A hatóságok országos szintű internetleállítást rendeltek el, arra hivatkozva, hogy Izrael katonai célok érdekében visszaél a hálózattal.
A helyi vezetés beismerte, hogy nem tudja fedezni az alapvető kiadásokat, beleértve a fizetéseket is.
Az erejét egyesítő két cégcsoport „közösen reformálhatja meg az ügyfélkiszolgálás fogalmát Magyarországon”.
Az országot legalább három rakétacsapás is érte, ezekben legalább negyvenen megsebesültek, közülük ketten súlyosan.
A rendőrségi eljárás valószínűleg összefüggésben áll az Ukrajnának juttatott szlovák lőszeradománnyal.
A teheráni magyar nagykövetség munkatársai is elhagyták az országot.
Az amerikai elnök bevallottan szereti a végső döntést egy másodperccel azelőtt meghozni, hogy esedékes lenne.
Azért újfent megkérdőjelezte Zelenszkij legitimitását és odavágott a német kancellárnak is.
A biztonságpolitikai konferencián a legtöbb szó arról esett, hogy a narratíva megváltozott: Ukrajna már nem csupán segítségre szoruló ország, hanem a jövő európai biztonságának nélkülözhetetlen alakítója.
Ámosz Jadlin a prágai GLOBSEC biztonságpolitikai fórumon beszélt a háborúról és előzményeiről, és arról, hogy milyen mederben folytatódhat tovább a konfliktus. A szavait azzal zárta: „Vigyáznunk kell, hogy Izrael ne sodródjon magyar vagy török típusú autoriter rendszerbe.”
A Tisza Párt alelnöke a felméréseken ugyancsak vezető szlovák ellenzéki párt vezetőjével együtt beszélgetett a közbeszéd eldurvulásáról Prágában.
A Nyugat-Balkán országai egységesen úgy érzik, az EU elhanyagolta őket, a bővítés folyamata pedig nemcsak megtorpant, de Ukrajna és más egykori szovjet tagállamok ma fontosabbak az EU-nak. Az oroszok balkáni szerepét azonban eltérően ítélik meg, derült ki a GLOBSEC fórumon.
Orbán Balázs képviselte a magyar kormányt Prágában, ahol a transzatlanti kapcsolatokról vitázott a biztonságpolitikai konferencián, és arról beszélt, Brüsszel fordítva megy az autópályán. Ezzel azonban nem mindenki értett egyet a jelenlévők közül.
Az ukrán elnök a prágai biztonságpolitikai konferencián mondott beszédet, pont aznap, amikor az ukránok szerint az orosz veszteséglista elérte az egymilliót. Egyetértettek Petr Pavel cseh elnökkel abban, hogy a szankciókat szigorúbban kell alkalmazni.
Az exhumálási engedélyek politikai gesztusként is értelmezhetők, különösen Donald Tusk kormánya alatt, aki a lengyel–ukrán kapcsolatok javítására törekszik.