A szabad sajtó és civil szervezetek ellehetetlenítése ellen tüntetnek a Kossuth téren

„Hol van a határ? Mikor értjük meg végre, hogy az olyan mondatok, mint a »mittudomén« után a rendszer működik tovább? Hogy azért ez a valóság, mert hagytuk?”

– ordítja a mikrofonba Lengyel Tamás színész. Ezelőtt röviden felsorolta, hány újságot zárt be vagy tett tönkre a Fidesz, és hosszan beszélt a NER drága autóiról, táskáiról. Szerinte ez a kérdés: Fidesz vagy rendszerváltás?

Arra kéri a tüntetőket, hogy „minden nap minden órájában” beszéljenek az ország kifosztásáról. „2026-ban vége van, Viki” – ezt még bedobja a végén. A tömeg lelkesen és hosszan skandálja.

Hodász András egykori katolikus pap, jelenleg coach azt mondja, sokan kérdezték tőle az egyházban, miért lett ellenzéki. Szerinte valójában a Fidesz tagadott meg mindent, amit korábban vallott: a szeretet és összefogás helyett a gyűlöletkeltés és a széthúzás erejében hisznek.

Hodász szerint ez a törvénytervezet maga „a fekete autó”. Ezután Jézus Krisztust idézte, miszerint „ne féljetek”, nehogy a félelem haraggá, majd gyűlöletté erősödjön. A harag és a tehetetlenség érzése könnyen eluralkodik, amit szerinte nem szabad hagyni. „Ugye nem hagyjátok, hogy stadion épüljön az adótok 1%-ából?” – kérdezte. A tömeg válaszul azt skandálta, hogy „nem hagyjuk!”.

Szerinte a „hatalom arra játszik, hogy feladd, hogy ne legyél politikailag aktív”. „Maradj itt, és legyél politikailag aktív.”

Több tízezres a tömeg.

Osváth Zsolt lép a színpadra, azt mondja, rengeteget gondolkodott rajta, hogy felszólaljon ma, vagy sem. Végül eljött, mert szerinte „a független sajtó, kis túlzással, életeket menthet”. Ez ő tudja a legjobban, mondja, ő felkerült a címlapokra, bár nem a Vogue címlapjára, ahogy tervezte. A poént jól veszi a közönség. Elmondja, hogy a kormánypárti médiában megvádolták azzal, hogy pedofil, sőt, ezt tényként kezelték, ezzel szemben a független sajtó beszámolt arról, hogy megnyerte a helyreigazítási pereket ezekkel a lapokkal szemben.

Osváth a tavalyi influenszer-tüntetés egyik szervezője és felszólalója volt, ezt is felemlegeti. „Újra itt vagyunk.” Azt mondja, a legjobban attól fél, hogy egy napon már „igényünk sem lesz a tenni akarásra”.

A következő felszólaló Mérő Vera, aktivista, író. „Jóságos ég! Ezzé vált a polgári Magyarország ígérete?” – tette fel a kérdést. „Kedves fideszes, vagy a legutóbbi időkig fideszes honfitársaink, tudom, hogy ti is szeretitek a hazánkat.” Szerinte a frissen kiábránduló Fidesz-szavazókat nem szabad megbélyegezni, ez lépésről lépésre zajlik. „Amíg az ember él, sohasem lehet késő.”

A beszédének végén Iványi Gábor üzenetét olvasta fel, és egy idézetet a Bibliából.

„18 évesen felszólaltam egy jobb oktatási rendszerért, össztűz alá vettetek a propagandátokkal, meghurcoltak a bíróságon, a rendőreitek gumibottal vertek, kimondtátok rólam, hogy ügynök vagyok” – mondta a Csoki után felszólaló Pankotai Lili. Szerinte a Szuverenitásvédelmi Hivatal az új ÁVH.

A régebben a diáktüntetéseken gyakran felszólaló aktivista a törvényjavaslatról azt mondta, szerinte a valódi célja a listázás, „megfigyelés, kontroll, elhallgattatás”. „Ez nem védelem, ez uralom. Ez az új Rákosi-korszak.”

„Ezeken a sajtóorgánumokon keresztül a szólásszabadságunk az, ami célkeresztbe kerül” – utalt a youtuber, Szabó Márton „Csoki” a színpadon a 444, Partizán, Telex, HVG és 24 működésére. „A sajtószabadság, a szólásszabadság áll támadás alatt” – mondta. „Véget kell vetnünk a szorongásnak, az apátiának” – mondta. Szerinte fontos az online kiállás is, a Fidesz látja és érti ezt, és lehet, hogy nem sikerül elérni a törvényjavaslat visszavonását, de azt talán igen, hogy esetleg nem ebben a formában fogadják el.

Van értelme tüntetni? – kérdeztem pár fiataltól, akik nagyon bólogatnak.

Mit várnak? Nem szavazzák meg a törvényt?

„Ja, de, azt biztos megszavazzák.”

Akkor?

„Hogy érezze a kormány, hogy elég volt.”

Elegen vannak most itt ehhez?

„Hát, sokan vannak.”

Máskor is voltak ennyien, talán még többen is.

„Igen. Ez van.”

Egyébként a Hadházy-féle tüntetésekre is ki szoktak menni, mennek jövő kedden is.

„Igazából arra várunk, hogy valaki megmondja, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy valami tényleg történjen.”

