Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének kiadása, az elmúlt, meglehetősen eseménydús hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb cikkeivel, videóival, anyagaival. Akad többféle hírlevelünk, itt lehet közöttük körbenézni, feliratkozni.
Március 15-e ugyan múlt szombaton volt (riportunk itt nézhető meg), de az utórengései bőven érződtek ezen a héten is. Elsősorban Orbán poloskás beszéde miatt, amivel kapcsolatban a kormányoldalon voltak, akik nehezen követhető magyarázkodással próbálkoztak, miközben a kormánylap nyíltan tolta a fasiszta hangulatú karikatúrákat. A beszédről szóló elemzésünkben úgy fogalmaztunk: nem provokáció volt, hanem egy új korszak kezdete. Ehhez a témához kapcsolódott Uj Péter eheti hírlevele is, amit ezúttal cikk formájában is közzétettünk. Írtunk arról is, hogy az Orbán beszédében említett bírók alig valamivel azután kerültek a poloskák közé, hogy Bayer listázta volna őket, és megnéztük, ki volt az a magyar történelemben, aki előszeretettel beszélt nagytakarításról.
A héten aztán villámsebességgel fogadta el a Parlament fideszes többsége (és a Jobbik) a Pride betiltását lehetővé tevő, mellette pedig a gyülekezési jog korlátozásának lehetőségét megnyitó és a tüntetőkkel szemben az arcfelismerő rendszerek alkalmazását lehetővé tevő törvényt. Véleménycikkünkben arról írtunk, hogy Pride nélkül nincs magyar szabadság, hiszen egy olyan országban, amelynek polgárai nem egyformán gyakorolhatják alapvető emberi jogaikat, egyikünk sem lehet szabad. A TASZ jogásza pedig segített áttekinteni, hogy mire számíthat az, aki a tiltás ellenére is kimegy a Pride-ra, ami a szervezők és a főváros szerint is meg lesz tartva június végén.
A rendkívül gyors törvényalkotást tüntetés is kísérte, kedd este tüntetők foglalták el pár órára a Margit híd elejét, a nap történéseit videóriportban mutattuk meg. A Lakmusz pedig megnézte, hány országban létezik hasonló tiltás.
Írtunk arról is, hogy 10 éve a terroristákra és nemzetközi bűnözőkre hivatkozva hozták azt a törvényt, aminek alapján most a Pride-on felvonulók arcát azonosíthatják be a rendőrök, és foglalkoztunk azzal, hogy az autoriter államokban mindig a közbiztonság erősítésére hivatkozva vezetik be az arcfelismerő rendszereket, de aztán rendre a tüntetők ellen kezdik el használni azokat. Ahogy itthon is nagy változást hoz majd a törvénymódosítás: mostantól rengeteg mindenért, például utcai szemetelés miatt is büntethet a rendőrség köztéri kameraképek alapján.
Sulyok Tamás (ő a köztársasági elnöke Magyarországnak) szintén rekordgyorsasággal írta alá a törvényt, közben pedig a hivatala újságírói kérdésre még a poloskázással kapcsolatban előbb többek között azt válaszolta, hogy „amennyiben figyelmesen meghallgatja a miniszterelnöki beszédet, akkor egyértelműen kiderül, hogy a jelzett részben nincs hasonlat, de még metafora sem” majd kicsivel később már azt, hogy ez igazából nem is Sulyok véleménye volt, hiába válaszolta ezt a hivatala. És ezután derült ki az is, hogy Sulyok kommunikációs igazgatója poloskás képpel posztolt arról, hogy összevissza hazudozott a „Telex selejt.”
Március 15-i beszédében Magyar Péter egy újfajta, népszavazás-szerű kezdeményezést jelentett be, ami majd jövő hétfőn fog elindulni. Ezzel kapcsolatban arról írtunk, hogy Magyar ismét átlépett az eddigi kereteken. A tiszás politikus közben nagyon látványosan igyekezett kerülni a betiltott Pride témáját, véleménycikkünkben viszont amellett érveltünk, hogy ha Magyar felelős politikus lenne, nem maszatolná el a gyülekezési jog csorbítását.
Orbán a héten a brüsszeli EU-csúcson is ott volt, ahol nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar miniszterelnök elszigetelődött a tagállami vezetők között, de ez nem jelenti, hogy ne lenne még ütőkártya a kezében. Közben a kormány gőzerővel készül berobbantani az Ukrajna ellen hangoló nemzeti konzultációs kampányát, publicisztikánkban ezzel kapcsolatban arról írtunk, hogy az ukránok ugyan az új migránsok az Orbán-szótárban, de kérdés, hogy meddig lehet radikalizálódni úgy, hogy még mindig megérje.
