Az első nap: így mutatkoztak be a Magyar-kormány miniszterei a bizottságok előtt

Két nappal az új országgyűlés alakuló ülése után, hétfőn 13 bizottság ülésezett, a cél egyértelműen az, hogy kedden délutánra az összes minisztert meghallgassák és megszavazzák a bizottságok, hogy a plenáris ülésen letehessék az esküt.

Az első nap eseményeiről percről percre tudósítottunk (itt és itt), de ebben a cikkben összefoglaljuk a fontosabb meghallgatásokon elhangzottakat is.

Gazdasági és energetikai bizottság, Kapitány István

Az árszabályozásokat, így az üzemanyagok védett árát és az árrésstopot ki kell majd vezetni, mert a gazdaságnak annál jobb, minél kevesebb az állami beavatkozás. De most még nem jött el ezek ideje - többek között erről beszélt Kapitány István leendő gazdasági és energetikai miniszter a bizottsági meghallgatásán.

Kapitány István elréved Porcher Áron feje felett.
Fotó: Németh Dániel/444

A miniszterjelölt meglehetősen általánosan beszélt a terveiről, és a kérdésekre sem adott túl konkrét válaszokat, amit azzal magyarázott, hogy számos szerződést, dokumentumot meg kell még ismerniük. Kissé meglepő volt, de tény: a megfelelő képbe kerülést nevezte az első 100 nap legfontosabb tennivalójának is.

A fontosabb kijelentései:

  • fontos a meglévő paksi erőmű üzemidő-hosszabbítása,
  • felül kell vizsgálni a Paks 2-beruházást, de mivel titkos szerződések vannak, még nem ismerik a projekt részleteit,
  • a rendszerhasználati díjakat szintén felül kell vizsgálni,
  • az államnak nincs terve sem, szándéka sem a Mol működésének befolyásolására, abban csak kisebbségi tulajdonos (nem beszélt arról, hogy a most MCC-kézben, illetve egyetemi alapítványok kezében lévő Mol-részvények sorsa mi lesz),
  • diverzifikálni akarja az olajbeszerzést, de nem akar leválni az orosz olajról,
  • lesz turisztikai államtitkárság, nagyobb súlyt szánnak a területnek,
  • négy év alatt 1,5-szörösére emelik az innovációs forrásokat,
  • évi 3000-4000 milliárdot lehet spórolni a korrupció megszüntetésével,
  • kezdeményezik a tűzifa áfájának csökkentését és megduplázzák a szociális tűzifakeretet.

Kapitány István miniszteri kinevezését 12 igennel szavazták meg a tiszás tagok, négyből három ellenzéki képviselő tartózkodott, egy nem szavazott, nem szavazatot senki nem adott le.

Nemzetbiztonsági bizottság, Pósfai Gábor

„Aki szakmailag jól dolgozott és politikailag nem kompromittálódott, annak helye van továbbra is a nemzetbiztonsági szervezetekben” – ezt mondta Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt a nemzetbiztonsági bizottság meghallgatásán. A tiszás jelölttel a fideszesek egészen kesztyűs kézzel bántak, Apáti István mi hazánkos bizottsági elnök viszont szorongatta. Utóbbi legerősebb Pósfainak címzett kijelentése ez volt: „Valóban impozáns a múltja, de a rendvédelem más kávéház”. Ezt a kérdést már a nyitóbeszédében érintette Pósfai. Arról beszélt, hogy nem akar rendőrminiszter lenni, ő egy átlátható, jól szervezett, integráns belügyminisztériumot építene. Kivizsgálnák az előző vezetés vélt visszaéléseit. Ebből konkrétan a Pegazus szoftveres megfigyelés és az ellenzéki pártok titkosszolgálati lehallgatásainak ügyét említette.

Négy pontban foglalta össze főbb törekvéseit:

  1. Intézményes integritás
  2. Átláthatóság
  3. Kiszámíthatóság a rendvédelmi és nemzetbiztonsági pályán
  4. Technológiai modernizáció

Azt is tisztába tette, hogy nem marad a Tisza párt operatív igazgatója.

