• Teljes a káosz a vasúti közlekedésben: a problémák eddig is megvoltak, de mostanra új szintet értek el.
• A magyar vasút a dualizmusban élte a fénykorát, az 1960-as évekig folyamatosak voltak a fejlesztések, 2004-től viszont elkezdtünk leszakadni a többi közép-európai országtól.
• A MÁV rengeteg problémával küzd, a legnagyobb baj a forrás- és a járműhiány, aminek a megoldása állami támogatás nélkül nem megy.

„Legutóbb Pécsről Budapestre utaztunk a Mecsek Intercityvel, három órát, gyerekkel, kutyával, klíma nélkül, közben kint körülbelül 35 fok volt. Az ablakot csak felül, résnyire tudtuk nagynehezen kinyitni, így is szakadt rólunk a víz. A kalauznak jeleztük a többi utassal, de flegmán odaszólt, hogy azért nem működik a klíma, mert kinyitottuk az ablakot. Hiába magyaráztuk neki, hogy eleve nem működött, azért nyitottuk ki, nem érdekelte. Becsuktuk az ablakot, természetesen így sem ment” – mesélte Éva.

„Két hete Murakeresztúrról szerettem volna hazaérni Budapestre. Az első vonat érkezésekor hatalmas vihar csapott le a környékre. Mondanom sem kell, a vonatunk megérkezett, de elindulni nem tudott, felsővezetéki zárlat miatt. Dízelmozdonnyal húztak be minket Nagykanizsára, körülbelül 90 perccel a tervezett érkezéshez képest. Nagykanizsáról a 2 órával későbbi vonattal tudtunk csak elindulni, de csak Balatonlelle Felsőig jutottunk, ott egy órát várakoztunk, majd elvergődtünk Szemesig. Pótlóbuszra kellett szállni, mert ott is fák dőltek a vezetékre és a sínekre. A tömött busz Siófokig vitt, ott egy vonat indult, de közölték, hogy csak Székesfehérvárig közlekedik, onnan mindenki maga oldja meg másik vonattal a továbbiakat. Eredetileg reggel 9-re kellett volna hazaérnem, ebből délután 3 lett” – mesélte Balázs.

Problémák tömkelege