„Az igazgató cinkostársai, akik komoly szerepet játszhattak az eltussolásban, akár az intézményen belül, akár egy szinttel feljebb, egy részük legalábbis még mindig a gyermekvédelmi rendszerben van, úgyhogy nagyon várjuk az ő meghallgatásukat” – mondta a 444 kérdésére Schummer Orsolya, a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság elnöke, miután a bizottság zárt ülésen hallgatott meg a bicskei gyermekotthonhoz köthető két dolgozót.

Kérdésünkre, hogy mit tudtak meg a dolgozók nyilatkozataiból, Schummer azt mondta, megerősödött a benyomásuk, hogy a gyermekotthon „rendkívül zárt, belterjes intézmény volt, ahol szándékosan szegregálták a gyermekeket. Azt látjuk, hogy a joggyakorlásuk folyamatosan csorbult, tehát nemcsak a 2011–12-es vizsgált időszakban, hanem gyakorlatilag folyamatosan.”

Példaként említette a hazagondozást, amit állítása szerint szándékosan hátráltattak, „igyekeztek az intézményen belül tartani a gyermekeket. Olyan információ is elhangzott, hogy a gyermekvédelmi gyámokkal a gyerekeknek nem volt alkalmuk nyugodt körülmények között, a lehető legszabadabb légkörben találkozniuk.”

„Valószínűsíthető, hogy ez az oka, hogy a 2011–12 és 2016 közötti négy évben nem derült ki semmi ezekről az egyre durvább visszaélésekről.”

A szociális minisztérium is foglalkozott Bicskével, de nem úgy

A kormány múlt héten hozta nyilvánosságra a kormány jelentését a bicskei gyermekotthonban 2005-2025 között történt jogsértések kivizsgálásáról. Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár az erről szóló sajtótájékoztatón ugyancsak beszélt arról, hogyan vesztek el a gyerekek jelzései a rendszerben, és hogy a gyermekvédelmi rendszer és a rendőrség éveken keresztül miért nem reagált megfelelően a jelzésekre.

Schummer kérdésünkre hangsúlyozta, nem zárták még le a 2011–12 és 2016 közti időszak vizsgálatát. A kormány bicskei jelentése „egy gyermekvédelmi szakmai jelentés; mi egy egészen más szemléletből, vagy egy egészen más álláspontból vizsgáljuk ezeket az eseményeket, így szeretnénk ebben még továbblépni és meghallgatni újabb és újabb személyeket” – tette hozzá.

Valóban: a jelentésben külön le is írják, az egyéni felelősség megállapítása önmagában nem akadályozza meg, hogy hasonló esetek újra megtörténjenek. Ezért a kormány szükségesnek tartja az olyan problémák kivizsgálását, mint a kapacitáshiány, az intézményrendszer széttagoltsága vagy a gyermekek megbélyegzése. „Börtönbe zárhatnánk minden egyes felnőttet, aki valaha betette a lábát a bicskei gyermekotthonba és közrehatott a bántalmazó közeg fenntartásában, a Szőlő utcai ügy akkor is megtörténhetett volna” – írják.

A vizsgálóbizottság azonban mégiscsak felelősök megállapítására, illetve a kegyelmi jogkör felülvizsgálatára jött létre. Schummer szerint a mostani meghallgatás után újabb személyek beidézése, illetve iratok bekérése merült fel, amiről a következő ülésen döntenek.

Balog Zoltán miatt idézték volna be Orbánt, de az ellenzék leszavazta

A hét elején a parlamentben Magyar Péter többször is beleszállt Novák Elődbe, aki a vizsgálóbizottság előző ülésén levétette Orbán Viktort a beidézendő emberek listájáról, mondván, a volt miniszterelnök felelőssége egyelőre nem merült fel, vádolni se vádolta se senki. A Mi Hazánk képviselője hozzátette, ha a meghallgatásokon felmerülne Orbán felelőssége, akkor megszavazná a beidézést.

Hogy miért volna szükséges a vizsgálat ezen szakaszában beidézni a miniszterelnököt, azzal kapcsolatban Schummer a gyermekotthont igazgató Vásárhelyi János 2016-os állami kitüntetését jóváhagyó, illetve a Kónya Endre igazgatóhelyettes kegyelméért Novák Katalinnál lobbizó Balog Zoltán nyilatkozatára hivatkozott.

A bizottság a kitüntetés körülményeit is vizsgálja, bár az alelnök Novák Előd szerint ez a kérdés nem olyan fontos a vizsgálatban. Szeptemberben a 444 mutatta be a kitüntetés indoklását, amiből kiderült, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere terjesztette fel Orbán Viktorhoz.

Balog az indoklás nyilvánosságra kerülése után azzal védekezett, hogy ő egy 9 lépcsős felterjesztés 7. szintjén döntött róla, az előző szinteken pedig nem merült fel kifogás Vásárhelyire vonatkozóan. Schummer szerint a döntéshozatali lánc minden szereplőjének beidézésére – így például Orbán Viktoréra is – tettek javaslatot, ezt szavazták le az ellenzéki képviselők.

Mivel a vizsgálóbizottság a tervek szerint a kegyelmi döntés meghozatalának körülményeit is vizsgálni szeretné, ám egyelőre még a kezdeteknél tart, kíváncsiak voltunk, hogy az elnök szerint képesek lesznek-e tartani a december 31-ei tervezett határidőt a jelentés elkészítésére.

„Előfordulhat, hogy lesz szükség hosszabbításra. Az az igazság, hogy sokkal inkább szeretnénk alaposságra törekedni, mint gyorsaságra. Tehát nekünk nem az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban válaszokat kapjunk, hanem az, hogy ezek a válaszok az igazságnak megfelelőek és megalapozottak legyenek.”

Elnöki lemondás a 444 cikke után

A kegyelmi botrány 2024 februárjának elején robbant ki, amikor Kaufmann Balázs a 444-en megírta: Novák Katalin köztársasági elnök 2023. április 27-én kegyelemben részesítette Kónya Endrét.

A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesét 2019-ben 3 év 4 hónap börtönre ítélték, amiért kényszerítéssel próbált segíteni felettesének, Vásárhelyi Jánosnak. Vásárhelyi, a gyermekotthon igazgatója 2004–2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott.

Kónyának nem csupán tudomása volt az esetekről, súlyosabb bűne is volt. Miután a gyerekek a rendőrséghez fordultak, és nyomozás indult a pedofil igazgató ellen, arra próbálta kényszeríteni a tanúkat, hogy változtassák meg a vallomásukat.

A döntésről szóló cikkünk után bő egy héttel Novák lemondott.

Varga Judit, aki igazságügyi miniszterként megakadályozhatta volna az elnöki kegyelmet, ugyanaznap távozott. Balog Zoltán néhány nappal később mondott le zsinati elnöki tisztségéről, miután kiderült, ő volt az, aki közbenjárt Nováknál Kónya érdekében.

Az elmúlt évek legnagyobb botránya nyomán felélénkült a gyermekvédelemmel kapcsolatos társadalmi diskurzus, influenszerek és youtuberek kezdeményezésére több tízezer ember gyűlt össze a Hősök terén, hogy kiálljanak „az áldozatokért, a gyerekekért, az egészséges társadalomért”.

Magyar Péter közvetlenül egykori felesége, Varga Judit, valamint Novák Katalin lemondása után adta első interjúját a Partizánban, amiben még elvetette, hogy pártalapításra törekedne. Március 15-én mégis zászlót bontott. 2026 áprilisában megbukott az Orbán-kormány, Magyar Péter a Tisza Párt listavezetőjeként Magyarország miniszterelnöke lett.