Az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka bejelentette, hogy lezárták a Hormuzi-szorost, és felgyújtanak minden hajót, ami megpróbál áthaladni rajta – írja a Reuters az iráni állami média alapján.
A Hormuzi-szoros a Perzsa-öböl kivezető kapuja, a világ olajfogyasztásának ötöde ezen keresztül halad át. A Bloomberg Economics szerint a szoros tartós lezárása esetén akár 108 dollárra is kilőhet az olajár.
Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) közölte, hogy 11 iráni hajót süllyesztett el az Ománi-öbölben, így Iránnak már egyetlen hajója sem maradt a térségben.
„Két nappal ezelőtt az iráni rezsimnek 11 hajója volt az Ománi-öbölben, ma pedig egy sincs. Az iráni rezsim évtizedeken át zaklatta és támadta a nemzetközi hajóforgalmat az Ománi-öbölben. Ennek most vége. A tengeri hajózás szabadsága több mint 80 éve az amerikai és a globális gazdasági jólét alapja. Az amerikai erők továbbra is meg fogják védeni ezt”
– írta a CENTCOM az X-en.
Libanon egészségügyi minisztériuma közölte, hogy az izraeli légicsapások miatt 52 ember meghalt, 154-en pedig megsebesültek. A libanoni állami hírügynökség, az NNA korábban 31 halottról és 149 sebesültről számolt be.
Joseph Aoun libanoni elnök elítélte mind a Libanonból indított támadásokat, mind Izrael válaszcsapásait. Azt mondta: ha Libanont ismét olyan háborúk kiindulópontjaként használják, amikhez nincs köze, az újabb veszélyeknek teszi ki az országot.
Izrael hétfőn légitámadásokat hajtott végre Bejrút Hezbollah által ellenőrzött déli külvárosaiban, miután az Irán által támogatott csoport rakétákat és drónokat lőtt ki Izrael felé, válaszul Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei meggyilkolására. (Guardian)
A NATO nem fog részt venni az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított katonai műveletében – nyilatkozta Mark Rutte NATO-főtitkár az ARD német közszolgálati televíziónak. „Ez Irán, a Perzsa-öböl, ez kívül esik a NATO területén” – mondta Rutte, aki szerint „abszolút semmi terv sincs arra, hogy a NATO-t belerángassák ebbe, vagy részese legyen ennek”.
Rutte ugyanakkor felszólította az európai szövetséges országokat, hogy támogassák az USA-t és Izraelt, mert az Irán elleni katonai művelet Európa biztonságára nézve is döntő jelentőséggel bír. „Ez azt jelenti, hogy ahol segíteni tudunk, ott segítenünk kell” – mondta Rutte, aki szerint a NATO-tagországok a harci cselekményekben való közvetlen részvétel nélkül is nyújthatnak segítséget logisztikával, illetve hozzáférés biztosításával.
A NATO főtitkára világossá tette, hogy megszorítások nélkül üdvözli az Iszlám Köztársaság elleni támadásokat. „Nagyon fontosnak tartom azt, amit az Egyesült Államok közösen tesz Izraellel” – mondta, utalva az iráni rakéta- és atomprogramokat sújtó csapásokra, valamint Ali Hámenei iráni legfőbb politikai és vallási vezető megölésére utalva. Rutte azt mondta, kulcsfontosságú, hogy Donald Trump amerikai elnök meghozta ezt a döntést. Figyelmeztetett, hogy ha Irán atomfegyverhez jutna, még nagyobb fenyegetést jelentene. „Fojtogató szorításba venné Izraelt. Ez potenciálisan Izrael vereségét jelenthetné” – tette hozzá. (MTI)
Zoran Milanovic államfő biztonsági okokra hivatkozva elrendelte a Közel-Keleten szolgáló horvát katonák részleges kivonását az Irán elleni amerikai–izraeli katonai műveletek nyomán. Az államfő utasította a horvát fegyveres erők vezérkari főnökét, hogy haladéktalanul kezdje meg hét, Irakban állomásozó, valamint egy Libanonban szolgáló horvát katona hazarendelését. Milanovic közölte: az ENSZ felhatalmazása nélküli katonai fellépés sérti a nemzetközi jogot és rendet, és nem a válság rendezését, hanem a konfliktus további eszkalációját szolgálja.
