A kormány elkezdte lebegtetni, hogy a kegyelmi ügy miatt lemondott miniszter visszatér, amire Varga Judit mindeddig nem reagált.
Somlai Bálint 100 milliárdért újította fel a haverja apja által vezetett MNB székházát, a botrány után inkább átíratta apjára a tihanyi luxusnyaralót.
De megtalálta a likviditási zavar okát is: nem tervezték be a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét a kiadások közé.
A főváros gazdálkodásának ellenőrzésére felkért szakember szerződését úgy kellett kierőszakolni Navracsics minisztériumától.
Az Állami Számvevőszék elnöke szerint nem szabad, hogy megtévesszen bárkit is, ha van egy erős ember a közelben. Minden testületben pozíciót elvállaló személynek személyes felelőssége van a döntésekért.
Az MNB-alapítvány cége eladta az egyik cégét, a vevő pedig pont egy Matolcsy Ádámhoz köthető cég volt. Állítólag ez volt ugyanis a legegyszerűbb megoldás.
Windisch László nem találta kellően súlyosnak Biró Ferenc Pál ügyészség által feltételezett visszaéléseit.
„Lehet okoskodni” - kommentálta az Állami Számvevőszék jelentését a külügyminiszter.
Matolcsy Ádám bizalmasaitól szabadult meg a lengyel GTC, akiknek az MNB-botrány óta tart a kálváriája.
Nyikos László saját felelősségéről azt mondta, lehetett volna bátrabb és harciasabb a jegybanki alapítványok ügyével és Matolcsy pénzszórásával kapcsolatban.
Az ÁSZ a 2022-es és 2023-as pénzügyi évet vizsgálta, a Momentumnál, a Kutyapártnál és a Mi Hazánknál is találtak szabálytalanságokat.
Polner Eörs szerint semmilyen összeférhetetlenségről nincs szó.
Június közepén nevezte ki Navracsics Tibor a főváros „átvilágítási szakértőjének” a Számvevőszék volt elnökét. Ez akár jó is lehetne, ha nem egy olyan személyről lenne szó, aki az állami intézményeket 2010 után elfoglaló első pártkatona volt.
A magyar gazdaságpolitika egyik pillérjét jelentő egyedi kormánydöntéssel adott állami támogatásokat szedték darabokra a számvevők.
Domokos László tevékenysége már korábban is jól jött a kormánypártoknak, hisz az ő idejében büntették halomra az ellenzéki pártokat.