A Kossuth tér feléig elég sűrű a tömeg, de a másik felén is jócskán vannak, és a széleken is, a füvön, és a villamossíneken túl. Meg fog telni a tér, ha nem is masszívan, de az utóbbi idők legnagyobb tüntetése lesz.

Ács Dániel és Rényi Pál Dániel élőben kommentálják és elemzik is az eseményeket.

A cikk folytatódik

Azok közül, akikkel beszéltünk, többen is úgy érzik, ez egy olyan végső vonal, amit ha átlép a kormány, nincs visszaút. "Ez már Oroszország, tessék mondani?" – tette fel az adekvát kérdést egy idős férfi. Ő nem ezért akart rendszerváltást, hogy felnevelje a gyerekeit, az unokái meg újra diktatúrában éljenek.

Egy fiatal lány szerint semmi esélye annak, hogy ezt a törvényt ne szavazzák meg. Akkor miért van itt? "A lelkiismeretem így tiszta. Aztán ha nagyon gáz lesz a helyzet, legfeljebb kicsekkolunk. Máshol is lehet élni" – vonja meg a vállát, a barátja meg bólogat.

Kicsit fura, de a rendkívül NER- kompatibilis Tóth Gabi legnagyobb slágere, az Elég volt szól éppen.

Pócs János, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy tudja, a héten már szavazhat is a parlament az „átláthatósági” törvényről. A képviselő erről a Partizán élő adásában nyilatkozott, amikor a Harcosok klubja rendezvényre érkezett.

A párbeszéd így zajlott:

- Mikor fognak szavazni erről?
- A közeljövőben. Valamelyik nap.
- Még a jövő héten?
- Valószínűleg igen.
- Gyorsított eljárásban megy át?
- Sietünk, igen.

Eddig azt lehetett tudni, hogy hétfőn az igazságügyi bizottság tárgyalja, kedden pedig a parlamentben tartanak vitát Halász János törvényjavaslatáról. Pócs János válasza szerint viszont szavazás is lehet.

A cikk folytatódik

• Kicsit megcsúszva, de a héten mégiscsak megérkezett a miniszterelnök által februárban beígért nagytakarítás.
• A fideszes Halász János kedd este „a közélet átláthatóságáról” címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a civil szervezetekről és sajtóorgánumokról, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.
• Ezeket a szervezeteket pénzügyi bírságokkal és akár tiltással is szankcionálhatják.
• A nyilvánosság szabad része soha nem látott módon reagált: a legnagyobb magyar szerkesztőségek közös műsorban álltak ki. Ezt a rendkívüli élő adást ide kattintva tudjátok visszanézni.
• Az év elején Orbán nagytakarítós bejelentése után azt mondtuk, mindez minket is érinthet. Nem riogattunk alaptalanul, eljött a pillanat, hogy a hatalom már közvetlenül, létében fenyegeti a kormánytól független szerkesztőségeket.

Hosszas felvezetés után ma szárnyat bont a Harcosok Klubja is, a fideszes megarendezvényről ilyen inspiráló képek készültek már a kezdés előtt is:

Amiről valószínűleg sokaknak eszébe juthat egy másik Legendás Tarkó, még a rendszerváltás hajnaláról:

A Harcosok Klubjáról is tudósítunk.

A cikk folytatódik

A nemzeti szuverenitásunk nagyhatalmú őre, Lánczi Tamás szerint az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslat szellemi inspirációja nem Oroszországból, hanem az Egyesült Államokból jön. Szerinte ha valaki veszi a fáradságot, hogy megnézze az érintett törvényeket, törvényjavaslatokat, akkor világosan látszik, hogy azok az 1938-as, a külföldi ügynökökről szóló amerikai törvénnyel állíthatók párhuzamba.

„Ott is ugye jegyzékbe kell venni azokat a szervezeteket, amelyeknél, sőt otthon maguknak kell jelentkezni, hogy regisztrálják őket, (…) amelyeket külföldről finanszíroznak, majd idegen hatalom irányítása alatt állnak. (…) A magyar törvény, az erre hasonlít, az amerikai törvényre, úgyhogy nem Moszkvára kell tekinteni, hanem Washingtonra kell tekinteni, mert ott lehet megtalálni a magyar törvénynek a mintáját.”

Lánczi szerint ráadásul a magyar törvény számos tekintetben éppen sokkal szofisztikáltabb és sokkal enyhébb, mint az amerikai, például az amerikai törvénynek van egy megbélyegző jellege, mert az minden külföldről finanszírozott sajtót külföldi ügynöknek nevez, „a magyar törvény nem csinál ilyet.”

Az amerikai törvényre való hivatkozás egyébként nem most kezdődött. Már 2017-ben a civiltörvény kapcsán Orbán a FARÁ-ra hivatkozott, majd 2023 végén, a szuverenitásvédelmi törvény elfogadásának időszakában arról értekezett a Magyar Nemzet névtelen szerzője, hogy a szuverenitásvédelmi törvény nem orosz, hanem amerikai példa alapján született. Meglepőnek semmiképp nem nevezhető módon hatalommal mindig, minden körülmények között is egyetértő Ifj. Lomniczi Zoltán szintén erre a következtetésre jutott.De mennyire hasonlít valójában az eltakarítási törvény a Lánczi Tamásék által bőszen emlegetett 1938-as amerikai a külföldi ügynökök nyilvántartásba vételét előíró törvényre (Foreign Agents Registration Act, FARA)? A szabályozás lényegét tekintve nem igazán.

A cikk folytatódik