Az államháztartási hiány csaknem 800 milliárd forinttal magasabb, mint egy évvel korábban volt, ami 24 százalékos növekedést jelent. A központi költségvetés rekordhiányt ért el, és ha csak novembert nézzük, 72 százalékkal nagyobb lett a mínusz a tavalyinál.
Mikor nyert utoljára lottón, vagy olyan játékban, ahol számokat kell eltalálni? – kérdezték a minisztert, aki sajnos nem válaszolt, de adott egy remek befektetési tippet. Emellett miután tavaly megígérte a sikeres 2025-öt, elmondta, miért nem lett az, majd megígérte a sikeres 2026-ot.
Figyelem, úgynevezett közmédia: BÁRKI. Egy esetleges Tisza-győzelemről is lényegében ugyanazt mondták, mint ami miatt a kormány és propagandája nekiment a múlt héten egy magyar banki elemzőnek.
Elemzők szerint a miniszter a költségvetési hitelességet akarta javítani, és így elébe menni egy esetleges leminősítésnek. A lépés kockázatos, de akár be is jöhet. Az viszont rontja a megítélését, hogy néhány óra alatt ekkorát változott a kommunikáció, ráadásul a most bemondott számok egy része is nehezen hihető.
Az óriási inflációval együtt is jelentős az államadósság növekedése 2020 óta. Tavaly már GDP-arányosan is nőtt, pedig Varga Mihály pénzügyminiszterként még bedobott egy 1000 milliárdos trükköt. Az igazi probléma az adósság költsége.
Évi 6200 milliárd forinttal, vagyis óránként 700 millióval nőtt a magyar állam adóssága 2020 óta. A folyamat az uniós pénzek elmaradása óta romlik igazán.
A kormány már 1683 milliárddal többet költött, mint április végéig kellett volna. Ez napi szintre leosztva 14 milliárd forint.
Nagy Márton minisztériuma próbált dicsőségjelentést kiadni áprilisról, de a közleményükből és egy államtitkári nyilatkozatból kiderült, hogy nagy a baj.
Parlament előtt a jövő évi költségvetés, amelyben folytatódik a kormány háborús pszichózisa. Befagyasztják a közmédia támogatását, több mint 4200 milliárdos hiányt várnak, és olyan forint-euró árfolyamot, aminél az idei év felében gyengébb volt a forint.