Hámenei halott, Izrael újabb támadási hullámot indított Teherán ellen
Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt.
A támadásra az után került sor, hogy megfeneklettek az iráni nukleáris program korlátozását célzó tárgyalások.
A teheráni rezidenciájában érte a légitámadás a 86 éves Ali Hámenei ajatollahot, akit holtan húztak ki a romok alól.
Trump rezsimváltást akar, megadásra szólította fel az iráni vezetést. Cserébe amnesztiát ígér.
Irán válaszul több ország ellen is támadásokat indított, amerikai bázisokat is célozva.
4000 magyar kért konzuli védelmet a Közel-Keleten.
117
poszt
500-nál is több halott Iránban
Már legalább 555 halottja van Iránban az amerikai-izraeli támadásoknak - közölte az iráni Vörös Félhold, a legnagyobb iszlám humanitárius szervezet. Közleményük szerint több mint 100 000, a mentésekben résztvevő profi van teljes készültségben országszerte, amit egy 4 millió önkéntesből álló hálózat egészít ki, hogy humanitárius szolgáltatásokat és pszichoszociális támogatást nyújtson az érintetteknek.
Az iráni Vörös Félhold egyik mentőhelikoptere.
Fotó:
HOSSEIN FATEMI/Middle East Images via AFP
A Vörös Félhold szerint 131 iráni várost érintettek idáig a támadások.
Leállt a Közel-Kelet egyik legnagyobb olajfinomítója
Dróntámadás miatt hétfőn leállt Szaúd-Arábia legnagyobb olajfinomítója - írja a Bloomberg. A Ras Tanura finomítókomplexum napi 550 000 hordó kapacitással az egész Közel-kelet második legnagyobbja, csak egy katari finomító előzi meg, és globálisan is a top tízben van. Egy tartós kiesés tovább növelheti az Irán elleni háború miatt már így is nagyot ugró olajárakat.
A Ras Tanura komplexumot támadó drónt a szaúdi légvédelem lelőtte, sérülésekről nem érkezett jelentés, de a felvételeken sűrű füst gomolyóg - a tüzet a szaúdi hatóságok állítása szerint a lelőtt drón darabjai okozták.
Dróntámadás a magyar katonák kurdisztáni bázisa ellen is
Dróntámadás érte az iraki Kurdisztán székhelyén, Erbílben üzemelő amerikai bázis egyik lőszerraktárát is vasárnap. A támaszpont számunkra azért is érdekes, mert ott államosáoznak a magyar katonák is.
A Honvédelmi Minisztérium vasárnap éjszaka azt közölte az MTI-vel, hogy magyar katonák nem sérültek meg a támadásban.
Magyar katonák egy 2018-as képen Erbil, az iraki Kurdisztán fővárosának közelében.
Fotó:
STOCKTREK IMAGES/StockTrek Images via AFP
Az erbíli repülőtér légvédelme a legtöbb eszközt lelőtte, de a támaszponton azért így is lehetett robbanásokat és tüzet látni.
A támadás elkövetőjeként az Irán-barát Szaraja Avlíja ad-Dam nevű iraki síita milícia jelentkezett: ők jelentették be, hogy nagyszabású műveletet indítanak az Irakban működő amerikai katonai létesítmények ellen, megtorlásul az Ali Hamenei iráni legfőbb vezető megölése után.
Hétfőn az Erbilre irányuló támadások folytatódtak: több drónt lelőttek, de a városban működő amerikai konzulátust is támadják. Itt egy közeli becsapódás felvétele látható:
Ciprusi támaszpontra is iráni Sahed támadhatott, evakuálások és iskolabezárások a szigetországban
Vasárnap éjfél körül egy iráni Sahed drón támadhatta meg a ciprusi brit katonai támaszpontot Akrotiriben, miután Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok két brit támaszpontot is használhat korlátozottan az iráni rakétabázisok elleni támadásokban. Bár hivatalosan még nem állapították meg, hogy honnan lőtték ki az iráni gyártású drónt, ebben nagy meglepetésre nem érdemes számítani.
Keir Starmer brit miniszterelnök 2024 decemberi látogatása a RAF akrotiri bázisán Cipruson.
