A Magyar Hírlap értesülései szerint a volt MTA-elnök a legesélyesebb jelölt a ELKH vezetésére.
Ha a nagyobb szabadság az, hogy ezentúl a tudósok helyett a miniszterelnök kinevezettjei dönthetnek minden pénzről és a kutatások főbb irányairól is, akkor igaza van.
Vizsgálni fogják a törvényt.
Felolvasták a törvényt megszavazó fideszesek névsorát, latinul énekeltek, és a küzdelem folytatását is megígérték a hőguta előtti pillanatokban.
Az MTA-t mai formájában megszüntető törvény elfogadása után azt kérdeztük a tüntető tudósoktól, hogy mi a jobb taktika: csendben maradni vagy hangosan tiltakozni?
Pár száz ember vonult a térre.
Szerinte Palkovics nem igazán érti, hogyan működik egy tudományos műhely, mivel eddig csak egy nemzetközi járműipari nagyvállalat fejlesztési menedzsereként dolgozott.
A miniszter szerint nem kell aggódni.
Az MTA-kutatóintézetek jövőjének bizonytalansága a jövőbeni technológiai fejlődés gátja lehet - írták.
„Nem akarjuk megmondani a kutatóintézeteknek, hogy mivel foglalkozzanak, és nem akarjuk az irányításukat átvenni, semmi ilyen szándék nincs.”
A parlament elé került javaslat még azokat a pontokat sem veszi figyelembe, amiről korábban megegyeztek a minisztériummal.
A Néppárt frakcióvezetőjének címzett levelet több mint ezren írták alá.
Az akadémia közleménye végigveszi, hol kellene változtatnia a tegnap benyújtott törvényen, hogy ne sérüljön a tudományos kutatás szabadsága.
Egy külön kutatói hálózatot hoznának létre, ami a minisztérium szerint nem tartozna a kormány irányítása alá. Befolyása azért lenne rá.
Soha ennyien nem vonultak még utcára a magyar tudományért. Az elnök azt üzente, hogy ő a következő sorsdöntő napokban sem adja fel, nem dobja be a gyeplőt.