Március 15-e utórengése volt az is, hogy megírtuk, állami kitüntetést kapott egy férfi, akinek egy tavalyi molesztálási ügyében a mai napig nyomoz a rendőrség, hogy aztán a kulturális miniszter már aznap közölje, visszavonták a kitüntetést. Írtunk arról is, hogy a friss Kossuth-díjas Müller Péter Sziámit korábban elítélte a Kúria, mert ököllel állcsúcson vágott egy nőt.
Nemsokkal azután, hogy Matolcsy György távozott a jegybank éléről, „több bűncselekmény gyanújával” feljelentést tett a Számvevőszék az MNB-alapítványok gazdálkodása miatt. Az ÁSZ jelentése elolvasása után arról írtunk, hogy úgy tűnik, több százmilliárdos közpénzvagyont égetett el a mára a fizetésképtelenség szélére sodródott MNB-alapítvány és annak vagyonkezelője, és írtunk arról is, hogy most nyomozzák ugyan, hogy hol a pénz, de épp a Fidesz tett meg mindent, hogy magánzsebekbe mehessenek az MNB-s százmilliárdok.
Közben a gazdaságban is sok minden történt, hiszen élesedett az árrésstop, ami rögtön át is rendezte az élelmiszerárakat. A nagy kérdés, hogy ez hogyan fog lecsapódni a többi élelmiszer árában, majd csak a közeljövőben derül ki.
Kedd este sikerült kérdeznünk Lánczi Tamástól, és Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője súlyos állításokat fogalmazott meg a 444-ről, de többszöri kérdésünkre sem támasztotta alá ezt bizonyítékokkal, sőt, szerinte ezt nem is kell bizonyítania. Az interjú és Lánczi vádaskodásának közvetlen következménye volt, hogy áramlani kezdtek hozzánk a youtubeos felajánlások, amiket ezúttal is nagyon köszönünk.
A múlt hétvégén több százezren tüntettek Szerbiában, mert az emberek úgy érzik, Vučić rendszerében már elviselhetetlen az élet. A 444 tudósítói végigkövették a szombati napot, amire egész Európa figyelt – a videóriportunk viszont arról is szól, mi vezetett idáig.
A héten telefonon beszélt egymással Putyin és Trump, és az orosz elnök a tárgyalás során a lehető legszűkebb körű tűzszünetet fogadta el, miközben az orosz feltételek listáját tovább bővítette. Kijev és Moszkva nemsokára Szaúd-Arábiába küldhet delegációt, de ott még nem egymással, csak ugyanakkor fognak tárgyalni. Még a telefonhívás előtt beszéltünk Kaiser Ferenccel, aki épp azt hangsúlyozta, hogy Putyin húzza majd az időt, de Trump nem tudja rákényszeríteni a tűzszünetre. Írtunk arról is a héten, hogy Trump megszüntette a szíriai ISIS-fogolytáboroknak nyújtott USAID támogatást, a Qubit pedig bemutatta, hogyan fegyverzi fel magát újra Japán.
Foglalkoztunk azzal, hogy mit tesz a szellemi munkát végzőkkel, ha túlságosan elkezdenek AI-eszközökre támaszkodni, és azzal is, hogy mit tehet az ember az űrben, ha csak nyolc napra pakolt, de kilenc hónapig kint reked.
Bérczes Tibor író már akkor foglalkozott a bevándorlás témakörével, amikor még szinte senkit sem érdekelt. Hollandiában próbálta megérteni, miért nem lehet kimondani, ha a mindennapi együttélés nem a multikulturalizmus ünnepe. Készülő könyve Pokorni, Sulyok vagy Bayer példáján keresztül is a múlt magyar és holland feldolgozásáról szól.
Megnéztük a Netflix idei első nagy dobását, a Kamaszokat, és arra jutottunk, hogy tényleg szinte hibátlan lett.
Az eheti Tyúkól a nők és a természet & túrázás témáját járta körbe.
A Fidesznél BRÜSSZEL HAZA! lett a ruszkik haza üzenetből, miközben Magyar Péter annyira nem bízik az intézményekben, hogy inkább nem is akar szabályos népszavazást kiírni. Egy politikailag szétszakadt ország március 15-éje közvetlen közelről.
A fideszes politikusok úgy nyilatkoztak, mintha a miniszterelnök csak Magyar Pétert nevezte volna poloskának, ráadásul a hangfelvételek miatt, aztán jött a pártlap, és világossá tette, miről van szó.
A profetikus miniszterelnök megrészegedett Trump eljövetelétől, és úgy érzi, végre messzebb is elmehet. Ez az ő szabadsága: megtenni az ellenféllel, amit csak meg lehet.
Az igazán súlyos kérdés, hogy a poloskabeszédből mi következik. Aminek az előkészítése folyik, az nagyon-nagyon kemény: az a választási autokrácia diktatúrába fordításának putyini irányvonala.
