Teherán központját támadja az izraeli légierő, Trump nagy csapást ígér

Összesen 70 ballisztikus rakétát és 59 drónt fogott el a bahreini légvédelem, amiket Irán indított egy „újabb ellenséges támadáshullám” részeként – jelentették be a hatóságok hétfőn. A kormány közlése szerint az ország különböző pontjain „korlátozott mennyiségű törmelék” hullott le.

Az Egyesült Arab Emírségek légvédelme az elmúlt napokban kilenc ballisztikus rakétát, hat cirkálórakétát és 148 drónt fogott el sikeresen – közölte az ország védelmi minisztériuma. A hatóságok közölték, hogy a szombat óta kilőtt 174 ballisztikus rakéta közül 161-et, a 689 drón közül pedig 645-öt lőttek le. A hatóságok szerint a ország területén becsapódó drónok és rakéták némi kárt okoztak a polgári ingatlanokban.

Irán az izraeli-amerikai támadásra válaszul Katar, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Jordánia és Szaúd-Arábia ellen ország ellen is támadásokat indított, amerikai bázisokat is célozva. Az Irán Forradalmi Gárda hétfői közleménye szerint eddig 500 amerikai és izraeli létesítményt támadtak. (New York Times, Guardian)

Egy izraeli tisztségviselő és egy, az ügyet ismerő libanoni forrás a CNN-nek azt mondta, Izrael arra figyelmeztette Libanont,

hogy csapásokat mérhet létfontosságú infrastrukturális célpontokra, amennyiben a kormány nem tesz érdemi lépéseket a Hezbollah ellen.

A fenyegetést a lap szerint Cipruson keresztül továbbították. Az üzenetben Izrael azt követelte, hogy a libanoni kormány nyilvánítsa terrorista szervezetnek a Hezbollahot, valamint számolja fel annak katonai és politikai szárnyát. Amennyiben ez nem történik meg, Izrael a közlés szerint Libanon repülőterét, kikötőit és más létfontosságú infrastruktúráját venné célba. Az Irán által támogatott fegyveres csoport éjfél körül rakétákat és drónokat lőtt ki Izrael felé, válaszul Ali Hámenei meggyilkolására.

Hétfő reggel a libanoni kormány betiltotta a Hezbollah katonai és biztonsági tevékenységét, és felszólította az Irán által támogatott fegyveres szervezetet, hogy szolgáltassa be fegyvereit. Egy héttel korábban Júszuf Raggi libanoni külügyminiszter azt mondta: „figyelmeztetéseket kaptunk arra vonatkozóan, hogy a Hezbollah bármiféle beavatkozása arra késztetheti Izraelt, hogy infrastrukturális célpontokat támadjon.” Raggi a közösségi médiában úgy fogalmazott: reméli, hogy a Hezbollah „tartózkodik minden újabb kalandtól, és megkíméli Libanont a további pusztítástól.”

Az Egyesült Államok közben felszólította Libanonban tartózkodó állampolgárait, hogy azonnal hagyják el az országot.

„Arra kérjük az amerikai állampolgárokat, hogy ne utazzanak Libanonba. Ha az országban tartózkodnak, HALADÉKTALANUL hagyják el Libanont, amíg a menetrend szerinti járatok még elérhetők”

– írta az Egyesült Államok bejrúti nagykövetsége az X-en. A BBC arról is írt, hogy hétfő délután hatalmas robbanás hallatszott Bejrútban. A robbanás Dahiehben, a Hezbollah egyik fellegvárában történt, de olyan erős volt, mintha Bejrút központjában történt volna.

A dubaji központú Emirates légitársaság bejelentette, hogy hétfő estétől korlátozott számban újraindítja járatait. Közleményük szerint elsőbbséget élveznek azok az utasok, akik korábban vásároltak jegyet. Azokat, akiket ezekre a járatokra átfoglaltak, a légitársaság közvetlenül értesíti. Az Emirates arra kéri az utasokat, hogy ne menjenek ki a repülőtérre, amíg erről külön értesítést nem kapnak. Minden más járat értesítésig továbbra is szünetel.

Ahogy azt írtuk is, a Covid óta nem volt akkora káosz a légiközlekedésben, mint most az iráni háború miatt. Eddig több ezer szolgáltatás esett ki, miközben a nemzetközi légitársaságok továbbra is felfüggesztik járataikat. Hétfő kora reggelig már 1239 járatot töröltek. A Flightradar24 adatai szerint hétfőn Irán, Irak, Kuvait, Izrael, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Katar légtere gyakorlatilag üres volt. (Al Jazeera)

Az ENSZ oktatási szervezete, az UNESCO közölte, „mélyen megdöbbentek” amiatt, hogy a hétvégén Dél-Iránban lebombáztak egy leányiskolát. Az iráni állami média beszámolói szerint legalább 168 gyerek meghalt a támadásban. Az UNESCO közleménye szerint különösen súlyos dolog, ha egy iskolát ér támadás, mert az iskolákat a nemzetközi jog védelemben részesíti. Hozzátették: az oktatási intézmények elleni támadások veszélybe sodorják a diákokat és a tanárokat, és sértik a gyerekek tanuláshoz való jogát.

