Friedrich Merz az uniós pénzek elzárását helyezte kilátásba Szlovákiával és Magyarországgal szemben, ha a két ország megakadályozná az újabb, Oroszországgal szembeni szankciók bevezetését.
Az erről szóló javaslatot Kína, Pakisztán, Szaúd-Arábia és más országok terjesztették elő, és Izrael mellett csak Németország, Csehország és Magyarország szavazott ellene.
Ha szerdán az államkincstár ismét inkasszózza a számlájukat, rendkívüli intézkedések jöhetnek, a tömegközlekedési kapacitás akár felére is csökkenhet. A főváros most azonnali jogvédelmet kért.
Ez lesz a nyolcadik meghallgatás Magyarországról, mióta az Európai Parlament 2018-ban elindította az ország ellen a 7-es cikk szerinti eljárást.
A felturbózott nemzeti konzultációnak szánt Voks 2025 iránt eddig eléggé gyér az érdeklődés, amit próbál megmagyarázni a kormány.
A törvényjavaslat azonnali visszavonását követelik, és közös fellépésre szólítanak fel.
A kormány már 1683 milliárddal többet költött, mint április végéig kellett volna. Ez napi szintre leosztva 14 milliárd forint.
Milorad Dodik lényegében felajánlotta országának ásványkincseit a „függetlenségért” cserébe.
A posztot azóta módosították, patkányok helyett már gazemberek szerepelnek benne.
Hogy kerül például a harcostársak közé Novák Katalin és Varga Judit?
Szemünk a hidegrekordokra fókuszál. Pedig melegrekordokból több van, és több is lesz.
A Budapesten vendégeskedő Mihail Gyegtyarjovot 2014-ben a duma képviselői közül elsőként szankcionálták, miután megnyitotta a szakadár „Donyecki Népköztársaság” moszkvai képviseletét.
Ha kedden Svájc legyőzi Kazahsztánt, bent maradunk.
A tanács szerint indokolatlan és aránytalan támadás a törvény a véleménynyilvánítással szemben.
Orville Schell amerikai Kína-szakértővel, a New York-i Asia Society Kína–USA Kapcsolatok Központjának vezetőjével interjúztunk többek közt arról, hogy miben hasonlít egymáshoz Mao Ce-tung és Donald Trump, mi a sikere az autoriter kormányoknak, vagy hogy miért egyensúlyozik Magyarország a tisztelhetőség határán.