A hat tiszás képviselő természetesen megszavazta a miniszterjelöltjüket, a fideszes Hegedűs Barbara és Kocsis Máté tartózkodott, Apáti István a Mi Hazánktól pedig nemmel szavazott.

Európai ügyek bizottsága, Orbán Anita

Orbán Anita külügyminiszter-jelölt az Európai Ügyek Bizottságában azt mondta, hazahozzák az uniós forrásokat, a szükséges feltételeket pedig jogalkotási munkával teremtik meg. Azt ígérte, hogy Magyarország nem gyenge, néma tagállam, hanem újra kiszámítható, szövetségépítő partner lesz. A vétó nem lesz többé belpolitikai eszköz. Akkor használják majd, ha valódi magyar érdek forog kockán.
Az új kormány sem fegyvert, sem katonát nem küld Ukrajnába, a migráció kérdésében továbbra is védi a magyar határt, közben pedig mindent megtesz, hogy Magyarország visszatérjen Európába és a NATO-ba.

Dr. Orbán Anita a miniszterjelölti meghallgatásán
Fotó: Németh Dániel/444

Orbán azt mondta, a 90 milliárd eurós uniós hitel felvételében nem vesznek részt, a jövőbeni közös hitelfelvételeket pedig egyedileg mérlegelik majd. Az Erasmus- és Horizont-programok újranyitásával kapcsolatban a háttérben már elkezdtek tárgyalni.

Az energiapolitika terén azért dolgoznak majd, hogy Magyarország egyetlen országnak se legyen kiszolgáltatva. Az uniós migrációs paktummal kapcsolatban pedig nem támogatják a relokációt és a pénzügyi hozzájárulást, helyette technikailag (pl. rendőrökkel) segítik majd a migrációs nyomás alatt álló tagállamokat.

A bizottság nyílt szavazással döntött a miniszterjelölt kinevezéséről: 6 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatták.

Élő környezet bizottsága, Gajdos László

Gajdos szerint az Orbán-kormány az elszalasztott lehetőségek 15 éve volt, leépült a minisztérium, ami fájdalmas és nehezen pótolható dolog. Megemlítette, hogy felelőtlenül felgyorsították a környezetvédelmi engedélyezést, ignorálták a civileket. Ő jobban adna a szavukra, még ha ez le is lassítja a folyamatokat. Azt mondta, az élő környezet politikája új hazafiasságot is jelent, mert a föld, a víz, az erdő és a táj az alapja annak, hogy mennyit termel egy ország.

V. Németh Zsolt a nyugat-magyarországi azbesztügyről kérdezte Gajdost, azt mondta, ez a legfontosabb kérdés most az aszály mellett, az első útja majd a terepre fog vezetni.

További ígéretei: moratóriumot hirdetnek a védett erdőkben a fakitermelésre, és felfüggesztik a tarvágást is, mert végtelenül káros, nem segíti a vízmegtartást sem. A vízgazdálkodás és a vízmegtartás is hangsúlyosan szerepelt Gajdos programjában, jelentősen növelné például a szennyvizek tisztítását és azok újrafelhasználását.

Beszélt a cirkuszi állatok helyzetéről is, bejelentette, hogy az Európai Unióban utolsóként betiltják olyan állatcsoportok szerepeltetését, mint például a nagymacskák, és ezután főként csak háziállatokat vagy olyan patásokat lehet majd használni, mint például a láma.

Gajdost a bizottság hat igen szavazattal támogatta, ellenszavazatot nem kapott, a fideszes Varga Gábor tartózkodott.

Egészségügyi bizottság, Hegedűs Zsolt

Radikálisan másmilyen egészségügyet képzel el Hegedűs Zsolt leendő miniszter, aki transzparenciát ígért. Ez a többi között azt jelenti, hogy a következő 30-60 napban bemutatják az egészségügy valódi helyzetét, a sajtó bemehet forgatni a kórházakba és folyamatosan nyilvánosságra hozzák majd a kórházi fertőzések adatait is.

