A legesélyesebb német kancellárjelölt, a CDU-s Friedrich Merz egy kampányeseményen a Trump-kormány átalakításai kapcsán arról beszélt, hogy „ez már nem az az Amerika, amit korábban ismertünk” – írta a Politico.
„Ahogyan a hivatalnokokat, az igazságügyi minisztériumot, az ügyészségeket, ahogyan mindezeket kidobják, ahogyan kegyelmet adnak olyan embereknek, akiket évekre börtönbüntetésre ítéltek, ennek következményei lesznek Amerikára nézve” – mondta Merz.
Merz többek között azokra az intézkedésekre gondolt, hogy az elnök hivatalba lépése óta elbocsátottak több szövetségi felügyelőt, kirúgtak több tucat ügyészt, akik részt vettek a január 6-i zavargásokkal kapcsolatos büntetőügyekben, a zavargóknak pedig kegyelmet adott. Továbbá lemondást ajánló leveleket küldtek a szövetségi alkalmazottaknak, valamint befagyasztották a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) finanszírozását, és több tucat alkalmazottját szabadságra küldték.
Németországban február 23-án előrehozott választást tartanak, Merz és a CDU az esélyes, de 20 százalék felett áll a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt is. Elon Musk, a Trump-kormány kulcsfigurája korábban arra buzdította a németeket, hogy az AfD-re szavazzanak, be is jelentkezett egy kampányeseményre. Orbán Viktor pedig Budapesten fogadja Alice Weidel pártelnököt, hogy lebontsák a német szélsőjobb elleni berlini falat.
Önmagában az, hogy Orbán és Musk is legitim politikai szereplőként próbálja felemelni Weidelt, politikai tabudöntésnek számít: nemcsak regnáló miniszterelnök, de komolyan vett politikus sem nagyon szokta érdemi tárgyalópartnerként kezelni külföldön az AfD-t. A szélsőjobboldali, élesen bevándorlásellenes, Kreml-barát és nemzetiszocialista nosztalgiákkal vádolt AfD-vel egészen idáig egyetlen demokratikus párt sem volt hajlandó együttműködni Németországban.
Ez a politikai embargó éppen most rendült meg valamennyire, amikor a közvélemény-kutatásokat vezető CDU a múlt héten az AfD képviselőinek szavazataival próbálta meg (sikertelenül) a Bundestagban szigorítani a német bevándorlási törvényeket. Az AfD-vel való együttszavazást a többi párt mellett Angela Merkel korábbi kancellár is elítélte, Berlinben pedig vasárnap több mint százezren tüntettek az AfD politikai karanténból való kiengedése ellen.
„Tetteik fényében az ügyvezető főügyész nem bízik ezekben a tisztviselőkben, nem tudtak volna segíteni az elnök programjának hűséges végrehajtásában” – írta az amerikai igazságügyi minisztérium.
Köztük a Proud Boys és az Oath Keepers, szélsőjobboldali csoportok elítélt és bebörtönzött tagjainak is.
Felülvizsgálják a kifizetéseket, hogy összhangban vannak-e Trump politikájával.
A USAID vezetői szerint olyan pótolhatatlan eszközt igyekszik felszámolni a kormányzat, ami a világ 120 országában biztosította az amerikai soft powert. Máris felerősíti a humanitárius válságokat az ügynökség kifizetéseinek befagyasztása.
„Jó büszkének lenni a német kultúrára, a német értékekre, és nem elveszíteni ezt valamiféle multikulturalizmusnak, ami mindent felhígít” – mondta a világ leggazdagabb embere.
A 20% felett álló szélsőjobb idáig politikai embargóban volt Európában. Korábban a magyar miniszterelnök sem akart találkozni velük, mert tudta, hogy ezzel a német-magyar kapcsolatokat kockáztatja.
Miközben az amerikai Elon Musk arról szónokol, hogy a németek vetkőzzék le a történelmi bűntudatukat, a szélsőjobb már 20 százalékon áll. Hogy jutottunk idáig és hogyan reagál erre a német mainstream? Tényleg egyre rasszistábbak lennének a németek?
A CDU-s Friedrich Merz megszerezte ugyan az AfD támogatását a bevándorlási szabályok szigorításához, a parlamenti többség azonban nem jött össze neki. A szigorítást szintén támogató liberálisok szerint ezzel megnyílt az út a szélsőségesek választási sikere előtt.
A legesélyesebb kancellárjelölt, Friedrich Merz kizárta, hogy koalícióra lépjenek a szélsőjobbal.