A NATO-főtitkár szerint egy nemzedék óta nem volt ilyen veszélyes a biztonsági helyzet Európában
A NATO-nak „több Egyesült Királyságra és több Európára” van szüksége ahhoz, hogy megbirkózzon azzal a biztonsági környezettel, ami egy nemzedék óta a legveszélyesebb a Nyugat számára – mondta Mark Rutte, a katonai szövetség főtitkára brit látogatásán.
A Guardian tudósítása szerint Rutte méltatta Nagy-Britanniát, amiért vállalta, hogy az amerikai elvárásokkal összhangban növeli védelmi kiadásait, ugyanakkor azt mondta: Európának jóval nagyobb részt kell vállalnia saját védelméből, és ehhez tartósan növelnie kell katonai kiadásait.
„Alapvető fontosságú, hogy a brit fegyveres erők továbbra is biztosítsák azt a kemény katonai erőt, amire a NATO-nak szüksége van”
– mondta az oxfordshire-i Ditchley Parkban tartott beszédében.
A NATO-főtitkár arra sürgette Londont, hogy haladjon a Donald Trump által szorgalmazott cél felé, ami szerint 2035-re a GDP 3,5 százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítani. Ez Nagy-Britanniában reálértéken nagyjából 30 milliárd fontnyi pluszkiadást jelentene, amit adóemelésből, hitelfelvételből vagy más állami kiadások visszafogásából kellene előteremteni.
A brit kormány egyelőre csak arra biztosított fedezetet, hogy a következő évtized végére a GDP 2,7 százalékára emelkedjenek a védelmi kiadások. A költségvetési nyomás miatt a hadsereget közben arra utasították, hogy az év végéig függessze fel a nem létfontosságú kiképzések egy részét.
John Healey védelmi miniszter júliusban hagyta ott Keir Starmer kormányát, mert a miniszterelnök nem vállalta, hogy 2030-ra a GDP 3 százalékára emelik a védelmi kiadásokat. Starmer azzal érvelt, hogy ehhez túl nagy kiadásnövelésre lenne szükség. Healey egy hónappal később viszont már Andy Burnham kormányának pénzügyminisztereként sem kötelezte el magát újra a köztes cél mellett, ami arra utal, hogy az új kabinet a nagyobb kiadásnövelést a következő választás utáni időszakra tolhatja.
Rutte szerdán Burnhammel is tárgyalt Nagy-Britannia „NATO-kötelezettségvállalásairól”. Burnham a találkozó előtt azt mondta, hogy bár ő váltotta Starmert a miniszterelnöki poszton, nem változott az Egyesült Királyság NATO iránti elkötelezettsége.
A volt holland miniszterelnök szerint Európában sokáig magától értetődőnek vették, hogy az Egyesült Államok biztosítja majd „a katonai erő nagy részét, és állja a számlát, történjen bármi”. Szerinte Donald Trump visszatérése a Fehér Házba ezt az alapállást változtatta meg. A 2025-ös hágai NATO-csúcson a tagállamok vállalták saját védelmi kiadásaik emelését, miután Trump azt követelte, hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon a kontinens védelmében.
„Több Egyesült Királyságra és több Európára van szükségünk a szövetségben”
– mondta Rutte. A NATO-főtitkár szerint a szövetségnek egyszerre kell szembenéznie az ukrajnai háborúval, a közel-keleti konfliktusokkal, a terrorizmussal, Iránnal és a globális geopolitikai verseny „tektonikus átrendeződésével”.
Azt mondta, Európának többet kell befektetnie a védelembe, különben „kollektív védelmünk nem lesz hiteles”. Rutte szerint Nagy-Britanniának „központi szerepe van egy erősebb Európa felépítésében egy erősebb NATO-n belül”. Rutte szerint az Egyesült Királyság élen jár az Európában zajló orosz provokációs és szabotázsakciókkal szembeni fellépésben, és Ukrajna egyik fontos támogatója. Nagy-Britannia évente 3 milliárd font értékben ad fegyvereket Kijevnek.
Közben Kanada hivatalosan kérte felvételét a brit vezetésű Joint Expeditionary Force-ba, a JEF-be – közölte Mark Carney miniszterelnök hivatala. A tíz NATO-tagállamot tömörítő gyors reagálású katonai együttműködés tagja jelenleg Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság. Kanada a lépéssel tovább erősítené európai katonai kapcsolatait, és csökkentené függését az Egyesült Államoktól.