Ennyit a fantasztikus évről: a korábbinál kisebb gazdasági növekedés és nagyobb államháztartási hiány szerepel a túlzottdeficit-eljárás részét képező EDP-jelentésben. Mégis azt jósolják, év végére csökkenni fog az államadósság, ám ehhez csoda kellene.
A magyar gazdaság 81 447 milliárd forintot termelt tavaly, ez nagyjából hatszorosa a 2000-es nominális GDP-nek. Ez alatt az idő alatt az államadósság nyolcszorosára duzzadt.
Méghozzá 15 napon belül. A bíróság szerint a hitel a költségvetés finanszírozását szolgálja és a visszafizetés az adófizetőket terheli.
Ez a pénz az államadósság 10 százaléka, az éves költségvetési bevételnek pedig közel 17 százaléka.
Nem látják a Nagy Mártonék által vizionált dinamikát, a hiányt nagyobb kiigazítások híján nem sikerül csökkenteni, a kamatkiadások egyre nagyobbak.
Fontosabb, hogy ők mihez ragaszkodnak, mint az, hogy kiderüljön, mennyibe kerülhet az adófizetőknek a tavaly felvett kínai gigahitel.
A mutató, ami az év elején még csak a GDP 73,5 százaléka volt, mostanra elérte a 76 százalékot.
Legutóbb három héttel ezelőtt adott el devizakötvényeket a magyar állam, akkor 1400 milliárd forintnak megfelelő összeggel nőtt az államadósság.
Az óriási inflációval együtt is jelentős az államadósság növekedése 2020 óta. Tavaly már GDP-arányosan is nőtt, pedig Varga Mihály pénzügyminiszterként még bedobott egy 1000 milliárdos trükköt. Az igazi probléma az adósság költsége.
Nikol Pasinján azt üzente a katolikosznak, hogy hancúrozzon inkább a nagybátyja feleségével.
A miniszter arról is beszélt, hogy nem érdeklik a közbeszerzési szabályok, „amíg én miniszter vagyok, az én minisztériumomban magyarok fognak nyerni”.
Évi 6200 milliárd forinttal, vagyis óránként 700 millióval nőtt a magyar állam adóssága 2020 óta. A folyamat az uniós pénzek elmaradása óta romlik igazán.
Ez utóbbit egy ellenzéki képviselő indította el, másodpercenként ugrik 140 ezer forintokat.
Már nem a legjobb kategóriába tartoznak.
A kedden közzétett államháztartási előrejelzésben egyetlen érdemi adat sem változott az elfogadott költségvetéshez képest. Pedig a hiány két hónap alatt átlépte az éves cél 40 százalékát, és a miniszterelnök számos osztogatást jelentett be az év elején.