Nagy vihart kavart, amikor 2024 tavaszán kiderült, hogy Magyarországon járt és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök. Ő az egyik legismertebb antiszemita és holokauszttagadó politikus a világon, aki korábban több olyan kijelentést is tett, hogy a holokauszt „mítosz”, vagy hogy Izraelt „el kell törölni a térképről”.

A látogatása után Deli Gergely, az NKE rektora egy nyilvános sajtóeseményen nem akart válaszolni az Ahmadinezsáddal kapcsolatos kérdéseinkre, míg Gulyás Gergely – miután a téma a kormányinfón is szóba került – a tőle megszokott balladai homállyal intézte el a dolgot: azt mondta, hogy az NKE rektora megnyugtató választ adott a látogatásról, és amikor a Népszava újságírója megkérdezte, hogy mi volt az, ennyit reagált: „Én csak azt tudom mondani, hogy nyugodjanak meg önök is.” (A dolog annyira megnyugtató volt, hogy Ahmadinezsád egy év múlva visszatért.)

Most a New York Times oknyomozásából derült ki, hogy mi volt ez az egész budapesti Ahmadinezsád-látogatásos kavarás. A történet talán csak első hallásra meglepő: az izraeli titkosszolgálat, a Moszad akart a volt iráni elnökkel találkozni, méghozzá azért, hogy a Hámenei-diktatúrát az országot 2005-2013 között vezető Ahmadinezsád újbóli hatalomra kerülésével döntse meg. A cikkből az is kiderül, hogy a moszados konspiráció magas rangú magyar kormányzati politikusok közreműködésével valósult meg.

„2024 elején egy budapesti egyetem rektora megdöbbentő felkérést kapott egy magas rangú magyar kormánytisztviselőtől. A tisztviselő azt mondta a rektornak, Deli Gergely professzornak, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek fenntarthatósági-klímaváltozási konferenciát kellene tartania, és arra meghívnia egy valószínűtlen vendéget: Mahmúd Ahmadinezsádot, Irán széles körben elítélt volt elnökét” – így kezdődik a cikk, aminek a folytatásából kiderül, hogy ez a meg nem nevezett magyar kormánytisztviselő arról is tájékoztatta a rektort:

„Még sokkolóbb volt az ok. A tisztviselő elmondta, hogy a konferencia csupán álca Ahmadinezsádnak, hogy titkos tárgyalásokat folytasson Budapesten az ő nyílt ellenségének tekinthető Izrael állam hírszerző szervezeteivel.”

A cikk szerint az iráni politikus két budapesti látogatása (a 2024. tavaszi és a 2025. júniusi) „egy évekig tartó izraeli erőfeszítés részét képezte, hogy őt a hírszerzés egy olyan ügynökké képezze ki, akit a megfelelő időben Irán élére állíthatnak az ország új vezetőjeként”.

A lapot a művelettel tisztában lévő amerikai és iráni tisztviselők tájékoztatták a Moszad-akcióról. Volt amerikai tisztviselők ehhez hozzátették: Ahmadinezsád olyan kiemelt fontosságú személy volt Izrael számára, hogy az ország akkori hírszerzési vezetője, David Barnea is Budapestre jött 2024-ben, hogy személyesen találkozzon vele. Elmondásuk szerint nem sokkal ezután a Moszad tájékoztatta a CIA-t arról, hogy kapcsolatba lépett az iráni politikussal.

A New York Times szerint „Izrael döntése, hogy rezsimváltó tervet építsen Ahmadinezsád úr köré, rendkívüli fordulatot jelent az ország és a volt elnök közötti kapcsolatok történetében, aki arról volt ismert, hogy felgyorsította Irán nukleáris programját, rendszeresen Izrael megsemmisítésére szólított fel, és tagadta a holokausztot”. Amerikai tisztviselőktől származó források alapján a lap azt írja, hogy Izrael titokban pénzt fizetett Ahmadinezsádnak a lakhatásért és az utazásért, illetve hogy az izraeliek többször is találkoztak vele külföldön, többek között budapesti útjai során is.

A New York Times már csaknem két hónappal ezelőtt, májusban is írt arról, hogy Ahmadinezsádot nézték ki Irán új elnökének az izraeliek. Akkor a budapesti útjai mellett megemlítették, hogy ellátogatott egy másik, Izraelhez szorosan kötődő országba is: 2023-ban Guatemalában is járt egyetemi előadások ürügyén. Tavaly Budapestről nem sokkal azelőtt tért vissza, hogy Izrael elkezdte lőni Iránt. A háború kitörésekor visszafogottan viselkedett a nyilvánosság előtt, és csak néhány nyilatkozatot tett közzé a közösségi médiában, miközben az ősellenségei a hazáját lőtték.

A HVG egyébként már 2024 őszén arról írt, hogy Ahmadinezsád első budapesti útjáról több magyar kormánytag is tudott előzetesen, sőt, azzal is tisztában voltak, hogy a korábbi iráni elnök programjában szerepelt egy titkos éjszakai találkozó is, amit már akkor egy magas szintű iráni-izraeli háttértárgyalásként azonosítottak. A lap értesüléseit az Izraellel kitüntetett jó viszonyt ápoló Orbán-kormány közeléből többen tagadták.

Amikor egyébként tavaly visszatért Budapestre az iráni politikus, mi is megkérdeztük a kormányinfón Gulyás Gergelyt. A látogatását azzal állítottuk párba, hogy ha az északír rapegyüttest, a Kneecapet azért tiltották ki, mert a színpadon támogatták a Hamászt és a Hezbollahot, akkor az NKE-re többször meghívott, a Hamászt és a Hezbollahot anyagilag is támogató, holokauszttagadó és antiszemita Mahmúd Ahmedinezsádot miért nem tiltották ki. Gulyás Gergely erre válaszul egyre csak azt ismételgette, hogy:

„A kettő között semmilyen összefüggés nincsen.”

Amit most, utólag úgy lehet lefordítani, hogy Mo Chara vagy Móglaí Bap ezek szerint nem szerepelt a Moszad listáján mint potenciális iráni puccsista.