A megfigyelői tagsággal nagyot veszteni nem lehet vele, az oly gondosan őrzött szuverenitásunkből nem kell úgy feladni, mint az EU esetében, de gazdasági és energetikai téren akár még ki is jöhet belőle valami pozitív, különösen hosszú távon, Orbán pedig nyugodtan fotózkodhat egy sor illiberális klubtársával.
A Fehér Ház terrorizmus elleni hozzáállásából adott gyorstalpalót Trump magyar származású tanácsadója egy budapesti biztonságpolitikai konferencián. Kína, szólásszabadság, migránsok, LMBTQ a fókuszban.
Orville Schell amerikai Kína-szakértővel, a New York-i Asia Society Kína–USA Kapcsolatok Központjának vezetőjével interjúztunk többek közt arról, hogy miben hasonlít egymáshoz Mao Ce-tung és Donald Trump, mi a sikere az autoriter kormányoknak, vagy hogy miért egyensúlyozik Magyarország a tisztelhetőség határán.
Robert Palladino a Budapest Energy and Security Talkson arról is beszélt, nehéz lenne az Egyesült Államoknak elmélyíteni a kapcsolatokat olyan partnerekkel, akik közben ellenfeleikkel mélyítik azokat. A korábbi Ukrajna-megbízott szerint pedig a kínai és orosz kapcsolatok miatti feszültség felülírhatja Trump és Orbán brómenszét.
A kormány a nagytakarítási törvény inspirációjaként az Egyesült Államokban 1938-ban hatályba lépett külföldiügynök-törvényre (FARA) mutogat, néhány azonos kifejezés használatán kívül azonban nem sok hasonlóságot találni.
Mivel a törvényjavaslat nem fogalmaz világosan, kire, mire, milyen magatartásra vonatkozik, felkészülni is nehéz rá. Közben a dermesztő hatását is szem előtt kell tartani.
Miközben az Európai Unió tagállamai látványosan csökkentették orosz energiahordozók importját, Magyarország és Szlovákia az ellenkező irányba haladnak: mélyítik az orosz energiaszállítástól való függőségüket. A CREA és a Center for the Study of Democracy közös elemzése szerint ez nem technikai kényszer, hanem tudatos stratégia, ami az Orbán-kormány politikai és gazdasági érdekeit szolgálja – és közben milliárdokkal finanszírozza az ukrajnai háborút.
Telexes és 444-es újságírók beszélgettek arról, mi a cél a nagytakarítás-törvénnyel, és hogyan tovább.
A nemzetközi politika legalább olyan turbulens, mint a Donald Trump beiktatása utáni hetekben, így ideje volt beszélgetni az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről. Többek közt az ukrán–magyar kémbotrányról, a győzelem napi katonai parádéról és a háborúval kapcsolatos amerikai hangnemváltásról is beszélgettünk Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel, és Takács Márk katonai elemzővel.
Ha még pár hétig nem regisztrálnak újabb fertőzést, lehet reménykedni, hogy az igazán súlyos járványtól megmenekül a magyar mezőgazdaság. A száj- és körömfájás következményei évekig velünk lesznek, a hatásai messze túlmutatnak azon, hogy tömegével kell leölni állatokat.
Ha május 9-e, akkor Győzelem Napja, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin és az orosz nép legkedvesebb ünnepe. Idén nyolcvanadszorra is katonai parádéval ünnepelték Moszkvában a náci Németország felett aratott győzelmet.
XIV. Leó pápává választása előtt nyíltan bírálta Donald Trump politikáját, különösen a bevándorlással kapcsolatban. Prevost az X-et használta arra, hogy hangot adjon nemtetszésének a Trump-kormányzat egyes döntései kapcsán.
A megállapodás aláírása szimbolikus jelentőségű, az Egyesült Államokat és Trumpot személyesen köti ugyanis Ukrajna gazdasági jövőjének sikeréhez. Bár az előirányzott projektek megvalósítása valószínűleg évekig tart majd, kormányzati támogatással nyíltak lehetőségek Ukrajnában amerikai befektetők előtt. Rövid távon a megállapodás azt biztosíthatja, hogy az USA nem löki a busz alá az ukránokat.
Így múlik el az EU dicsősége? A kilencvenes évek elejétől a közép-európai országokban általános egyetértés volt abban, hogy az EU jó, oda kell tartozni. Mára az Unióhoz való viszonyulás vált az egyik legfontosabb belpolitikai törésvonallá.
Újabb két atomhatalom lett ideges egymásra, már sokadszorra. Pakisztán küszöbön álló indiai támadásról beszél, Narendra Modi indiai miniszterelnök pedig „teljes műveleti szabadságot” adott a hadseregnek.