„Harcolunk az igazságért! Harcolunk a hazugság ellen!” (O. V.)

Az Orbán-rendszer Európában példátlan médiagépezetet fejlesztett ki, és a lejárató kampányok első célpontjai politikai ellenfelek voltak, de jó ideje bárki célkeresztbe kerülhet, és az igazságnak ezekben a kampányokban szinte semmi szerep nem jut. Hogy mit tehet ez ellen az igazságszolgáltatás, és hogyan lehet a lejáratás ellen védekezni, azt a 2023-as, Valótlanul című filmünkben mutattuk be:

De nem csak a filmben megszólalók voltak azok, akiket 2010 óta látványos lejárató kampánnyal megaláztak vagy kormányzati erővel rúgtak ki, lehetetlenítettek el vagy tiltottak be. Ha a cél szentesítette az eszközt, már mindegy, mi az igazság: a lényeg, hogy a pillanat uralva legyen. Ahogy azt Orbán Viktor a 2006-os választás előtt egy kiszivárogtatott hangfelvételen mondta: „Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap, a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot. De az ellenfél is ezt csinálja, nem tudom mást tenni, ha az ellenfél is ezt csinálja, nekem is meg kell tenni.”

A lejáratott vagy ellehetetlenített áldozatok közül sokaknak (évekkel) később – amikor már többnyire minden mindegy volt – a bíróság adott igazat. Nem csoda, hogy 2023-ban a Fidesz-KDNP törvénymódosítással enyhített a sajtóban megjelent rágalmazó vagy becsületsértő állítások büntethetőségén. De a vesztes fél nem egyszer még a bocsánatkérést sem volt hajlandó normálisan megtenni (mint például Pruck Pál esetében) – sőt olyanok is voltak, akik később elképesztő csavarral mégis veszítettek. Az alábbiakban a lejáratott/félreállított áldozatok/győztesek hosszú – egyáltalán nem teljes – listája következik.

A kishantosi biogazdaság

A 21 éven át működő kishantosi biogazdaság végét az hozta el, hogy 2013-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pályázatán a tíz parcellára szabdalt terület egyikét sem nyerték meg a kishantosiak. A biogazdaság vezetői szerint politikailag motivált döntés született, az új nyertesek között akadtak olyanok is, akik korábban nem is foglalkoztak gazdálkodással. Mindkét fél birtokvédelmet kért, a Greenpeace Magyarország pedig riadóláncot szervezett a helyszínre, mert attól tartottak, hogy az új tulajdonosok a tél folyamán kitárcsázzák a földeket. A pályáztatásról később a Kúria is kimondta, hogy törvénysértő volt. Mindennek ellenére az új bérlők egyszerűen beszántották a bevetett földeket, amivel megsemmisítették a mintagazdaság több mint 400 hektárnyi bionövényét, akkori áron kb. 117 millió forint értékben.

Hat év pereskedés után, 2021-ben zárult le a Kúrián az ügy miatt indult per a magyar állam és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ között. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 14 millió forintot és ennek kamatait akarta behajtani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központon és az őket támogató Greenpeace-en, mondván: őrző-védő szervezetet kellett felbérelniük az egykori biogazdaság területe mellett, amikor a szervezetek tiltakoztak a biogazdaság felszámolása ellen. Miután a Kúria is megalapozatlannak találta az állam keresetét, Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse azt mondta: „Aki már volt áldozata igazságtalanságnak és hamis vádaknak, az tudja, milyen érzés hosszú éveket elvesztegetni végtelen bírósági perekben. Ebben a perben ugyan most győzött az igazság, ezeket az éveket már senki nem adja vissza nekünk. Örömmel üdvözöljük a végső, Kúria által meghozott döntést, amely – megerősítve az első és másodfokú bíróság ítéletét – elutasította a Magyar Állam keresetét. Hitünk szerint mindazt, amit tettünk, Kishantos igazságáért tettük, és igazunkat most már a legmagasabb szintű magyar bíróság is kimondta. Kishantos értelmetlen elpusztítása azonban még sokáig az állami természetpusztítás jelképe marad, és csak bízhatunk abban, hogy egyszer megtörténik a csoda és Kishantos visszakapja a földjeit.”

Váradi András

Némileg hasonló – csak sokkal tragikusabb – eset volt Váradi Andrásé. 2014 májusában a Bicskei Járásbíróság a polgári perben első fokon Váradi András felcsúti juhásznak adott igazat a Mészáros és Mészáros Kft., vagyis az akkori felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Búzakalász 66 Felcsút Kft. két munkatársa ellen. A társtettesként pénzbüntetésre ítéltek a bíróság szerint ellopták a Mészárossal többszörösen is vitában álló juhász évek alatt felhalmozott trágyáját, és beszántották Mészáros földjébe. A bíróság 100 ezer forint kárt ismert el, bár Váradi 500 ezret követelt, de az igazságügyi szakértő – aki mellesleg a Fidesz önkormányzati képviselője volt – lealkudta az árat.

