Február végén Amerika és Izrael megtámadta Iránt, és bár április óta elvileg tűzszünet van érvényben, a háború következményei egyre látványosabbak. A világgazdaság billeg. Amerika stratégiailag, hadászatilag, politikailag rosszabb helyzetben van, mint a bombázások kezdete előtt. Izrael nemzetközileg egyre jobban elszigetelődik, és az ország belső stabilitása is egyre ingatagabbnak tűnik, ahogy a demokratikus hagyományokat felfalják a szélsőjobboldali és vallási fanatikus csoportok. Iránban viszont a háború felgyorsította a már korábban is erjedő politikai változást, és minden jel szerint valódi rendszerváltás ment végbe.

A háború előtti években is voltak jelei annak, hogy az öregedő ajatollahoktól lassan egy új csoport, a Forradalmi Gárda vezetői veszik át az ország irányítását. Az 1979-es iszlám forradalom után annak vezetője, Homeini ajatollah által alapított fegyveres testület feladata eredetileg maga a forradalom védelme volt, az évtizedek során viszont az ország egyik legerősebb hatalmi központjává fejlődött.

A reguláris iráni hadseregtől teljesen külön álló Forradalmi Gárda közvetlenül a Legfelső Vezetőnek felel. Így volt ez Homeini idejében, majd utódja, Ali Hamenei alatt is. Hameneit azonban családja nagy részével együtt megölték a háború első óráiban, és utódja az ország élén fia, Modzstaba Hamenei lett.

Ahogy megválasztásakor írtuk, a dinasztikus utódlás az iszlám forradalom alapelveivel ment szembe. Modzstaba Hamenei azóta sem szerepelt a nyilvánosság előtt, különböző pletykák keringenek azzal kapcsolatban, hogy mennyire sérült meg a családját kiirtó támadásban. Bár az iráni vallási-politikai-katonai elit belső dolgairól a háború előtt is keveset lehetett tudni, azóta pedig még kevesebb hír szivárog ki, nagyon úgy tűnik, hogy az ifjabbik Hamenei megválasztását a Forradalmi Gárda erőltette és verte át a rendszeren, egészen pontosan az iráni legfelső vezető személyéről döntő, 88 tagú Szakértők Tanácsán.

Ha ez valóban így történt, Modzstaba Hamenei hatalomra juttatását nem lehet máshogy értelmezni, mint hogy ez volt a pillanat, amikor 46 év után a Forradalmi Gárda átlépett egykori urain, a vallási vezetőkön. 2026-tól így Irán nem teokrácia, hanem inkább katonai diktatúra, annak is egy speciális válfaja. Az izraeli-amerikai támadás így valódi rendszerváltást idézett elő Iránban, csak nem azt a demokratizálódást, amit az országon belül és kívül is sokan reméltek, hanem egy olyan átalakulást, amihez nagyon hasonlót már láttunk a történelemben.