A New York Times egy másik, iskolát ért csapásról is írt: ez a teheráni Hedayat középiskolát érte. Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency szerint a támadásban két diák halt meg. A lap szerint az sem kizárt, hogy az iskola egy olyan robbanásban sérült meg, amely Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök lakóhelyét vette célba.Több jogvédő szervezet – köztük a nemzetközi Save the Children – ismételten a „civil lakosság és a polgári infrastruktúra” védelmére szólított fel.

„A háború a gyerekeket is érinti, és a világ nem maradhat tétlen, miközben gyermekek halnak meg vagy sérülnek meg”

– fogalmazott Inger Ashing, a Save the Children vezérigazgatója hétfői közleményében. (CNN)

Az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah felesége belehalt az amerikai–izraeli támadás során szerzett sérüléseibe – közölte hétfőn az iráni állami Press TV.

Az iráni állami média vasárnap hajnalban erősítette meg, hogy meghalt az Iránt 1989 óta irányító Hamenei. Az IRNA és a Fars hírügynökségek azt jelentették, hogy az ajatollahot a Teherán belvárosban található rezidenciáján érte a támadás. Az épületet lényegében a földdel tették egyenlővé az izraeli vadászgépek. Az állami hírforrások vasárnap arról számoltak be, hogy Hámenei családjának több tagja – köztük lánya, unokája, menyasszonya és veje – szintén meghalt a támadásokban.

Az iráni hírügynökségek „mártírnak” nevezték Hámeneit, az pedig, hogy az irodájában érte a halál, azt „bizonyítja, hogy következetesen a nép között és felelősségének élvonalában állt, szembeszállva azzal, amit a tisztviselők globális arroganciának neveznek". (Wall Street Journal)

Irán nemzetbiztonsági vezetője, Ali Laridzsáni hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az ország felkészült egy hosszú háborúra.

„Irán – az Egyesült Államokkal ellentétben – felkészült egy hosszú háborúra. Az elmúlt 300 évhez hasonlóan nem Irán kezdte a háborút, a bátor fegyveres erőink csak önvédelemből hajtottak végre támadásokat”

– írta az X-en, ahogy azt is, hogy Irán mindenáron megvédi magát és „hatezer éves civilizációját”. Szerinte az ellenségeik meg fogják bánni, hogy rosszul mérték fel a helyzetet. (CNN)

„Nem mi kezdtük a háborút, de Trump elnök vezetésével mi fogjuk befejezni” – fogalmazott Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján. Azt mondta, Trump „47 év iráni ellenségeskedés után” húzta meg a határt, a műveletet pedig a történelem leghalálosabb, legösszetettebb és legprecízebb légi hadműveletének nevezte.

„Józan ésszel belátható, hogy Iránhoz hasonló rezsimek nem juthatnak nukleáris fegyverhez, és Trumpban megvan a bátorság, hogy ezt érvényesítse”

– mondta Hegseth, aki figyelmeztetett: bárkit, aki amerikaiakat öl meg vagy fenyeget, az Egyesült Államok „bocsánatkérés és habozás nélkül” felkutat és felelősségre von.

A miniszter hangsúlyozta: az akció nem vezet „véget nem érő háborúhoz”, és nem is klasszikus rezsimváltó háború, hanem Irán rakéta- és biztonsági infrastruktúrájának megsemmisítésére irányul.

„A békés célú nukleáris programokat nem kell hegyek alá rejteni. Az időt húzták, hogy újratöltsék rakétakészleteiket és újraindítsák nukleáris programjukat. Trump elnök nem vesz részt ilyen játékokban” – mondta, ahogy azt is, hogy az iráni rezsim „megváltozott”, és a világ ezzel jobb hely lett. „Reméljük, hogy az iráni nép él ezzel a rendkívüli lehetőséggel. Mi azért harcolunk, hogy győzzünk, és nem pazarolunk időt vagy emberéleteket.” Az iráni biztonsági erőknek azt üzente, „döntsenek bölcsen”.

Dan Caine tábornok a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Irán elleni háborúja nem „egyetlen, egyéjszakás műveletből” fog állni. „Arra számítunk, hogy további veszteségeket fogunk elszenvedni, és mint mindig, mindent megteszünk az amerikai veszteségek minimalizálása érdekében” – tette hozzá a tábornok. (BBC)

Katonai-stratégiai szempontból sikeresen zajlott az amerikai-izraeli háború első szakasza Irán ellen: az iráni rezsimet váratlanul érték a csapások, melyekben meghalt a legfőbb vezető Ali Hámenei és számos további magas rangú vezető is. Emellett a légi támadásokban sikeresen rombolták az iráni légvédelmi rendszert és a rezsim nagy hatótávolságú támadó eszközeit is.

