Az orosz elnök válaszcsapást ígér, Zelenszkij két fronton harcol, Trump telefonál, a béke messzebbre került, mint valaha.

Egyetlen modern iparág sem tud ritkaföldfémek nélkül működni, beleértve a katonai-védelmi ipart is. A világ termelésének több mint 90 százaléka Kína kezében van, de Trump vagdalkozása miatt április óta nem nagyon adnak belőle a világnak. Ma már diplomaták, ipari lobbik könyörögnek Pekingnek. Úgy tűnik, Kína akár még a EU-t is el tudja marni az USA-tól, amiben Magyarország is szerepet kaphat.

Kizárható, hogy akár egy menedzselt átmenetből, akár egy hatalmi válságból demokratikus erők emelkedjenek ki Moszkvában. Vendégszerzőnk orosz források alapján, az ország várható képességeit és szándékait alapul véve nézte meg, mit várhat Európa a jövő Oroszországától.

Élet-halál harc a lengyel elnökválasztáson, a tét a kormányozhatóság. Miközben az ország lassan atomhatalom lenne, a Fidesz már a szélsőjobbal barátkozik. Történelmi mélyponton a magyar–lengyel kapcsolatok. Interjú Mitrovis Miklós Lengyelország-szakértővel.

Az USA rakétavédelmére ráfér a modernizálás, de nem biztos, hogy az Aranykupola megvalósítható, ráadásul új fegyverkezési versenyhez vezethet. Nagy kérdés, hogy az ambiciózus projekt hasonló sorsra jut-e, mint Ronald Reagan csillagháborús terve.

Orville Schell amerikai Kína-szakértővel, a New York-i Asia Society Kína–USA Kapcsolatok Központjának vezetőjével interjúztunk többek közt arról, hogy miben hasonlít egymáshoz Mao Ce-tung és Donald Trump, mi a sikere az autoriter kormányoknak, vagy hogy miért egyensúlyozik Magyarország a tisztelhetőség határán.

Robert Palladino a Budapest Energy and Security Talkson arról is beszélt, nehéz lenne az Egyesült Államoknak elmélyíteni a kapcsolatokat olyan partnerekkel, akik közben ellenfeleikkel mélyítik azokat. A korábbi Ukrajna-megbízott szerint pedig a kínai és orosz kapcsolatok miatti feszültség felülírhatja Trump és Orbán brómenszét.

Negyven éve rendelték el az ország egyik volt miniszterelnöke által nevetségesnek tartott tilalmat.

A nemzetközi politika legalább olyan turbulens, mint a Donald Trump beiktatása utáni hetekben, így ideje volt beszélgetni az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről. Többek közt az ukrán–magyar kémbotrányról, a győzelem napi katonai parádéról és a háborúval kapcsolatos amerikai hangnemváltásról is beszélgettünk Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel, és Takács Márk katonai elemzővel.

A kormány arról beszél, a leválás 6-800 milliárdba kerül, és ha meg kell lépni, nem lesz fedezete a rezsicsökkentésnek.

Az oroszok azt állítják, végre minden rendben van az elfoglalt területeken, csillog-villog, épül-szépül minden. Ez a nyugodt jólét mégsem érhető el mindenki számára, a helyi lakosok egy része hajléktalanná válik, miközben az intenzív oroszosítás következményeivel is meg kell küzdeniük.

A megállapodás aláírása szimbolikus jelentőségű, az Egyesült Államokat és Trumpot személyesen köti ugyanis Ukrajna gazdasági jövőjének sikeréhez. Bár az előirányzott projektek megvalósítása valószínűleg évekig tart majd, kormányzati támogatással nyíltak lehetőségek Ukrajnában amerikai befektetők előtt. Rövid távon a megállapodás azt biztosíthatja, hogy az USA nem löki a busz alá az ukránokat.

Letelt Donald Trump második elnökségének első száz napja, ez alatt minden korábbinál többet beszélt a világ az ukrajnai békéről. Béke egyelőre nem lett, a fronton tovább folyik a húsdarálás.Takács Márk katonai szakértő összefoglalója.

A hétvégén Amerikában tárgyalt a külügy kis atomerőművek magyarországi építéséről. A kelet-magyarországi épülő autógyárak, valamint Paks I. és a Mátrai Erőmű elvileg közelgő leállása miatt csakugyan égető szükség lenne új áramtermelő infrastruktúrára. A világon csak két helyen van ilyen.

Vlagyimir Putyin már abba is belemenne, hogy ne építsék le teljesen az ukrán hadsereget, mondta a 444-nek Jarábik Balázs. Az Ukrajna-szakértő szerint az orosz elnök elérte a legfontosabb céljait, így hajlandó lehet befagyasztani a második krími háborút.