Váradinak földvitája is volt Mészárossal, aki az állami földpályázaton elnyerte azoknak a földeknek a használati jogát, amiken a juhász évek óta legeltette a birkáit, és az egyik földterületen állt a kunyhója is, aminek az árát követelte a polgármestertől. A másodfokú, jogerős pert végül 2015-ben Váradi elveszítette, de ezt már nem élhette meg, mert az alcsútdobozi polgármesterjelöltet a 2014-es önkormányzati választás előtti éjszakán halálra gázolták.

Ökotárs Alapítvány

2014-ben indultak a norvég támogatási keretet osztó civil szervezetek elleni hatósági vegzálások, rendőrségi erődemonstrációval és adószám-felfüggesztésekkel, miközben egymást érték a lejáratócikkek és szivárogtatások a kormánymédiában. A norvég kormány hiába fejezte ki a mélységes aggodalmát a civilek elleni támadás miatt, Lázár János azt mondta, a norvégoknak csak az a bajuk, hogy nem tudták megbuktatni a magyar kormányt. Ahogy a kormány felfújta a civilek elleni támadást, a legkülönfélébb vádakat felsorolva, úgy pukkadt ki később az egész: sem az ügyészség, sem a NAV nem talált olyan szabálytalanságot, amiről a vádak szóltak. Időközben a Norvégia által felkért független könyvvizsgálók is arra jutottak, hogy az Ökotárs Alapítvány remek munkát végzett.

A TASZ éveken át tartó pereskedése kellett ahhoz, hogy kiderüljön, személyesen Orbán Viktor rendelte el a civilek hatósági vegzálását (majd pár hónappal később úgy tett, mintha nem is tudná, miről van szó). Amikor 2017 végén a lezáró konferencián a Miniszterelnökség által felajánlott kitüntetést a norvég nagykövet átadta Móra Veronikának, az Ökotárs Alapítvány igazgatójának, a Miniszterelnökség részéről senki sem hozta szóba az évek során történteket.

Iványi Gáborék

Az elmúlt tíz évben a kormány módszeresen lehetetlenítette el az Orbán-kormánnyal szemben kritikus Iványi Gáborhoz köthető Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület munkáját: előbb elvették az egyházi státuszukat, kizárva ezzel az intézményeiket is a kiegészítő állami támogatások és az 1 százalékos felajánlás köréből. Miután ezt az Alkotmánybíróság, majd az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek találta, 2021-ben visszakapták a státuszukat, de a kormány nem volt hajlandó ismét megkötni velük a közfeladatok ellátására vonatkozó szerződést. Ennek hiányában Iványiék nem kaphatják meg a hasonló karitatív szervezeteknek járó kiegészítő támogatásokat. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az egyház szervezetei nem tudták befizetni az adók és a közterhek jelentős részét. A MET-től 2,5 milliárd forintot inkasszált a NAV és a Magyar Államkincstár.

Iványi Gábor márciusban erkölcsi elégtételként értékelte, hogy a bíróság kimondta: jogszerűtlenül zárta be a kormányhivatal az iskolájukat. Pár napra rá viszont a Szegedi Törvényszéken is jogerős döntés született az ottani Wesley-iskola bezárásának ügyében, ott a kormányhivatalnak adtak igazat.

Juhász Péter

A Rogán Antalt 2016-ban bűnözőnek nevező Juhászt a fideszes politikus által emiatt indított per kezdete után a kormánymédia megpróbálta tönkretenni. Juhászról pár hónap alatt több száz, minden esetben kizárólag hazugságokat tartalmazó cikk és tévéadás jelent meg, amik miatt a politikus sorozatban pereket indított – és mindet meg is nyerte. A TV2-t jogerős bírósági ítélet kötelezte arra, hogy a Tényekben 16 alkalommal adjon le extrém hosszú helyreigazítást: annyira sok hazug tényállítást tettek, hogy csak ezek pontos felsorolása közel két óráig tartana. Juhász tavaly 105 perces videót tudott összevágni csak az addig elhangzott helyreigazításokból.

Vona Gábor

Az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik akkori elnöke ellen a 2014-2018-as ciklusban indított buzizós-muszlimozós lejárató kampányt a hatalom. A szétalázott Vona Gábor a 2018-ban elbukott választás után ki is vonult a pártpolitikából, utána pedig milliókat kaszált a győztes pereken.

