Orbán Viktor két hét alatt másodszor is megvétózta az Ukrajnával kapcsolatos közös nyilatkozatot az EU-csúcson. A másik 26 állam- és kormányfő ismét külön nyilatkozatot adott ki a témában. Azonban ellentétben a március hatodikai csúcstalálkozóval, a vétó ezúttal nem hagyott maga után keserű szájízt. Orbán álláspontját már adottságként kezelték a többiek, és ennek megfelelően nem is számoltak vele a közös lépések meghatározásánál.

Két hete még nagyon más volt a helyzet. A rendkívüli EU-csúcs óriási nemzetközi figyelem mellett zajlott. Az volt a tét, hogy a közösség képes-e határozott és egységes állásponttal reagálni a megváltozott geopolitikai helyzetre. Képes-e felfegyverezni magát, és kiállni a Donald Trump által magára hagyott Ukrajna mellett.

Bár Orbán már előre jelezte, hogy nem fogja támogatni az Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatot, zavart és valódi kárt tudott okozni a vétójával. A háború kitörése óta először fordult elő, hogy Ukrajna elveszítette az Európai Unió egységes támogatását. Ez pedig azért volt különösen fájó az európaiaknak, mert elmulasztották a lehetőséget, hogy egységet és határozottságot mutassanak a képlékeny világpolitikai helyzetben.

Orbán viszont kihozta a maximumot a csúcstalálkozóból. Kihasználta az egyik utolsó lehetőségét, hogy valódi kárt okozzon a nemzetközi politikában.

A mostani EU-csúcson azonban már nem voltak lapok a kezében. Nem játszhatta ismét el a látszatot, hogy lehet vele alkudozni. Mivel a többiek már tudták, hogy a magyar miniszterelnököt felesleges győzködni, adottságként fogadták el a vétót. Számoltak vele, és az egyhangú nyilatkozat helyett beérték a 26-os körben egyeztetett szöveggel.