Az elnök szerint a beavatkozás célja az iráni hatalom megváltoztatása lehet, ami súlyos és hosszan tartó következményekkel járhat Európa, köztük Horvátország polgárai számára is. Felhívta a figyelmet az olaj- és üzemanyagárak emelkedésének, egy Európába irányuló újabb migrációs hullám kialakulásának, valamint a terrorfenyegetettség növekedésének kockázatára. Felszólította a horvát kormányt, hogy hatáskörében tegye meg a szükséges intézkedéseket a térségben tartózkodó horvát állampolgárok védelme és hazatérésük biztosítása érdekében. (MTI)
„Azt hittük, van megállapodásunk, aztán visszaléptek. Visszatértek, megint azt hittük, van megállapodás, és megint visszaléptek. Azt mondtam: ezekkel az emberekkel nem lehet tárgyalni – a megfelelő módon kell elintézni”
– mondta Donald Trump amerikai elnök az iráni helyzetről. A hétvégén indított amerikai–izraeli közös műveletet „az utolsó és legjobb esélynek” nevezte az iráni rezsim jelentette fenyegetés felszámolására. „Ez volt az utolsó és legjobb esélyünk a csapásra, hogy megszüntessük e beteg és aljas rezsim elviselhetetlen fenyegetését.”
Az amerikai-izraeli közös támadásra válaszul Irán szombaton és vasárnap is folytatta az amerikai és szövetséges bázisok elleni támadásokat. Több iráni rakéta és drón polgári infrastruktúrát is eltalált. A térkép a március 1-jei állást tükrözi:
A katari védelmi minisztériuma közölte, hogy lelőtt két, Iránból érkező Szu–24-es vadászbombázót. Azt is írták, hogy hét ballisztikus rakétát és öt drónt fogtak el, „amik ma az állam több területét vették célba”. Valamennyi rakétát még azelőtt semmisítettek meg, hogy elérte volna a célpontját.
Vasárnap éjfél körül egy drót csapódott be a ciprusi RAF Akrotiri brit légibázis területére, ami miatt részlegesen kiürítették a létesítményt. Reggel további két, a bázis irányába tartó pilóta nélküli repülőeszközt viszont időben elfogtak a ciprusi hatóságok.
Az Egyesült Királyság két szuverén bázisterülettel rendelkezik Cipruson, az Akrotiri a sziget déli részén fekvő, stratégiai jelentőségű előretolt támaszpont, amit közel-keleti műveletekhez és vadászgépes kiképzéshez használnak.
Az attól való félelmek, hogy Ciprus immár Irán tartós támadásainak célpontjává vált, tovább erősödtek a Forradalmi Gárda nyilatkozatai után.
Széleskörű támadást indított az „iráni terrorrezsim célpontjai ellen Teherán szívében” az izraeli hadsereg. Az X-en azt írták, a háború kezdete óta ez a légierő hatodik bevetése Iránban.
Emmanuel Macron elnök bejelentette, hogy Franciaország megerősíti nukleáris elrettentő stratégiáját „a fenyegetések kombinációjával szemben”. „Erősítenünk kell nukleáris elrettentésünket a fenyegetések kombinációjával szemben, és át kell gondolnunk elrettentési stratégiánkat az európai kontinens mélyén, teljes mértékben tiszteletben tartva szuverenitásunkat, fokozatosan bevezetve azt, amit előrehaladott elrettentésnek neveznék” – mondta a francia elnök a breton partoknál található Brest kikötőjében a francia nukleáris doktrínáról tartott beszédében. „Jelenleg egy kockázatokkal teli geopolitikai fordulat időszakát éljük, és honfitársaink teljesen tudatában vannak ennek. Ez az időszak indokolja a modellünk szigorítását” – mondta Macron. (MTI)
Összesen 70 ballisztikus rakétát és 59 drónt fogott el a bahreini légvédelem, amiket Irán indított egy „újabb ellenséges támadáshullám” részeként – jelentették be a hatóságok hétfőn. A kormány közlése szerint az ország különböző pontjain „korlátozott mennyiségű törmelék” hullott le.
Az Egyesült Arab Emírségek légvédelme az elmúlt napokban kilenc ballisztikus rakétát, hat cirkálórakétát és 148 drónt fogott el sikeresen – közölte az ország védelmi minisztériuma. A hatóságok közölték, hogy a szombat óta kilőtt 174 ballisztikus rakéta közül 161-et, a 689 drón közül pedig 645-öt lőttek le. A hatóságok szerint a ország területén becsapódó drónok és rakéták némi kárt okoztak a polgári ingatlanokban.
Irán az izraeli-amerikai támadásra válaszul Katar, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Jordánia és Szaúd-Arábia ellen ország ellen is támadásokat indított, amerikai bázisokat is célozva. Az Irán Forradalmi Gárda hétfői közleménye szerint eddig 500 amerikai és izraeli létesítményt támadtak. (New York Times, Guardian)
Egy izraeli tisztségviselő és egy, az ügyet ismerő libanoni forrás a CNN-nek azt mondta, Izrael arra figyelmeztette Libanont,
hogy csapásokat mérhet létfontosságú infrastrukturális célpontokra, amennyiben a kormány nem tesz érdemi lépéseket a Hezbollah ellen.