Bajnai Gordon

Bajnai Gordonnak 2014 nyarán – tehát a miniszterelnök-jelölt által elbukott parlamenti választás után – adott jogerősen is igazat a bíróság Budai Gyula volt elszámoltatási biztossal szemben a sukorói telekcsere ügyében. Budai korábban azt állította, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon hamisan tanúskodott a telekcsere ügyében az ügyészségen, ezzel megsértette Bajnai jó hírnevét és becsületét. Az ítélet Budai Gyulát egy külön erre a célra szervezett sajtótájékoztatón kötelezte bocsánatkérésre, és 300 ezer forintos kártérítésre.

Korábban Kocsis Máté fideszes kommunikációs igazgatót és Zsigó Róbert Fidesz-szóvivőt is arra kötelezte a bíróság, hogy kérjen bocsánatot Bajnaitól. Kocsis a Fidesz-székház elfoglalásával, Zsigó pedig a Hajdú-Béttel kapcsolatban állított valótlant Bajnairól, ezért ítélte el őket a bíróság. Zsigó a Magyar Nemzet apróhirdetési oldalán, Kocsis pedig az MTI országos sajtószolgálatán keresztül kért bocsánatot pár hónappal ezelőtt.

Márki-Zay Péter

A fideszes média a 2022-es választások előtt minden felületén lehozta, hogy Márki-Zay Péter akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölt „tömegesen záratna be szülészeti és sürgősségi osztályokat”, és „leépítené az egészségügyi ellátórendszert”. Márki-Zay már az elvesztett választás után minden pert megnyert.

Márki-Zayné Vincze Felícia

A 2021. februári jogerős ítéletét szerint az Origo a hódmezővásárhelyi polgármester feleségét mint szülésznőt úgy vádolta meg halálos kimenetelű szakmai mulasztással, hogy annak még vékony ténybeli alapja sem volt: az ítélet szerint az Origo manipulatív, valótlan tényállításokat közölt, szándékosan torzított el vallomást, és a lap célja a puszta megalázás és lejáratás, illetve más jogsérelem okozása volt. Az Origo nemcsak a 2 milliós sérelemdíjat nem akarta kifizetni, de a jogerős ítélet egyéb részeit sem hajtotta végre, nem tette közzé az eredeti írás alatt az ítéletet, amiből kiderült volna, hogy amivel a szülésznőt megvádolták, az hazugság volt, ezért Vincze Felícia végrehajtót küldött a fideszes lapra.

Nagy Blanka

2018 decemberében országszerte tüntettek a túlóratörvény ellen. Egy kecskeméti demonstráción felszólalva egy 18 éves kiskunfélegyházi gimnazista, Nagy Blanka bajszos fasznak nevezte Áder Jánost a törvény aláírása miatt, és azt javasolta neki meg az összes fideszes képviselőknek, hogy „álljon hátrébb eggyel, és bassza arcon magát”. A kormánymédiában teljesen megszokott, hogy ugyanolyan gátlástalanul támadják a középiskolásokat, mint az ellenzéki politikusokat, de Nagy Blanka ellen a szokásosnál is aljasabb hadjárat indult.

Bencsik András leribancozta, Bayer Zsolt „kretén, barom állat, szerencsétlen, nyomorult, ócska, rohadt, kis prolinak” nevezte, a Ripost, a Lokál és az Origo pedig elkezdte terjeszteni, hogy nagyon rossz tanuló. Marsi Anikó a TV2-ben bemondta, hogy „félévkor több tárgyból is éppen hogy megkapta a 2-est, emellett tele van 1-esekkel és 2-esekkel az ellenőrzője”. Később a bíróságon derült ki, hogy ez simán csak hazugság volt, Nagy Blanka nem is rossz tanuló. De a pocskondiázó cikkekkel nem álltak le, a Pesti Srácok fotósa még Nagy Blanka szoknyája alá is befotózott.

Krekó Péter

Krekó Péter 2019-ben perelte be a 888-at, a Figyelőt és az Origót, miután a Kinek dolgozik Krekó Péter? című cikk hamis állításokat közölt róla, és ez végigment a fideszes médián. Azt állították, hogy a Political Capital igazgatója titkos brit pszichológiai hadviselési akcióban vesz részt, aminek a lényege egy tudományos köntösbe csomagolt befolyásolási művelet. Krekó 2020-ban jogerősen is pert nyert ellenük, mert megsértették a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

Gréczy Zsolt

Gréczy Zsolt azután mondott le a parlamenti mandátumáról, hogy névtelen emailcímről küldték el több szerkesztőségnek a meztelen fotóit, és ezek között kifejezetten explicit képek is voltak róla. Csak a Vadhajtások közölte a képeket, mellékelve a névtelen levelet is, amiben a DK képviselőjét zaklatással vádolták, Gréczy pedig közölte, hogy „aljas rágalom, szemenszedett hazugság minden állítás”.

