Az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka bejelentette, hogy lezárták a Hormuzi-szorost, és felgyújtanak minden hajót, ami megpróbál áthaladni rajta – írja a Reuters az iráni állami média alapján.
A Hormuzi-szoros a Perzsa-öböl kivezető kapuja, a világ olajfogyasztásának ötöde ezen keresztül halad át. A Bloomberg Economics szerint a szoros tartós lezárása esetén akár 108 dollárra is kilőhet az olajár.
Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) közölte, hogy 11 iráni hajót süllyesztett el az Ománi-öbölben, így Iránnak már egyetlen hajója sem maradt a térségben.
„Két nappal ezelőtt az iráni rezsimnek 11 hajója volt az Ománi-öbölben, ma pedig egy sincs. Az iráni rezsim évtizedeken át zaklatta és támadta a nemzetközi hajóforgalmat az Ománi-öbölben. Ennek most vége. A tengeri hajózás szabadsága több mint 80 éve az amerikai és a globális gazdasági jólét alapja. Az amerikai erők továbbra is meg fogják védeni ezt”
– írta a CENTCOM az X-en.
Libanon egészségügyi minisztériuma közölte, hogy az izraeli légicsapások miatt 52 ember meghalt, 154-en pedig megsebesültek. A libanoni állami hírügynökség, az NNA korábban 31 halottról és 149 sebesültről számolt be.
Joseph Aoun libanoni elnök elítélte mind a Libanonból indított támadásokat, mind Izrael válaszcsapásait. Azt mondta: ha Libanont ismét olyan háborúk kiindulópontjaként használják, amikhez nincs köze, az újabb veszélyeknek teszi ki az országot.
Izrael hétfőn légitámadásokat hajtott végre Bejrút Hezbollah által ellenőrzött déli külvárosaiban, miután az Irán által támogatott csoport rakétákat és drónokat lőtt ki Izrael felé, válaszul Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei meggyilkolására. (Guardian)
A NATO nem fog részt venni az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított katonai műveletében – nyilatkozta Mark Rutte NATO-főtitkár az ARD német közszolgálati televíziónak. „Ez Irán, a Perzsa-öböl, ez kívül esik a NATO területén” – mondta Rutte, aki szerint „abszolút semmi terv sincs arra, hogy a NATO-t belerángassák ebbe, vagy részese legyen ennek”.
Rutte ugyanakkor felszólította az európai szövetséges országokat, hogy támogassák az USA-t és Izraelt, mert az Irán elleni katonai művelet Európa biztonságára nézve is döntő jelentőséggel bír. „Ez azt jelenti, hogy ahol segíteni tudunk, ott segítenünk kell” – mondta Rutte, aki szerint a NATO-tagországok a harci cselekményekben való közvetlen részvétel nélkül is nyújthatnak segítséget logisztikával, illetve hozzáférés biztosításával.
A NATO főtitkára világossá tette, hogy megszorítások nélkül üdvözli az Iszlám Köztársaság elleni támadásokat. „Nagyon fontosnak tartom azt, amit az Egyesült Államok közösen tesz Izraellel” – mondta, utalva az iráni rakéta- és atomprogramokat sújtó csapásokra, valamint Ali Hámenei iráni legfőbb politikai és vallási vezető megölésére utalva. Rutte azt mondta, kulcsfontosságú, hogy Donald Trump amerikai elnök meghozta ezt a döntést. Figyelmeztetett, hogy ha Irán atomfegyverhez jutna, még nagyobb fenyegetést jelentene. „Fojtogató szorításba venné Izraelt. Ez potenciálisan Izrael vereségét jelenthetné” – tette hozzá. (MTI)
Zoran Milanovic államfő biztonsági okokra hivatkozva elrendelte a Közel-Keleten szolgáló horvát katonák részleges kivonását az Irán elleni amerikai–izraeli katonai műveletek nyomán. Az államfő utasította a horvát fegyveres erők vezérkari főnökét, hogy haladéktalanul kezdje meg hét, Irakban állomásozó, valamint egy Libanonban szolgáló horvát katona hazarendelését. Milanovic közölte: az ENSZ felhatalmazása nélküli katonai fellépés sérti a nemzetközi jogot és rendet, és nem a válság rendezését, hanem a konfliktus további eszkalációját szolgálja.
Az elnök szerint a beavatkozás célja az iráni hatalom megváltoztatása lehet, ami súlyos és hosszan tartó következményekkel járhat Európa, köztük Horvátország polgárai számára is. Felhívta a figyelmet az olaj- és üzemanyagárak emelkedésének, egy Európába irányuló újabb migrációs hullám kialakulásának, valamint a terrorfenyegetettség növekedésének kockázatára. Felszólította a horvát kormányt, hogy hatáskörében tegye meg a szükséges intézkedéseket a térségben tartózkodó horvát állampolgárok védelme és hazatérésük biztosítása érdekében. (MTI)
„Azt hittük, van megállapodásunk, aztán visszaléptek. Visszatértek, megint azt hittük, van megállapodás, és megint visszaléptek. Azt mondtam: ezekkel az emberekkel nem lehet tárgyalni – a megfelelő módon kell elintézni”
– mondta Donald Trump amerikai elnök az iráni helyzetről. A hétvégén indított amerikai–izraeli közös műveletet „az utolsó és legjobb esélynek” nevezte az iráni rezsim jelentette fenyegetés felszámolására. „Ez volt az utolsó és legjobb esélyünk a csapásra, hogy megszüntessük e beteg és aljas rezsim elviselhetetlen fenyegetését.”
Az amerikai-izraeli közös támadásra válaszul Irán szombaton és vasárnap is folytatta az amerikai és szövetséges bázisok elleni támadásokat. Több iráni rakéta és drón polgári infrastruktúrát is eltalált. A térkép a március 1-jei állást tükrözi:
A katari védelmi minisztériuma közölte, hogy lelőtt két, Iránból érkező Szu–24-es vadászbombázót. Azt is írták, hogy hét ballisztikus rakétát és öt drónt fogtak el, „amik ma az állam több területét vették célba”. Valamennyi rakétát még azelőtt semmisítettek meg, hogy elérte volna a célpontját.
Vasárnap éjfél körül egy drót csapódott be a ciprusi RAF Akrotiri brit légibázis területére, ami miatt részlegesen kiürítették a létesítményt. Reggel további két, a bázis irányába tartó pilóta nélküli repülőeszközt viszont időben elfogtak a ciprusi hatóságok.
Az Egyesült Királyság két szuverén bázisterülettel rendelkezik Cipruson, az Akrotiri a sziget déli részén fekvő, stratégiai jelentőségű előretolt támaszpont, amit közel-keleti műveletekhez és vadászgépes kiképzéshez használnak.
Az attól való félelmek, hogy Ciprus immár Irán tartós támadásainak célpontjává vált, tovább erősödtek a Forradalmi Gárda nyilatkozatai után.
Széleskörű támadást indított az „iráni terrorrezsim célpontjai ellen Teherán szívében” az izraeli hadsereg. Az X-en azt írták, a háború kezdete óta ez a légierő hatodik bevetése Iránban.
