A Kolumbiával szemben kitört konfliktus is megmutatta, Trump komolyan gondolta, amit a beiktatási beszédében mondott: 120 évvel ezelőtti amerikai külpolitika térhet vissza, lágy beszéd nélkül, furkósbotokkal.
A korábbinál még inkább Trump személye lesz a meghatározó a külpolitikában, impulzív viselkedését aligha fogja bármi jelentősen korlátozni. Ehhez az amerikai elnöknek kül- és hadügyi kérdésekben széles jogköröket biztosító alkotmányos rendszer is hozzájárul.
Elkerülhetetlen szembenézni a kérdéssel, hogy mekkora veszélyt jelent a régi-új elnök az Egyesült Államok demokratikus berendezkedésére.
Egy nem akármilyen választási este 5 legfontosabb tanulsága.
Volt itt minden: merényletkísérletek, hivatalban lévő elnök visszalépése, Trump elleni büntetőper és egészen bizarr jelenetek a kampány végén. Mik voltak azok a pontok, amik mégis befolyásolhatták, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő vezetője?
Miközben Donald Trump rasszista kijelentésekkel riogat, a közvélemény-kutatások szerint mégis előretört a kisebbségi szavazók között. Eközben Kamala Harrisnek jó esélye van arra, hogy a fehérek között jobb szavazatarányt érjen el, mint bármelyik demokrata jelölt az elmúlt évtizedekben.
A Nobel-békedíjas Carter elnöksége is idővel szépült meg, a vele fél évszázada szövetségben álló Biden is ebben bízhat. A születésnapos Carter szeretné megélni, hogy szavazhasson Kamala Harrisre, ami azért is nagy szó lenne, mert 50 éve még ki kellett kacsintania a rasszista szavazók felé.
Ha ma lennének a választások, Kamala Harris valamivel esélyesebb lenne, de novemberig még sok minden történhet. De mit jelent ez a szűk előny valójában, és milyen tanulságokat lehet levonni a különböző előrejelzésekből?
Az elmúlt hetek rendkívüli eseményei miatt a helyzet képlékeny az amerikai politikában: Harrisről sokan nem rendelkeznek még kialakult véleménnyel, és kérdéses, hogy a merénylet által kiváltott szimpátiát Trump meddig tudja megőrizni. Öt megállapítást azért így is tehetünk az elnökválasztási kampányról.
Az utóbbi néhány nap drámai módon erősítette az amerikai politika autoriter tendenciáit. A merénylet utóhatásait pedig Trump környezetében arra is megpróbálják felhasználni, hogy illegitimmé tegyék a demokrácia jövője miatt aggódó kritikákat.
A katasztrofális afganisztáni visszavonulástól Ukrajna nemzetközi támogatásának eredményes megszervezéséig: Alexander Ward idén megjelent könyvében bemutatja, hogyan zajlott a Biden-kormány küzdelme az amerikai külpolitika helyreállításáért egy felbolydult világban.
Az ellene felhozott mind a 34 vádpontban bűnösnek találták Donald Trump volt amerikai elnököt, de mi következik most? És mi a helyzet a többi perével?
A háború kitörésekor pártállástól függetlenül az amerikai szavazók jelentős része úgy gondolta, az USA-nak többet kellene tennie Ukrajnáért. Azóta a téma megosztóbbá vált, nem kis részben a republikánus párt szélsőjobboldali frakciójának köszönhetően.
Trump előnyből indul Bidennel szemben, de a keddi eredményekből nem lehet túl sok következtetést levonni novemberre. Három tanulság a szuperkeddet követően.
Az új világrend három részre szakad, a globális Nyugat mellett az autokratikus globális Kelet, illetve egy lazább szerveződésű, a nyugati és keleti blokkok között egyensúlyozó globális Dél is tényezővé válik.