Fotó:
KIRSTY WIGGLESWORTH/AFP
A brit légierő bázisán a becsapódó, 3,5 méteres hosszúságú drón csak minimális károkat okozott, a műveletek a megszokott módon folytatódnak - közölte a brit védelmi minisztérium. A nem létfontosságú személyzet ugyanakkor elhagyja a brit bázist, a környékén élőknek pedig biztonsági riasztást adtak ki: azt tanácsolták, hogy további értesítésig rejtőzzenek el ott, ahol tartózkodnak.
A ciprusi elnök megerősítette, hogy egy pilóta nélküli Shahed drónról van szó. „Szeretném világosan leszögezni: országunk semmilyen módon nem vesz részt, és nem is szándékozik részese lenni semmilyen katonai műveletnek” – mondta Nikosz Hrisztodulidisz a Guardian szerint.
„Egy geopolitikailag rendkívül instabil régióban vagyunk, sok kihívással és problémával, ahol egy korábban nem látott válság megy végbe” - mondta a ciprusi elnök, azt hangsúlyozva, hogy ők mindig a megoldás, nem pedig a probléma részei voltak, és most is kitartanak amellett, hogy semmilyen katonai műveletnek ne legyen része a szigetország.
A ciprusi hatóságok hétfő reggel több iskolát biztonsági okokból bezártak, és ahol szükséges, evakuálják az embereket - közölték.
A Brit Királyi Légierő két bázisa, Akrotiri és Dhekelia Ciprus déli részén fekszik, brit szuverén területnek számítanak. Azt hivatalosan egyelőre nem erősítették meg, hogy konkrétan melyik brit bázisokat használhatja az Irán elleni háborúban az Egyesülét Államok, de valószínűleg a most megtámadott Akrotiriről, valamint az indiai-óceánban lévő Chagos-szigeteken lévőről van szó.
Lezuhant egy amerikai F-15-ös Kuvaitban, támadás az amerikai nagykövetség ellen
Az első, nem hivatalos hírek szerint baráti tűz miatt zuhanhatott le egy amerikai F-15-ös vadászgép Kuvaitban, az iraki határhoz közel. Az X-en megosztott felvételek szerint legalább az egyik amerikai pilóta túlélhette a gépe zuhanását, miután katapultált. Az amerikai hadsereg egyelőre nem erősítette meg a gép lezuhanását.
Közben fekete füst száll fel az amerikai kuvaiti nagykövetségről az AFP hírügynökség és az Al Arabiya arab nyelvű hírcsatorna jelentése szerint. A nagykövetség ugyan nem jelentett be támadást, de kiadtak egy biztonsági riasztást, amelyben mindenkit arra kértek, hogy maradjanak távol.
„Kuvait felett továbbra is fennáll a rakéta- és dróntámadások veszélye. Ne lépjenek be a nagykövetségre”
– áll a közleményben. Egy vasárnapi jelentés szerint idáig egy ember halt meg és 32-en megsebesültek Kuvaitban.
Tagadja Irán legfőbb biztonsági tisztviselője, hogy tárgyalni készülnek az Egyesült Államokkal. A tárgyalások kezdeményezéséről szóló hírt vasárnap a Wall Street Journal szellőztette meg, azt állítva, hogy Ali Larijani, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára ománi közvetítőkön keresztül lépett kapcsolatba Washingtonnal.
Bár többek között a piac is nagyon várta a tárgyalásos megoldásról szóló híreket, Larijani lehűtötte a kedélyeket, amikor az X-en egy posztban cáfolta a hírt:
Larijani az Öböl-menti országoknak is üzent: „Nem áll szándékunkban megtámadni Önöket. Azonban, amikor az országaikban található bázisokat ellenünk használják fel, és amikor az Egyesült Államok ezekre az erőkre támaszkodva műveleteket hajt végre a régióban, akkor ezeket a bázisokat fogjuk célba venni. Ezek a bázisok nem ezen országok területén találhatók, hanem amerikai területen” - közölte a Bahreintől Dubajig tartó iráni támadások kapcsán.