Látványosan megjelenítve a Nyugattal szembeni politikai szövetséget.
Magyar üzenetről egyelőre nem tudni.
A buddhizmust hozzáigazítják a szocializmushoz.
Orbán Viktor az elmúlt két évben több mint 60 politikust látott vendégül a Karmelitában. Közöttük elsöprő többségben voltak a miniszterelnök szélsőjobboldali, autokrata, diktátor szövetségesei. Azért pár Orbánnal szemben kritikus politikus is megfordult nála.
A londoni Tower közelében építene gigantikus nagykövetséget Kína. A szakértők szerint komoly biztonsági kockázata lehet a belvárosban egy ilyen létesítménynek, és ezt csak fokozza, hogy a kínaiak a tervek egy részét titokban tartják.
Oroszország régi játékos Szerbiában, de az utóbbi időben feltűnt egy új vetélytárs: Kína. Közvetlen rivalizálás egyelőre nincs Moszkva és Peking között.
Miközben a világ Irán nukleáris törekvéseire figyel, kevés szó esik egy talán még valószínűbb jelöltről: Dél-Koreáról. Az ország egyre komolyabban fontolgatja a fegyverkezést, mivel Trump második ciklusa alatt megrendült a bizalma az amerikai védelemben. Egy ilyen lépés lavinát indíthatna el Ázsiában.
Ez az első alkalom, hogy kihagyja a BRICS-csúcsot, hivatalos magyarázat egyelőre nincs.
Zeitgeist-pillanat élő adásban. Vajon mi lesz erre Lázár János válasza?
Trump a hívást követően arról beszélt, hogy „a kínai diákok jöhetnek, de ellenőrizni akarjuk őket.” Míg Hszi Csin-ping arra figyelmeztette Washingtont, hogy „körültekintően” kezelje Tajvan ügyét, hogy elkerüljék a konfliktust.
Trump már régóta szorgalmazta a hívást vagy akár egy találkozót Hszivel, de Kína ezt elutasította, mondván, hogy ez nem egyezik a hagyományos megközelítésükkel.
Egyetlen modern iparág sem tud ritkaföldfémek nélkül működni, beleértve a katonai-védelmi ipart is. A világ termelésének több mint 90 százaléka Kína kezében van, de Trump vagdalkozása miatt április óta nem nagyon adnak belőle a világnak. Ma már diplomaták, ipari lobbik könyörögnek Pekingnek. Úgy tűnik, Kína akár még a EU-t is el tudja marni az USA-tól, amiben Magyarország is szerepet kaphat.
A kínaiak szerint az amerikaiak több korábbi megállapodást nem tartottak be.
Orville Schell amerikai Kína-szakértővel, a New York-i Asia Society Kína–USA Kapcsolatok Központjának vezetőjével interjúztunk többek közt arról, hogy miben hasonlít egymáshoz Mao Ce-tung és Donald Trump, mi a sikere az autoriter kormányoknak, vagy hogy miért egyensúlyozik Magyarország a tisztelhetőség határán.
A kínai elnök Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.