A fenyegetést a lap szerint Cipruson keresztül továbbították. Az üzenetben Izrael azt követelte, hogy a libanoni kormány nyilvánítsa terrorista szervezetnek a Hezbollahot, valamint számolja fel annak katonai és politikai szárnyát. Amennyiben ez nem történik meg, Izrael a közlés szerint Libanon repülőterét, kikötőit és más létfontosságú infrastruktúráját venné célba. Az Irán által támogatott fegyveres csoport éjfél körül rakétákat és drónokat lőtt ki Izrael felé, válaszul Ali Hámenei meggyilkolására.
Hétfő reggel a libanoni kormány betiltotta a Hezbollah katonai és biztonsági tevékenységét, és felszólította az Irán által támogatott fegyveres szervezetet, hogy szolgáltassa be fegyvereit. Egy héttel korábban Júszuf Raggi libanoni külügyminiszter azt mondta: „figyelmeztetéseket kaptunk arra vonatkozóan, hogy a Hezbollah bármiféle beavatkozása arra késztetheti Izraelt, hogy infrastrukturális célpontokat támadjon.” Raggi a közösségi médiában úgy fogalmazott: reméli, hogy a Hezbollah „tartózkodik minden újabb kalandtól, és megkíméli Libanont a további pusztítástól.”
Az Egyesült Államok közben felszólította Libanonban tartózkodó állampolgárait, hogy azonnal hagyják el az országot.
„Arra kérjük az amerikai állampolgárokat, hogy ne utazzanak Libanonba. Ha az országban tartózkodnak, HALADÉKTALANUL hagyják el Libanont, amíg a menetrend szerinti járatok még elérhetők”
– írta az Egyesült Államok bejrúti nagykövetsége az X-en. A BBC arról is írt, hogy hétfő délután hatalmas robbanás hallatszott Bejrútban. A robbanás Dahiehben, a Hezbollah egyik fellegvárában történt, de olyan erős volt, mintha Bejrút központjában történt volna.
A dubaji központú Emirates légitársaság bejelentette, hogy hétfő estétől korlátozott számban újraindítja járatait. Közleményük szerint elsőbbséget élveznek azok az utasok, akik korábban vásároltak jegyet. Azokat, akiket ezekre a járatokra átfoglaltak, a légitársaság közvetlenül értesíti. Az Emirates arra kéri az utasokat, hogy ne menjenek ki a repülőtérre, amíg erről külön értesítést nem kapnak. Minden más járat értesítésig továbbra is szünetel.
Ahogy azt írtuk is, a Covid óta nem volt akkora káosz a légiközlekedésben, mint most az iráni háború miatt. Eddig több ezer szolgáltatás esett ki, miközben a nemzetközi légitársaságok továbbra is felfüggesztik járataikat. Hétfő kora reggelig már 1239 járatot töröltek. A Flightradar24 adatai szerint hétfőn Irán, Irak, Kuvait, Izrael, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Katar légtere gyakorlatilag üres volt. (Al Jazeera)
Az ENSZ oktatási szervezete, az UNESCO közölte, „mélyen megdöbbentek” amiatt, hogy a hétvégén Dél-Iránban lebombáztak egy leányiskolát. Az iráni állami média beszámolói szerint legalább 168 gyerek meghalt a támadásban. Az UNESCO közleménye szerint különösen súlyos dolog, ha egy iskolát ér támadás, mert az iskolákat a nemzetközi jog védelemben részesíti. Hozzátették: az oktatási intézmények elleni támadások veszélybe sodorják a diákokat és a tanárokat, és sértik a gyerekek tanuláshoz való jogát.
A New York Times egy másik, iskolát ért csapásról is írt: ez a teheráni Hedayat középiskolát érte. Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency szerint a támadásban két diák halt meg. A lap szerint az sem kizárt, hogy az iskola egy olyan robbanásban sérült meg, amely Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök lakóhelyét vette célba.Több jogvédő szervezet – köztük a nemzetközi Save the Children – ismételten a „civil lakosság és a polgári infrastruktúra” védelmére szólított fel.
„A háború a gyerekeket is érinti, és a világ nem maradhat tétlen, miközben gyermekek halnak meg vagy sérülnek meg”
– fogalmazott Inger Ashing, a Save the Children vezérigazgatója hétfői közleményében. (CNN)
