A magyar közéletet a szuverenitásra és átláthatóságra hivatkozva putyini gyorsítósávra lökő fideszes törvénytervezet, melyet kedd éjszaka nyújtottak be pro forma önálló képviselői indítványként (Halász János keze munkája, legalábbis az aláírás), ugyan valóban az elhíresült orosz ügynöktörvény nyomában jár,

de a Kreml csak évek múltán, fokozatosan jutott el oda, amit nálunk a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása után bő egy évvel máris teljesíteni akarnak.

Ha ezt a szöveget így elfogadják, azzal a magyar nyilvánosságot és civil szférát annál is durvábban korlátoznák, mint Grúziában, ahol egy éve ilyenkor egy ehhez hasonló, de ennél papíron enyhébb törvény ellen mentek tízezrek heteken át az utcákra. Úgy is, hogy ott a karhatalom könnygázzal, vízágyúkkal, maszkos verőemberekkel lépett fel a tiltakozók ellen, és civileket, ellenzéki politikusokat és újságírókat ütlegeltek. Az egyáltalán nem csak metaforikus egzisztenciális kockázatok ellenére a demonstrálók pontosan tudták, hogy civilizációs választásról van szó.

A grúz törvényt arrafelé csak orosz törvényként emlegetik, hiszen az egyik fő inspiráló forrás a 2012-ben hozott, azóta folyamatosan szigorított és a végtelenségig kiterjesztett orosz külföldi ügynöktörvény volt. A hatalom nem is csinált belőle különösebb titkot, hogy a Kremlhez hasonlóan a nyugatias áramlatok ellen akarnak fellépni a segítségével, folyamatos fenyegetés alá helyezve az államhatalomtól független civil szervezeteket és a médiát.

A(z ellenzék szerint elcsalt) választások előtt pár hónappal elfogadott, idén tavasszal tovább szigorított grúz törvény azonban legalább ennyi hasonlóságot mutatott a magyar szuverenitásvédelmi törvénycsomaggal. Azzal, amit nálunk 2023 végén szavaztak meg, és ami az alapja a most bejelentett „átláthatósági”, nagytakarítási vagy bármilyen Halász-féle szövegnek, mellyel a gyakorlatban Magyarországon a hatalom - szintén nem egész egy évvel a választások előtt, egyre nagyobb ellenzéki támogatottság idején - ellehetetleníthetné a „külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezetek” működését.

A fél- háromnegyed- és 120 százalékosan autoriter rendszerek, a különféle hibrid és fajtisztán elnyomó rezsimek, miközben saját alattvalóikat megpróbálják minél inkább elzárni az alternatív információktól, saját maguk nyitottak az egymástól való tanulásra és a folyamatos politikai és jogtechnikai receptcserére.

Grúziában Habony Árpád sajtóinformációk szerint legalább két éve segítette a Fidesz közeli szövetségesének számító kormánypártot. Az ideológiai hasonlóságok igazán látványosak: békepárti, ténylegesen oroszbarát retorika, növekvő nyugatellenesség, az ellenzéket csípőből háborúpártisággal és hazaárulással vádoló szuverenista szöveg, ami a kormány kritikusait nyugati ügynököknek bélyegzi - azzal a bónusszal, hogy ott még a választások előtt beígérték győzelem esetére a valódi ellenzéki pártok betiltását is.