2020 nyarán a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete helyreigazításra kötelezte a Pesti Srácok szerkesztőségét a 2019. december 13-án megjelent, Megszólal a Mi Hazánk munkatársnője, akit hetek óta zaklat levakarhatatlanul Gréczy Zsolt (PS-video-frissítve) című cikk miatt. A tárgyaláson kiderült, hogy a Gréczyt nyilvánosan megvádoló országgyűlési alkalmazott, Palányi Nóra letagadta, hogy ő kezdeményezett kapcsolatfelvételt Gréczyvel, és sem ő, sem a Pesti Srácok nem tudta bizonyítani, hogy Gréczy zaklatta volna a nőt. Palányi a korábbi állításaiba többször is belezavarodott, volt, amelyikre azt mondta, lehet, hogy rosszul emlékezett. Az ítélet szerint a két fél közötti, alig pár napos levelezésben „a felperes üzeneteit, magatartását a szó köznapi értelmében véve, okszerűen zaklatásnak minősíteni nem lehet”, és az „alperesi írás szerinti szexuális jellegű zaklatásként való ábrázolás, leírás pedig egyértelműen valótlan tények híresztelésének minősül”.

Donáth Anna

2023 februárjában a Momentum EP-képviselője jogerősen pert nyert a TV2, az Origo és a Ripost ellen, miután több cikkben is valótlanul állították, hogy szexuálisan zaklatott egy lányt a Sziget Fesztivál után. Az ítélet úgy szólt, hogy a lapoknak el kell távolítaniuk az összes cikket, amiben a valótlan állítással foglalkoztak, és bocsánatkérő közleményt kell közzétenniük, a Tényekben pedig be is kell olvasniuk, hogy valótlanságot állítottak. Ezeken felül a bíróság összesen 4 millió forint sérelemdíjat is megítélt. Miután a helyreigazításokat nem hozták le, Donáth kénytelen volt végrehajtókat küldeni a fideszes médiára.

Jámbor András

Miután fideszes mércével mérve is brutális pedofilozós kampány indult a Szikra Mozgalom ellen, Jámbor Andrásnak is végrehajtót kellett küldenie az Origóra, ami minden alap nélkül azt állította, hogy a parlamenti képviselő bűnrészes pedofil bűncselekményben. Ezt állította egyébként Kocsis Máté is, de az éppen fideszes politikai elemzővé váló Fradi-tábor is erre utalt.

Krasznahorkai Emma és Filó Mariann

2021 őszén jogerősen pert nyert a TV2-vel szemben Krasznahorkai Emma és Filó Mariann, a túlóratörvény elleni tüntetés két szervezője, akiket 2018 végén támadott meg a lejárató gépezet. A Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy a TV2 a személyiségi jogaikban sértette meg a két felperest, amikor 2018. december 17-én a Tények az arcképeiket kimerevítve, „felbujtóként, randalírozóként és bűnözőként” mutatták be őket, mint vandálokat, akiknek a „célja egyedül a pusztítás”. A tüntetés után tényleg voltak erőszakos cselekmények a fővárosban, de – ahogy a bírósági ítélet is kimondta – ebben a két szervező nem vett részt, csak olyanok, akik „kiléptek a rendezvény korábbi békés medréből és rendbontó, valamint erőszakos magatartást tanúsítottak”.

Ehhez képest a 888 Ők azok címen írt cikket, és képekkel illusztrálva mutatta be a két szervezőt meg az erőszakos események további vélelmezett felelőseit. Az írás úgy állította be az aktivistákat, mint akik két kezükkel borították lángba a várost. „Íme Soros emberei, akik a randalírozásról tehetnek - arcképcsarnok!” – tudósított az Origo, miközben ott sem voltak, és az érintetteket egyik lap sem kereste meg. Krasznahorkaiék beperelték a 888-at, a cikket szemléző Origót és az abból riportot készítő TV2-t is. A 888 és az Origo még csak nem is reagált a keresetlevélre, nem vitatták a felperes keresetét, egyáltalán nem foglalkoztak azzal. Szándékos lejáratásért a két propagandalap fejenként 1,2 millió forintos büntetést fizetett ki.

Máté Gábor

Az Origo azután kezdett lejárató kampányba, hogy kiderült: a Katona József Színházban Gothár Péter zaklatta kollégáit, és erről az Origo szerint az igazgató, Máté Gábor „példátlanul cinikus magyarázkodásba kezdett”. A kormányzat ezt az ügyet használta fel ürügyként a színházi élet átszabására, többek között az SZFE átalakítására és a színházi finanszírozás megváltoztatására. Az Origo 2019-ben több cikkében, számos alkalommal megsértette Máté Gábor becsületét és jó hírnevét, valamint a Katona József Színház jó hírnevét, állapította meg a bíróság 2022-ben.

Kapin Lilla és Törökné Pethő Erzsébet

A Belső-Pesti Tankerület polgári engedetlenség miatt rúgta ki 2022-ben a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárát, Törökné Pethő Erzsébetet és az Eötvös József Gimnázium tanárát, Kapin Lillát. A pedagógusok pere 2023 márciusában kezdődött, első fokon elveszítették a munkaügyi pert, de idén jogerősen arra kötelezték az intézményt, hogy fizessen a kirúgott tanároknak távolléti díjat és végkielégítést, és állja a per költségeit is. A másodfokú ítélet szerint a tanárok sztrájkja nem öncélú tiltakozás, hanem őszinte, jobbító szándékból fakadó cselekedet volt, az oktatás helyzetének javítása meg a diákok érdekeinek képviselete vezérelte őket, és a Fővárosi Ítélőtábla szerint a tanárok munkamegtagadása egy erkölcsi kiállás volt a meghirdetett célok mellett.

Pankotai Lili

Pankotai Lili idén a Pécsi Ítélőtáblán jogerősen is megnyerte a pert volt gimnáziuma ellen: a Nagy Lajos Gimnáziumnak egymillió forint sérelemdíjat kellett elutalnia a volt diákjának (plusz állnia kellett a perköltséget), illetve a honlapján legalább 30 napig egy, a jogsértést elismerő közleményt kellett megjelentetnie. Pankotai személyiségi jogát megsértette a volt iskolája azzal, hogy egy kormányellenes tüntetésen elmondott beszéde után zaklató, ellenséges környezetet teremtett a diák politikai véleménynyilvánítása miatt, és olyan szintű nyomást gyakoroltak rá, amiért ő az érettségi évében kénytelen volt iskolát váltani. Pankotai legutóbb a hallgató egyetemválasztásán gúnyolódó Orbán Balázsnak szólt vissza.

Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

2021 végén jogerősen pert nyert a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a PestiSrácok, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Vasárnap és az Origo ellen, miután 2020 októberében egymás után hazudoztak a szervezetről. Azt állították róluk, hogy gyerekvédelmi tevékenységbe bújtatott „LMBTQ-propagandát” végeztek óvodákban. „A hazug állításokkal szemben a valóság az, hogy a gyermekvédelemben dolgozóknak és a 3. kerületi óvodákban dolgozó óvodapedagógusoknak szerveztünk átfogó képzést a gyermekvédelemről, a gyermekvédelmi irányelvek gyakorlati megvalósítási lehetőségeiről az Óbudai Önkormányzat felkérésére egy konkrét szexuális visszaélési eset, egy óvodás gyerek bántalmazása kapcsán elindult folyamat részeként” – írta az alapítvány, amit idén „politikai nyomásgyakorló szervezet”-nek minősítettek, és igyekeznek ellehetetleníteni a működését.

Szert Boglárka

A 2019-es jogerős ítélet kimondta, hogy a közpénzből működő Antall József Tudásközpontnak 5,6 millió forint kártérítést kell fizetnie Szert Boglárkának. A nőt azért rúgták ki az intézménytől 2017-ben, mert kiállt egy munkatársa mellett, akit felelősségre akartak vonni, amiért lájkolta a Momentum olimpia elleni aláírásgyűjtéséről szóló posztokat Facebookon.

Orhan Demirci

Májusban nyert pert az Emberi Jogok Európai Bíróságán a török Orhan Demirci, akit 31 év után a nemzetbiztonság veszélyeztetésére hivatkozva toloncoltak ki Magyarországról. A strasbourgi bíróság ítélete szerint az állam megsértette a férfi emberi jogait, a hatóságok és bíróságok nem biztosítottak neki a tisztességes eljárást, és hatékony jogorvoslati lehetőséget sem kapott. A török férfi még 1990-ben, szabályosan érkezett Magyarországra. Itt alapított családot, végig szabályosan volt itt, még a kiutasításakor is érvényes tartózkodási jogcímmel élt az országban. Az akkor már nyugdíjas férfit ennek ellenére 2021-ben kiutasították, időközben ugyanis szigorítottak az idegenrendészeti szabályokon: az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) állásfoglalásai alapján gyakorlatilag indoklás nélkül lehet megvonni a menedékjogot vagy tartózkodási jogosultságot, ezzel szétszakítva akár magyar családokat is. Az AH javaslatai ráadásul kötelező erejűek, a hazai bíróságoknak nincs semmilyen mozgásterük, hogy mérlegeljék vagy kivizsgálják ezeket az ügyeket.

Szabó Szabolcs

Szabó Szabolcs az ellenzék több képviselőjével együtt 2018 decemberében megpróbálta megakadályozni a túlóratörvény elfogadását. Odaálltak Orbán elé a parlamenti ülésteremben, és hangosbeszélőn meg sípolással csaptak zajt, illetve felálltak az elnöki pulpitus elé is. Kövér László házelnök több tucat politikust fejenként 1-1,5 millió forintra bírságolt, a pénzt részletekben, havonta visszatartottak a fizetésükből.

Kövér 2018-ban azt mondta, Szabó a parlamenti szavazás során fizikai erőszakot alkalmazott, hogy megakadályozza az elnök pulpitusra lépését. Szabó – aki közel 1,1 milliós bírságot kapott – ezt tagadta, és a strasbourgi bíróság előtt azzal érvelt, hogy a bírságnak nem volt jogalapja, aránytalan volt, és politikai célokat szolgált. Azt írta, nem volt lehetősége tisztességes eljárásban megtámadni az ellene kiszabott szankciót. 2024 novemberben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangúlag megállapította, hogy Szabónak sérült a véleménynyilvánítási és a tisztességes eljáráshoz való joga, ezért az államnak vissza kell fizetni a rá kiszabott pénzbírságot.

Németh Dániel

Az Alkotmánybíróság májusban kimondta: sérült az információs önrendelkezéshez való jog, amikor a bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította el kollégánk, Németh Dániel keresetét, amivel a Pegasus kémszoftverrel történt megfigyelésével kapcsolatban próbált hozzáférni a róla szóló titkosítási döntésekhez. Miután bizonyíték merült fel arra, hogy két mobiltelefonját is feltörték a kémszoftverrel, a 444 munkatársa tájékoztatást kért az Alkotmányvédelmi Hivataltól arról, hogy ki és mikor minősítette nemzetbiztonsági adatnak a vele kapcsolatos információkat, és azt is kérvényezte, hogy megismerhesse a róla kezelt személyes adatokat, de az Alkotmányvédelmi Hivatal ezt a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva megtagadta.

A sajtó

Az Index, a 24, a HVG és a Népszabadság munkatársait 2016 tavaszán azért tiltották ki a parlamentből, mert megszegték azt a házelnöki rendelkezést, ami lehetetlenül szűkre szabta azt a területet, ahol az Országházban forgatni lehet. (Kövér László később fél évre a 444-et is kitiltotta.) A TASZ a beadványában azzal érvelt, hogy ez a rendelkezés már önmagában alapjogsértő: az sem derül ki belőle, miért van szükség arra, hogy korlátozza a hatalom ellenőrzésének egy olyan erős eszközét, mint a mozgóképes tudósítást, ráadásul jogorvoslatra sincs lehetőség, így az újságírókat semmi sem védi meg a házelnök önkényétől. A kitiltott újságírók nem öncélúan szegték meg Kövér rendeletét: ekkor robbant ki az MNB-botrány – ami idén már gigabotránnyá dagadt –, és arról akarták megtudni a törvényhozás tagjainak véleményét, hogy a jegybank az alapítványain keresztül közpénzmilliárdokkal támogatott a Fidesszel kapcsolatba hozható cégeket.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020-ban kimondta, hogy Kövér döntése nem tartalmazta a szükséges, a szólásszabadság védelmét szolgáló eljárási garanciákat. A strasbourgi bíróság 2019-ben azt is jogsértőnek találta, hogy az állam 2015-ben nem engedte be tudósítani az újságírókat az adófizetői pénzből fenntartott menekülttáborokba.

A bélmegyeri vadászok

2018 nyarán másodfokon is győztek a bíróságon azok a vadászok, akiket Békés megyében kizártak a saját földjükről Mészáros Lőrinc fiának kedvéért. Lovas József, Lovas Mihály és Komáromi Mátyás azért perelt, mert úgy vélték, az ifj. Mészáros Lőrinc vezette Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság jogtalanul túrta ki őket arról a bélmegyeri vadászterületről, amit addig az ő vadásztársaságuk használt. 2016-ban összehívták a kijelölt vadászterület földtulajdonosait, hogy az új vadászati törvénynek megfelelően újraosztott terület hasznosításáról döntsenek. Itt a Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadgazdálkodó Vadásztársasága tagjait váratlanul érte, hogy a napirendeken túl arról is szavaztak, hogy a jövőben ifj. Mészárosék szervezhetnek vadászatokat ott, ahol a társaság évtizedekig gazdálkodott. A helyiek igazi luxusvadászatokról számoltak be az RTL Klubnak.

A három vadász a kizárásukat alátámasztó dokumentumok alapján arra jutott, hogy az eljárás során egy sor szabálytalanság történt, például nem voltak rendben a földtulajdonosoktól kapott meghatalmazások. Pert indítottak, hogy a bíróság mondja ki a kizárásukról döntő közgyűlési határozat érvénytelenségét, és első- és másodfokon, jogerősen is nekik adtak igazat. A helyi vadászok ezután a kormányhivatalhoz fordultak, hogy adják vissza nekik a vadászati jogot, de a kormányhivatal vadászati osztálya azt válaszolta, előbb perben bizonyítsák az ő szerződésük érvényességét. A három vadász ezt a pert is megnyerte, de ezt ifj. Mészárosék megtámadták a Kúrián.

A Kúria 2020-ben formai indokokra hivatkozva elutasította a felülvizsgálati kérelmet, de az alsóbb szintű bírósági döntést hatályon kívül helyezte. A bélmegyeri vadászok ekkor a „jogszabályokkal való zsonglőrködés miatt az Alkotmánybírósághoz” fordultak, mert szerintük „önkényesen, a jogszabályokkal ellentétesen hozott döntést a Kúria, és ezzel sérült a tisztességes eljáráshoz és a tulajdonhoz való alapjoguk is, ezért mentek az Alkotmánybíróságra”. De az Alkotmánybíróság szerint a keresetben felsorolt visszásságok egyike sem sértett alapjogokat, így az összes itthoni jogorvoslati lehetőség kimerült, a vadászok csak Strasbourghz fordulhattak.

Sodexo

Az utalványos piacot 2012-ben kezdték átalakítani. A Sodexo volt az egyik a három francia multiból, amit a kormány a cafetériarendszer átalakításával kiszorított az étkezésiutalvány-piacról úgy, hogy megemelte az étkezési utalványok adótartalmát, miközben a frissen bevezetett, állami cég által kiállított Erzsébet-utalványoké és a szintén új (OTP-s, K&H-s és MKB-s) Széchenyi pihenő (Szép) kártyáké alacsony maradt. Ezt azzal indokolták, hogy javítanak a dolgozók étkezésén, és az utalványpiacon tevékenykedő cégek nyereségét Magyarországon tartják. Az Európai Bíróság szerint ellentétes az EU-s joggal, hogy az utalványokat csak egy magyar kibocsátó állíthatja elő, és a piacra nem léphetnek be külföldiek. A Világbank mellett működő választott bíróság, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) úgy döntött: Magyarországnak 73 millió eurót plusz kamatokat kell fizetnie a Sodexónak.

Unibet

Az Unibet onlineszerencsejáték-szolgáltató 2017-ben nyert jogerősen pert az állammal szemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon: Magyarország jogellenesen járt el, amikor a külföldi onlineszerencsejáték-szolgáltatókat bírsággal sújtotta és a weboldalaikhoz történő hozzáférést korlátozta. A hatóságok 2014-ben állapították meg, hogy a máltai bejegyzésű, többek között távszerencsejáték-szervezéssel foglalkozó Unibet International magyar nyelvű internetes oldalakon szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújt, de nincs meg ehhez Magyarországon a szükséges engedélye, ezért elrendelték az oldalak ideiglenes megszüntetését, és bírságot szabtak ki a cégre. Az Európai Unió Bírósága viszont 2017 nyarán kimondta, hogy a távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

Baka András

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2016 nyarán 100 ezer euró kártérítést ítélt meg Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének, akit 2011-ben, évekkel mandátumának lejárta előtt váltották le a hivataláról. Formaliag azért, mert hoztak egy olyan szabályt, ami alapján a 17 éves külföldi bíráskodása már nem számíthatott bele a kötelezően előírt szakmai tapasztalatba, valójában viszont az lehetett vele a baj, hogy kritizálta a bíróságokra vonatkozó új szabályokat. A strasbourgi nemzetközi bíróság úgy döntött, hogy Baka eltávolítása a bírói testület éléről törvénytelen volt.

Kovács András

Tavaly ősszel Kovács András kúriai tanácselnök írt egy tanulmányt, amiben a Kúria ügyeletosztás rendjét kritizálta. A Kúria elnöke előbb megtiltotta a tanulmány közlését, azután Kovács ellen több párhuzamos eljárás is indult, majd tavaly decemberben a kétéves felmentése előtt integritási, fegyelmi és alkalmassági vizsgálatot is indítottak ellene. Kovács azt mondta, a Kúria elnöke véleménykülönbség miatt tiltotta el két évre a munkakörének gyakorlásától. Varga Zs. András ezt akkor tagadta, mondván, mindig is tiszteletben tartotta Kovács álláspontját, az eltiltás pedig más okból történt, amit nem nevezett meg. Kovács később több másik bíróval együtt nyilatkozatot adott ki arról, hogy veszélyben lehet a bírói függetlenség. Hasonló bírói felfüggesztésre utoljára a Kádár-rendszerben került sor. A Fővárosi Törvényszék arra jutott, hogy a Kúria elnökének nem volt hatásköre Kovács felfüggesztésére: az elnöknek nincs joga indoklás nélkül, diszkrecionális jogkörben elmozdítani egy bírót a tanácselnöki posztjáról, pláne, ha a bíróval szembeni alkalmassági vizsgálat alkalmasnak találta a bírót, a fegyelmi eljárás pedig nem talált első fokon szabálysértést. A Kúria az ítélet ellen fellebbezhet.

Hadházy Ákos

2017 elején több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy a TV2 és az Origo hogyan próbálta rátolni a korrupciós ügyeket leleplező Hadházy Ákos akkori LMP-társelnökre a földárverések körüli zavaros ügyeket, hiszen sok esetben éppen kormánypárti szereplők jutottak furcsa módon földhöz. Hadházy azt mondta, az idős szülei „6,5 hektár szőlőt művelnek, amit 40 év alatt apránként vettek és saját kezűleg telepítettek, maguk művelik a mai napig”, és „ebből sikerült a revolvermédiának »Hadházy-klánt« és mesés birtokot kerekíteni, meg azt állítani, hogy Twickel báró strómanjai vagyunk”. Emiatt 2020 végén a jogerős ítélet összesen 1,8 millió forint sérelemdíj megfizetésére ítélte a Ripostot és az Origót.

2018-ban a kormánypárti médiagépezet teljesen rápörgött arra a sztorira, ami szerint Hadházy és családja kisemmizte, és lényegében a halálba kergette a szerencsétlen, szegény, alkoholista szomszédot. A közmédia és a TV2 híradójától a Lokálon át, a PestiSrácokon keresztül az Origóig sorra olyan címekkel jelentek meg hírek az esetről, hogy Elhunyt az idős férfi, akit lenullázott Hadházy, vagy Meg­halt az idős ember, akit Had­házy meg­hur­colt. A sztorik forrása a bizonyos szomszéd lánya volt, akit a bíróság 2021-ben jogerősen elítélt rágalmazásért. A bíróság előtt a nő bevallotta, hogy a képviselő nem akarta kisemmizni vagy sanyargatni a szomszédját, és nem is zárta el nála a vizet. A nő az előkészítő tárgyaláson bocsánatot is kért, a tettét pedig azzal magyarázta, hogy „a propaganda újságírói zaklatták”.

Bayer Zsolt ellen még 2017-ben indított személyiségi jogi pert Hadházy, miután a fideszes műsorvezető a blogján azt írta: „át lehet vonulni a városon egy transzparenssel, amire az van írva: Hadházy geci, Szél Detti nyeli”, illetve: „Ezek a taknyok eo ipso ilyenek, és pontosan ezen a helyiértéken kell kezelni Hadházy összes eddigi »tájékoztatóját« a korrupcióról, ezen a helyiértéken kell kezelni ezt a mocskos gazembert. És nagyon helyes: leperelni róla a gatyát is, tanulja meg végre, hol a határ.”

Bayer Zsoltot 300 ezer forintos sérelemdíj megfizetésére ítélték, amire ő először gyűjtésbe kezdett a támogatóitól, majd azt ígérte, hogy az összeget 5 forintosokban fogja bedobni Hadházy kertjébe, bár ez több mint 250 kiló lett volna. Hadházy jelezte, hogy max. 50 forgalmi érmét köteles elfogadni bárkitől, erre Bayer a Kúriáig vitte az ügyet, pedig korábban azt ígérte, nem fog fellebbezni. A Kúria végül helyben hagyta az ítéletet, és mivel Bayer nem fizetett, Hadházy végrehajtóval vasaltatta be a pénzt. Hadházy Ákosnak kb. 25-30 pere volt összesen, de nem követelt sok pénzt, általában 100-300 ezer forintot, és volt, amikor csak helyreigazítás kért.

További olvasmányként ajánlom még a „boldog békeidőkben”, 2018-ban írt, A fideszes médiabirodalom 100 hazugsága című cikkünket. (Címlapkép: Kiss Bence/444)