A betegek több információt tudhatnak meg az ellátásukról, nagyobb döntési lehetőségük lesz, és Hegedűs attól is nagy változást vár, hogy a betegek és a hozzátartozók visszajelzést adhatnak az ellátásukról, ami szintén nyilvános lesz. A megelőzésen komoly hangsúly lesz, a várólisták csökkenését is megígérte a leendő miniszter. Szuperkórházak helyett centrumkórházak lesznek, a négy klinikai központ mellett a székesfehérvári, miskolci és győri kórházat fejlesztik. Máshogyan irányítják majd az egészségügyet, mint eddig, jönnek új hatóságok, például a minisztériumtól független Egészségügyi és Minőségellenőrzési Hatóság.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjét Norvégiából csábítja haza, és egyébként is kap olyan üzeneteket, hogy ha olyan lesz az egészségügy, mint amilyet elképzel, több orvos és szakdolgozó jöhet haza külföldről. Ő Angliában dolgozott korábban, a jó gyakorlatokat itt is bevezetné.

Hegedűs helyettese, vagyis a politikai államtitkár Svéd Tamás lesz, aki most a Magyar Orvosi Kamara főtitkára. Minden terület önálló államtitkárságot kap, így lesz külön felelőse az alapbetegellátásnak és a fekvőbetegellátásnak is, valamit lesz digitális egészségügyi államtitkárság is. Utóbbi államtitkárt még keresi, mert az eredeti elképzelését lecsapták a kezéről. Svéden kívül az alapellátásért felelős államtitkárt nevezte meg, ő Porpáczy Krisztina háziorvos, tiszás képviselő lesz.

Dr. Hegedűs Zsolt és Dr. Takács Péter kézfogása

A bizottsági ülésen összecsapott Takács Péter volt egészségügyi államtitkárral, szerinte Takács az egészségügy Menczer Tamása, bírálta az előző kormány több intézkedését, és közölte, ő egy kiváló térd- és csípőspecialista, és ha a Fidesz nem hazudott volna reggel, délben meg este, akkor nem itt ülne, hanem operálna.

Hegedűs miniszterré választásra a 6 tiszás igennel szavazott, a fideszes tag tartózkodott.

Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság, Ruszin-Szendi Romulusz

Ruszin-Szendi Romuluszt konstruktív hangnemben folytatott meghallgatás után 6 igen (tiszások), 1 nem (Novák Előd, Mi Hazánk), 2 tartózkodó (Simicskó István és Takács Árpád, Fidesz-KDNP) szavazattal választották meg honvédelmi miniszternek. A bizottság Fidesz-KDNP-s tagjai mindketten kvázi szakmabeliek, a miniszterjelölt felé irányuló kérdéseik ezt a hátterüket világosan tükrözték is. Tartózkodásukat mindketten támogató tartózkodásként jellemezték, de hát a frakciófegyelem mégiscsak kötötte őket.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz miniszterjelölti meghallgatásán
Fotó: Németh Dániel/444

Ruszin-Szendi azt ígérte, mindenkit visszavesznek a Honvédségbe, aki egyenruhában akarja szolgálni a hazát (itt elsősorban a Fidesz-féle fiatalítás áldozataira gondolt, de bizonyos feltételekkel a covid-oltást fel nem vevők is visszamehetnének).

Ukrajnába nem küld a Tisza-kormány se fegyvert, se katonát, és a sorkatonaságot sem állítják vissza, a honvédelmi miniszter pedig ezentúl nem a Várban fog székelni. A Fidesz alatt privatizált védelmi ipari vállalatoknak vissza kell kerülniük az államhoz, az innen befolyó jövőbeli profitnak az államkasszát kell gazdagítania. Minden védelmi beszerzési szerződést átvilágítanak, a túlárazásokat ki kell szűrni. A Tisza sok kampányígérete közül viszonylag kevés vonatkozott a honvédelem területére, de ennek a kevésnek Ruszin-Szendi megígérte a teljesítését.

