Orbán „békemissziós” körútja a legkevésbé sem szolgálta Magyarország vagy a béke ügyét – mondta a 444-nek Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő. Lehet, hogy Orbán azt gondolja, odaülhet majd a nagyok asztalához, de ott nem várja őt senki.
Majdnem annyian értenek az ukrajnai háborúhoz, mint ahányan a focihoz és a politikához. Katonai szakértő elemzésével mutatjuk be, mire jók az Ukrajnába küldött nyugati fegyverek, és milyen hatással lehetnek a háború menetére.
Július 1-jén lépett életbe a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet. Módosításainak egy része érthető, de nem árt tudni, hogy a kontraszelekciós rendszer generációk óta újratermeli a problémákat. Az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Belsős helyzetértékelés a Magyar Honvédségről, 2. rész.
Andrej Perla arról értekezik egy vallásos orosz oligarcha lapjában, hogy szándékos volt a kijevi gyerekkórház elleni támadás, és nincs ezzel semmi baj.
Július 1-jén lépett életbe a Honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet. A módosítások egy része érthető, de közben nem árt tudni, hogy hiába a tényleg jó minőségű új fegyverek, a Honvédség továbbra is számos belső, mentális és szakmai problémával küzd. Belsős helyzetértékelés a Magyar Honvédségről, 1. rész.
Keddtől csütörtökig Washingtonban tart csúcstalálkozót a NATO, Pekingből még Orbán Viktor is épp odaér. Ukrajna, a védelmi képességek növelése, és a szövetség Trump-biztossá tétele lesz a középpontban, de annyi nagyobb tagállam van épp belpolitikailag törékeny helyzetben, hogy a legnagyobb közös vállalások nem most várhatók.
Orosz értelmezésben Orbán látogatásával az Európai Unió ment el egyenesen Moszkvába. Hol van itt a háború miatt elszigetelt Oroszország?
Július 1-jétől Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Milyen témákat fog nyomatni a kormány, és mi az ami szép csendesen nem került be az elnökségi prioritások közé? Mi a Make Europe Great Again elnökségi szlogen értelme? És miért jó Orbán Viktornak a soros elnökség? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk beszélgetni Czina Veronikával és Medve-Bálint Gergővel, a HUN-REN kutatóközpont munkatársaival.
Két és fél órán át beszéltek Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Az ukránok nem fogadták kitörő örömmel a magyar miniszterelnök „béketervét”, de nem is utasították el kategorikusan. Inkább kihasználták a lehetőséget, hogy ismét hangsúlyozhassák, milyen fontos lenne mielőbb tető alá hozni a második békecsúcsot.
Az Egyesült Államok régóta szeretné rendezni a kérdést, amivel szerintük Magyarország a védelmi együttműködési megállapodást is megsértette.
Már az előtt eldőlhetett a magyar szerepvállalás és a fejlesztési központ kialakítása, hogy egyáltalán a csádi elnök állítólagos meghívó levele megérkezett a magyar kormányhoz.
A svájci békekonferencián a résztvevők széles köre megállapodott a kötelező minimumról az ukrajnai béke ügyében. Putyin alternatív javaslatából arra lehet következtetni, hogy Oroszország hosszú távon elkötelezett a háború mellett, emiatt a helyzet tartós rendezéséhez nem kerültünk közelebb.
Úgy tűnik, hogy az orosz előrenyomulás továbbra is folyamatos, de hirtelen orosz áttörés egyelőre nem valószínű. A harkivi offenzíva is ezt mutatja, ennek ellenére az oroszok mindent megtesznek, hogy a lakosságot fenyegetésben tartsák, és az életüket a pokollá tegyék. Szakértői kilátások az ukrajnai háborúról helyszíni tapasztalatok alapján.
Mi történhetett a magyar külügyben a 2021-es orosz hekkertámadás előtt és után? Mit jelent az, hogy a NATO műveleti térként tartja számon a kibertet? Az oroszoktól indulva egészen az Anonymusig jutunk a podcast-vendégünkkel, Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértővel.