt a szaúdi légvédelem lelőtte, sérülésekről nem érkezett jelentés, de a felvételeken sűrű füst gomolyóg - a tüzet a szaúdi hatóságok állítása szerint a lelőtt drón darabjai okozták.

Dróntámadás érte az iraki Kurdisztán székhelyén, Erbílben üzemelő amerikai bázis egyik lőszerraktárát is vasárnap. A támaszpont számunkra azért is érdekes, mert ott államosáoznak a magyar katonák is.

A Honvédelmi Minisztérium vasárnap éjszaka azt közölte az MTI-vel, hogy magyar katonák nem sérültek meg a támadásban.

Az erbíli repülőtér légvédelme a legtöbb eszközt lelőtte, de a támaszponton azért így is lehetett robbanásokat és tüzet látni.

A támadás elkövetőjeként az Irán-barát Szaraja Avlíja ad-Dam nevű iraki síita milícia jelentkezett: ők jelentették be, hogy nagyszabású műveletet indítanak az Irakban működő amerikai katonai létesítmények ellen, megtorlásul az Ali Hamenei iráni legfőbb vezető megölése után.

Hétfőn az Erbilre irányuló támadások folytatódtak: több drónt lelőttek, de a városban működő amerikai konzulátust is támadják. Itt egy közeli becsapódás felvétele látható:

Vasárnap éjfél körül egy iráni Sahed drón támadhatta meg a ciprusi brit katonai támaszpontot Akrotiriben, miután Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok két brit támaszpontot is használhat korlátozottan az iráni rakétabázisok elleni támadásokban. Bár hivatalosan még nem állapították meg, hogy honnan lőtték ki az iráni gyártású drónt, ebben nagy meglepetésre nem érdemes számítani.

A brit légierő bázisán a becsapódó, 3,5 méteres hosszúságú drón csak minimális károkat okozott, a műveletek a megszokott módon folytatódnak - közölte a brit védelmi minisztérium. A nem létfontosságú személyzet ugyanakkor elhagyja a brit bázist, a környékén élőknek pedig biztonsági riasztást adtak ki: azt tanácsolták, hogy további értesítésig rejtőzzenek el ott, ahol tartózkodnak.

A ciprusi elnök megerősítette, hogy egy pilóta nélküli Shahed drónról van szó. „Szeretném világosan leszögezni: országunk semmilyen módon nem vesz részt, és nem is szándékozik részese lenni semmilyen katonai műveletnek” – mondta Nikosz Hrisztodulidisz a Guardian szerint.

„Egy geopolitikailag rendkívül instabil régióban vagyunk, sok kihívással és problémával, ahol egy korábban nem látott válság megy végbe” - mondta a ciprusi elnök, azt hangsúlyozva, hogy ők mindig a megoldás, nem pedig a probléma részei voltak, és most is kitartanak amellett, hogy semmilyen katonai műveletnek ne legyen része a szigetország.

A ciprusi hatóságok hétfő reggel több iskolát biztonsági okokból bezártak, és ahol szükséges, evakuálják az embereket - közölték.

A Brit Királyi Légierő két bázisa, Akrotiri és Dhekelia Ciprus déli részén fekszik, brit szuverén területnek számítanak. Azt hivatalosan egyelőre nem erősítették meg, hogy konkrétan melyik brit bázisokat használhatja az Irán elleni háborúban az Egyesülét Államok, de valószínűleg a most megtámadott Akrotiriről, valamint az indiai-óceánban lévő Chagos-szigeteken lévőről van szó.

Az első, nem hivatalos hírek szerint baráti tűz miatt zuhanhatott le egy amerikai F-15-ös vadászgép Kuvaitban, az iraki határhoz közel. Az X-en megosztott felvételek szerint legalább az egyik amerikai pilóta túlélhette a gépe zuhanását, miután katapultált. Az amerikai hadsereg egyelőre nem erősítette meg a gép lezuhanását.

Közben fekete füst száll fel az amerikai kuvaiti nagykövetségről az AFP hírügynökség és az Al Arabiya arab nyelvű hírcsatorna jelentése szerint. A nagykövetség ugyan nem jelentett be támadást, de kiadtak egy biztonsági riasztást, amelyben mindenkit arra kértek, hogy maradjanak távol.

„Kuvait felett továbbra is fennáll a rakéta- és dróntámadások veszélye. Ne lépjenek be a nagykövetségre”

– áll a közleményben. Egy vasárnapi jelentés szerint idáig egy ember halt meg és 32-en megsebesültek Kuvaitban.

Tagadja Irán legfőbb biztonsági tisztviselője, hogy tárgyalni készülnek az Egyesült Államokkal. A tárgyalások kezdeményezéséről szóló hírt vasárnap a Wall Street Journal szellőztette meg, azt állítva, hogy Ali Larijani, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára ománi közvetítőkön keresztül lépett kapcsolatba Washingtonnal.

Bár többek között a piac is nagyon várta a tárgyalásos megoldásról szóló híreket, Larijani lehűtötte a kedélyeket, amikor az X-en egy posztban cáfolta a hírt:

„Nem fogunk tárgyalni az Egyesült Államokkal”

– írta ki hétfő hajnalban.

Larijani az Öböl-menti országoknak is üzent: „Nem áll szándékunkban megtámadni Önöket. Azonban, amikor az országaikban található bázisokat ellenünk használják fel, és amikor az Egyesült Államok ezekre az erőkre támaszkodva műveleteket hajt végre a régióban, akkor ezeket a bázisokat fogjuk célba venni. Ezek a bázisok nem ezen országok területén találhatók, hanem amerikai területen” - közölte a Bahreintől Dubajig tartó iráni támadások kapcsán.

Ballisztikus és cirkálórakétákkal is támadja Irán a drónok mellett az amerikai katonai támaszpontoknak helyt adó Öböl-menti államokat. A legtöbb iráni támadás idáig Bahreinbe és az Egyesült Arab Emirátusokba irányult; utóbbi védelmi minisztériuma azt közölte, hogy 165 becsapódó ballisztikus rakétával, két cirkálórakétával és 541 iráni drónnal volt dolguk.

Szaúd-Arábia és Omán ehhez képest kevésbé van az iráni célkeresztben, de szombaton a szaúdi fővárost, Rijádot is támadás érte - a szaúdi vezetés emiatt „égbekiáltó és gyáva iráni támadásokról” adott ki nyilatkozatot.

A legtöbb Öböl-menti iráni támadás az amerikai katonai támaszpontok és a katonai infrastruktúra, például az Egyesült Államok 5. flottájának bahreini főhadiszállása ellen irányul, de luxushoteleket, bevásárlóközpontokat, toronyházakat és repülőtéri indulási terminálokat is értek szórványos találatok a BBC szerint.

Ezek nagy része valószínűleg nem célzott támadás, hanem főleg az elfogott rakétákból lehulló törmelékekről van szó, de a polgári repülőterek elleni támadások nem tűnnek véletlennek.

„Nem a Perzsa-öböl menti szomszédainkat támadjuk, hanem az Egyesült Államok jelenlétét célozzuk meg ezekben az országokban. A szomszédoknak panaszaikkal a háború döntéshozóihoz kell fordulniuk”

- mondta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az Al Jazeerának.