Közlekedési és beruházási bizottság, Vitézy Dávid

Vitézy Dávid azt mondta a meghallgatásán, hogy jelentős feladatok tornyosulnak az új kormány előtt, Magyar Péter pedig országépítési feladatot vár tőle. Vitézy megígérte, hogy lezárják a vasútrombolás korszakát, helyette fejleszteni fognak. De legelőször az elmúlt évek visszaéléseivel foglalkoznak majd. Ilyen például a Budapest-Belgrád-vasútvonal fejlesztése, a mohácsi híd kétszer kétsávosra bővítése vagy az autópálya-koncessziók kérdése.

A közutakkal kapcsolatban fókuszt váltanak, az autópályák helyett az alsóbbrendű utak fejlesztésére is koncentrálnak majd. Megígérte, hogy fellépnek a közúti autóversenyzés ellen, és új KRESZ-t alkotnak. A repülőtéri vasutat is meg akarják valósítani az országos hálózatba való bekötéssel.

Vitézy Dávid miniszterjelölti meghallgatásán
Fotó: Németh Dániel/444

Az előző kormány jó intézkedéseit, így például az országbérletet megtartják. A Budapest-Belgrád-vasútvonal várható megnyitását a titkosítás miatt nem tudta megmondani, de azt ígérte, feloldják majd a titkosítást. Emellett arról beszélt, hogy szeretné ha Szegeden megépülne a harmadik Tisza-híd, de mindenképpen vasúti sínekkel.

A Közlekedési és Beruházási Bizottság 6 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta Vitézy Dávid miniszteri kinevezését.

Külügyi bizottság, Orbán Anita

A témához illően diplomatikus hangulatban zajlott Orbán Anita meghallgatása az országgyűlés Külügyi Bizottságában, A külügyminiszteri poszt várományosának volt a legsűrűbb napja hétfőn: a külügyi fellépés előtt az EU-ügyek, utána pedig a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén is meghallgatták.

A Külügyi Bizottságnak nincsenek mi hazánkos tagjai, a fideszes Németh Zsolt pedig, aki nyolc éven át vezette ezt a bizottságot, most pedig alelnöke lett, a meghallgatás előtt és után is mosolyogva beszélgetett a miniszterjelölttel. És a meghallgatás során is megemlítette, hogy annak idején együtt is dolgoztak a Martonyi János vezette külügyminisztériumban. Végül pedig ugyan a végső szavazásnál tartózkodtak, de Németh azt mondta, ez „konstruktív” tartózkodás a részükről.

Orbán bemutatkozó beszédében azt mondta, Európában ezentúl küllő leszünk, nem bot, nem lesz egyoldalú függőség Oroszországgal, Magyar Péter pedig a jövő héten Varsóban látogat. A tiszás bizottsági tagok puha kérdéseire könnyen válaszolt, megtudtuk többek közt, hogy a nyugat-balkáni országoknak és Ukrajnának is teljesíteni kell minden csatlakozási feltételt, ha az EU-hoz akarnak tartozni, valamint hogy ki fognak állni a kárpátaljai és a felvidéki magyar kisebbség jogaiért. A Fidesz-KDNP kérdései sem igazán tudták zavarba hozni. Olyan, egyértelműen megválaszolható kérdéseknél is, mint hogy terveznek-e kilépni Trump béketanácsából vagy nyilvánosságra hozzák-e a titkosított szerződéseket a kínai állammal, a mindenre használható „megvizsgáljuk” volt a válasza.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a nap során egy Facebook-posztban azt írta,

„A Fidesz normális ellenzék lesz a parlamentben, ezért a miniszterelnöki székfoglaló szokatlan stílusa ellenére a miniszteri meghallgatásokon elhangzottak alapján döntünk a miniszterjelöltek alkalmasságáról. Az elmúlt 16 év ellenzéki gyakorlatával szemben van, akinek megadjuk a megelőlegezett bizalmat, van, akinél tartózkodunk és van, akire nemet mondunk.”

Az első nap meghallgatásai alapján ehhez hellyel-közzel tartották is magukat, bár Kocsis Máté azért nem állta meg, hogy oda ne szúrjon egyet rögtön a startvonalnál, az új demokrácia miatti hatalmas aggodalmában.

Oktatási bizottság, Lannert Judit

Egész konkrét ígéreteket tett az első 100 napra Lannert Judit leendő oktatási- és gyermekügyi miniszter az oktatási bizottság hétfői ülésén.