Csakhogy egyáltalán nem világos, hogy hogyan képzelték el az amerikaiak a támadás második szakaszát.

A cikk folytatódik

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közleménye szerint vasárnap egy bejrúti légicsapásban megölték a Hezbollah egyik vezetőjét.

„Az IDF megerősíti, hogy a tegnap éjszakai (vasárnapi) precíziós bejrúti csapás során likvidálták Husszein Makledet, aki a Hezbollah hírszerzési központjának vezetője volt”

– áll a közleményben. (BBC)

Közleményt adott ki az Egyesült Államok az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM), ami szerint egy negyedik amerikai katona is meghalt az Irán elleni harcokban. Korábban három amerikai katona haláláról számoltak be.

„Március 2-án, keleti parti idő szerint reggel 7:30-kor négy amerikai katona vesztette életét harci cselekményekben. A negyedik katona, aki Irán kezdeti támadásai során súlyos sérüléseket szenvedett, később belehalt sérüléseibe. A harci műveletek folytatódnak, és a válaszintézkedések továbbra is folyamatban vannak”

– írta a hadsereg, hozzátéve, hogy az áldozatok személyazonosságát a legközelebbi hozzátartozók értesítését követő 24 óráig nem hozzák nyilvánosságra. (Guardian)

Újabb luk a globális energiaellátáson: miután Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amin máskor a világ olajexportjának az ötöde halad át, Szaúd-Arábiában pedig dróntámadások miatt leállították a Közel-Kelet második legnagyobb olajfinomítóját, a világ egyik legnagyobb LNG-előállítója, a katari állami energiavállalat is közölte, hogy a háború miatt leállítja a cseppfolyósított földgáz termelését.

A QatarEnergy közleménye azután érkezett, hogy a katari kormány közölte, hogy hétfőn két iráni drón támadta meg a vállalat Ras Laffan és Mesaieed nevű létesítményeit, a hatóságok pedig még felmérik a károkat.

Katar dobogós LNG-exportban: 2025-ben csak az Egyesült Államoknak és Ausztráliának volt valamivel nagyobb a folyékony gáz előállító kapacitása - a Hormuz-szoros lezárásával azonban most az LNG-szállító hajók sem tudnak kijutni a világpiacra.

Az iráni Forradalmi Gárda azt álítja, hogy ballisztikus rakétával támadták Benjamin Netanjáhu izraeli miniszterelnök irodáját. Azt ők sem közölték, hogy ez eredményes volt-e, a Times of Israel szerint pedig Izrael már bejelentette, hogy az iráni támadásban nem sérült meg senki.

Az iráni rezsim fő támaszát jelentő Forradalmi Gárda hivatalos közleményt adott ki arról, hogy Netanjáhu miniszterelnöki irodáját, valamint az izraeli légierő parancsnokát támadták meg Kheybar rakétákkal. Állításuk szerint a rakéták célt értek, és a „célzott és meglepetésszerű támadások” után „Netanjáhu sorsa bizonytalan”.

A Netanjáhu elleni állítólagos megtorló támadásra azután kerülne sor, hogy szombaton, a háború első napján, az Izrael és az Egyesült Államok által indított légicsapásokban meghalt a 86 éves Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.

A Netanjáhu irodája elleni ballisztikus rakétatámadásnak azonban iráni forrásokon kívül nincs független megerősítése, a Times of Israel szerint pedig, ha voltak is célzott iráni támadások, azoknak nincsenek sebesültjei.

Kuvait az Egyesült Államok közeli szövetségese, de nem lennék a kuvaiti emír helyében, ha Trump ma megtalálja a tévé távkapcsolóját. Részletek az F-15-ösök lelövéséről ebben a cikkünkben.

Egy iráni atomlétesítményt is támadás ért vasárnap - állítja Irán ENSZ-nagykövete. Reza Najafi szerint a natanzi atomlétesítményt is támadták az amerikai és az izraeli erők - avagy, az ő megfogalmazásában „tegnap ismét megtámadták Irán békés, védett nukleáris létesítményeit”.

Az ország földrajzi közepén lévő natanzi földalatti atomdúsítót már 2025 júniusában is támadta előbb az izraeli, majd az amerikai légierő, ami akkor jelentős károkat szenvedett. Egyelőre nem erősítették meg, hogy most valóban újra megtámadták-e a létesítményt, sőt, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nyilatkozata szerint semmi jel nem utal arra, hogy Irán nukleáris létesítményei tényleg megsérültek volna, vagy találat érte volna őket.

Már legalább 555 halottja van Iránban az amerikai-izraeli támadásoknak - közölte az iráni Vörös Félhold, a legnagyobb iszlám humanitárius szervezet. Közleményük szerint több mint 100 000, a mentésekben résztvevő profi van teljes készültségben országszerte, amit egy 4 millió önkéntesből álló hálózat egészít ki, hogy humanitárius szolgáltatásokat és pszichoszociális támogatást nyújtson az érintetteknek.

A Vörös Félhold szerint 131 iráni várost érintettek idáig a támadások.