Legalább tizenöt éve – inkább még régebb óta – jelennek meg elemzések az Egyesült Államok által dominált világrend küszöbön álló hanyatlásáról: a 2008-ban kirobbant gazdasági válság, az iraki és afganisztáni beavatkozások kudarca, az erősödő amerikai belpolitikai bénultság és az ettől nem függetlenül feltörő populizmus mind azt jelezte, hogy valami alapvetően változik a minket körülvevő világban. 2016, azaz a Brexit-referendum és Donald Trump megválasztásának éve már egyfajta annus horribilis volt a liberalizmus nemzetközi védelmezői számára, egyben arra is ráirányítva a figyelmet, hogy a letagadhatatlan globális erőeltolódást a rendszer központi államaiban zajló belső folyamatok is felgyorsítják.
Vitatott azonban, hogy egyáltalán létezett-e valaha az a liberális rend, amit sokan most temetnek.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
Irán-közeli fegyveresek megölték három amerikai katonát Jordániában. Joe Bidennek egy olyan pillanatban kellene higgadtnak maradnia és önmérsékletet tanúsítania, amikor saját választói előtt nem mutathat tanácstalanságot és gyengeséget.
Egy másik csomagban talán még átmehet.
Nauru, Palau, Tuvalu, Solomon-szigetek és társaik most még viszonylag ritkán jutnak eszünkbe, de valószínűleg a jövőben többet fogunk róluk hallani, mert katonailag az Egyesült Államoknak és most már Kínának is fontosak.
Nyugat által szankcionált országok, Nyugat által dominált nemzetközi intézményeknek kiszolgáltatott országok, dollárgyűlölők és IMF hiteltől ódzkodó kormányok, ide süssetek! Bővül a BRICS.
Alternatív útvonalakat kell keresni, mert a mostani helyzet, valamint a korábbi válságok jól mutatják a fontos tengeri kereskedelmi csomópontok sebezhetőségét.
A jobbikos politikus görög sztálinistákkal, szlovák antifasisztákkal és válogatott nyugateurópai idiótákkal felügyelheti az ukrán szakadárok parlamenti választását.
Egy friss kutatás szerint a hatalmas erőfeszítések ellenére csak az amerikaiak egy nagyon kis szeletét érték el, de mivel azok jellemzően eleve elkötelezett republikánusok voltak, a beavatkozásnak nem volt hatása a választás eredményére.
Bár a Kreml igyekszik titkolni a kedvezőtlen statisztikai mutatókat, a Yale közgazdászai kibányászták az adatokat. Azok alapján a szankciók drámai hatással voltak az orosz gazdaságra, amit a további szigorú szankciópolitika meg is roppanthat.
Sok száz fegyverrendszerhez használtak nyugati alkatrészeket, ezeket már nem kapják meg, lehetetlen sorozatgyártani az új generációs repülőgépeket és harckocsikat, leállnak az üzemek, amit kilőnek vagy elhasználnak, azt nem tudják pótolni, a szankciók jelentősen és tartósan visszavetik az orosz haderőt.
Néhány évtized alatt hatalmasat nőtt a kínai gazdaság, több száz millió ember emelkedett ki a mélyszegénységből, de a lendület, ami vitte az országot, elfogyni látszik. Azelőtt, hogy Kína tényleg gazdaggá vált volna.
Az elnök szerette volna, ha az 1750 milliárdos szociális csomag is átmegy, de erről még nem sikerült dűlőre jutni néhány centrista demokratával.
A csomag az egészségügyi ellátás megreformálásáról és a klímaváltozás elleni harcról szól. A demokrata szenátorok közül páran az utolsó pillanatig feltételekhez kötötték támogatásukat, a republikánusok teljes ellenállást hirdettek.
Joe Biden kormánya váratlanul rendkívül kemény csapással sújtotta a kínai techipart. Egyelőre nehéz felmérni, milyen hatása lehet ennek, de az amerikai–kínai viszony biztosan feszültebb lesz tőle.
A volt elnök uralja a Republikánus Pártot, de az eredmények megint rávilágítottak arra, hogy jelentős tömegeket mozgósít maga ellen is, aminek a Joe Biden elleni kampányban lesz jelentősége. Az első amerikai előválasztások négy tanulsága.
Az 1967-es határok szerint.
Egyre többen halnak meg egyre több háborúban. A nyugati közösség tagjaként szemlélve a világot könnyen tűnhet úgy, hogy a sok háború ellenére nem változik semmi, de ez nincs teljesen így.
Az indoklás szerint egy tűzszünet „a következő háború magvait vetné el, mert a Hamász nem kíván tartós békét”.
A társadalom átalakulásával az izraeliek jó része már három osztályú társadalomban gondolkozik, ahol az arabok javának semmilyen jogai sincsenek. Netanjahu pedig egy igazságügyi reformmal igyekszik elébe vágni az ellene indult eljárásoknak. Így már az izraeli demokrácia is veszélybe került.
Nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a humanitárius szolgáltatások terén is. De a bíróság határozata alapján nem lesz azonnali tűzszünet.
Régóta lovagol a kérdésen, de idáig eddig nem merészkedett.