Először is átvilágítják az eddigi működést, és olyan intézkedéseket hoznak, amikkel a diákok és pedagógusok is levegőhöz jutnak szeptembertől, vagyis elkezd csökkenni a terhelésük. A beiskolázás megint rugalmas lehet, alsóban lehet rugalmasan tanulást szervezni. Innentől nem csak két tankönyv közül lehet majd választani tantárgyanként, megszűnnek a monopóliumok, kiveszik a politikát a rendszerből. Az iskolák kapnának egy keretet a tankönyvvásárlásra, így lehetne biztosítani az ingyen tankönyveket – mondta a fideszes aggályokra.

Lannert Judit miniszterjelölti meghallgatásán
Fotó: Németh Dániel/444

Az intézmények egyre nagyobb autonómiát kapnak majd, az igazgatóknak is nagyobb lesz a mozgástere, bár itt még nem tudni a részleteket. Azt is fontosnak tartja, hogy mielőbb visszajusson a magyar felsőoktatás az Erasmus- és Horizont-programokba, amihez jogszabály-változtatásra van szükség.

Lannert új Nemzeti Alaptantervet ígért, és azt, hogy átalakítják a KEKVA rendszert az egyetemeknél. A legnagyobb újításnak az tűnik, hogy a diákokat is megkérdeznék arról, mi a tanulás és az iskola célja. Egyébként az élethosszig tartó tanulást szeretnék erősíteni, stratégiai célnak tartja, hogy tanuló társadalommá váljunk.

Radics Béla fideszes képviselő kérdezett bele abba, visszaengedik-e az LMBTQ-lobbit az iskolákba, garantálja-e, hogy a szülők beszélhetnek csak szexuális felvilágosításról. Lannert utóbbival nem ért egyet, de közölte, ez nem az LMBTQ-lobbit jelenti. Egyébként visszakérdezett, látott-e már valaki átműtött óvodást, mert ő még nem, elhanyagolt gyerekeket viszont igen, velük kellene foglalkozni.

A kisiskolákat nem akarják bezárni, de egyenlő esélyeket akarnak adni a gyerekeknek, szeretné, ha vége lenne a beskatulyázásnak. Lannert Judit kinevezésre a Fidesz nemmel szavazott, a tiszás többség támogatta.

Oktatási bizottság, Tanács Zoltán

Bár nem ez volt a fő bizottsága, de Tanács Zoltánt is meghallgatta hétfőn az oktatási bizottság. Ő is azzal nyitott, hogy „jó oktatás nélkül nincs jó és sikeres állam. Mindent meg kell tenni, hogy olyan oktatási rendszer legyen, ami jövőálló és bölcs nemzetet tud kinevelni.”

Tanács Zoltán miniszterjelölti meghallgatásán
Fotó: Németh Dániel/444

Tanács miniszterként a tudományért és technológiáért felel majd, hozzá tartozik a digitalizáció. Egyik fő feladata a digitális állam kiépítése, és ő olyan e-közigazgatást képzel el, ami nem bonyolultabb, mint a népszerű appok - mint a Revolut vagy a Booking. A közoktatás most a Kréta korban él, az oktatásba is bevonnának digitális eszközöket, erről még szakemberekkel egyeztetnek. Tanács pénteken találkozik az MTA leendő elnökével és a HUN-REN főigazgatóival, bármilyen változás előtt párbeszédet ígért.

Arról is beszélt, hogy a Rogán-féle Digitális Közbeszerzési Ügynökségen majdnem 3 ezer milliárd futott keresztül, a 48 közbeszerzésből 28-nál erősen vélelmezhető volt az összejátszás. Itt hasonló visszaélések lehetnek, mint az MNB-nél voltak, de ezt a hatóságoknak kell feltárniuk. A költségvetés részleteinek ismerete nélkül látja, hogy 4-5 ezer milliárdot másképp is el lehetne költeni, mint ahogy azt az előző kormány tette. Tanács miniszteri kinevezését a tiszások támogatták, a fideszesek tartózkodtak.

Kapcsolódó cikkek