Orbán nem magyarázza meg, hogy miért tett célkeresztet a bírákra is, de mások megteszik helyette. Pedig csak tüntetésen mertek kiállni saját magukért.
Nagyon ki akarta takarítani az országot, nem nehéz kitalálni, kik szúrták a szemét. Néha poloskázott is ilyenkor, de nem mindig. Valamiért a többi politikus nem gyúrt ennyire rá erre a témára, bár találtunk Rákosi-idézetet is, aki a reakciósokat nagytakarította volna ki.
Egy olyan országban, amelynek polgárai nem egyformán gyakorolhatják a szabad gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való alapvető emberi jogot, egyikünk sem lehet szabad.
Sokan már arról posztolnak, hogy a beígért bírság ellenére is elmennének a Pride-ra. Ezek a lépések várnak rájuk, ha nem akarják kifizetni a maximum 200 ezer forintos büntetést.
Hídlezárásba torkollott a Pride-ot betiltó törvény elleni tiltakozás. Hadházy Ákos szerint ez a történet egyáltalán nemcsak a Pride-ról szól, hanem a gyülekezési jog korlátozásáról. A momentumosok arra számítanak, hogy a maximális büntetést fogják kapni a füstgyertyás parlamenti akció miatt.
Bejött a 10 évvel ezelőtti jóslat: a Fidesz úgy módosítja a törvényt, hogy az arcfelismerő rendszert be tudják vetni betiltott tüntetések résztvevői ellen is.
Sok országban használnak a hatóságok arcfelismerő rendszereket, jellemzően homályos felhatalmazással. Azt elég jól látni, hogy mit tud kezdeni egy autoriter hatalom a technológiával, ha az ellenzéki hangok elhallgattatása a célja.
Eredetileg terrorcselekmények ellen ígérték, de már sima szabálysértők ellen is bevethetik az arcfelismerős azonosítást. A Pride-tól akarnak elijeszteni, de minden más piszlicsáré ügyben is erősítik a megfigyelő államot.
A törvény ezennel hatályba lépett.
Ezért nem kommentálja a beszédet.
Hanem akkor kié?
A lap a köztársasági elnök véleményét kérdezte. Kaptak egy választ, megírták. Szántó Georgina erre a Facebookon hazugozott.
Nem valódi népszavazást hirdetett meg, de azon amúgy is inkább csak veszített volna.
Az állampolgároknak nem azt kell megmondani, hogy mikor és hogyan ne tiltakozzanak, épp arra kéne bátorítani őket, hogy merjenek kiállni magukért. Amikor Magyar Péter lekicsinyli a még egyelőre rendelkezésünkre álló eszközöket, sőt, egyenesen óellenzékinek titulálja azokat, pont az állampolgárok önbecsülését sérti meg.
A miniszterelnök két hét alatt másodszor is megvétózta az Ukrajnával kapcsolatos közös nyilatkozatot az EU-csúcson. Ellenállása azonban már nem okozott zavart, mert a többiek adottságként fogadták el az álláspontját, és más keretek között kerestek megoldást. Orbán jobban elszigetelődött, mint az elmúlt években bármikor.
Három éve még támogatta a magyar kormány Ukrajna európai integrációját, ám ez azóta el van felejtve. Hiába lehetne tét nélkül jófejkedni, Orbán Viktor ez ügyben is a háborút választotta. Tisztán belpolitikai okokból.
A gimnáziumi tanárként is dolgozó költő-irodalmár ügyében a tankerület feljelentést tett, és a férfit kirúgta, mert felmerült, hogy minimum egy diákja és közte történt valami. A férfi tagad, a rendőrség még mindig nyomoz. Most József Attila-díjat kapott, a kitüntetést a kulturális miniszter adta át.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint „az egyik díjazott valótlan nyilatkozatot tett” arról, hogy vele szemben „nincs folyamatban fegyelmi vagy büntetőeljárás”.
2019-ben mondták ki a végső szót az eljárásban, de a Kossuth-díjnak nem feltétele a büntetlen előélet.
Átláthatatlan cégháló, magántőkealapok, 100 milliárdos nagyságrendű veszteség: 370 oldalas jelentést készített a Számvevőszék a Matolcsy György vezette MNB alapítványainak gazdálkodásáról.
Kérdésünk az Állami Számvevőszék közölte: vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen. A terjedelmes ÁSZ-jelentésből úgy tűnik, több százmilliárdos közpénzvagyont égetett el a mára a fizetésképtelenség szélére sodródott MNB-alapítvány és annak vagyonkezelője.
Bánki Erik ugyanazt szajkózta, Kósa Lajos belebonyolódott, Kövér László pedig az ellenkezőjét állította annak, amit megszavazott. Matolcsy távozása kellett ahhoz, hogy hirtelen a fejére csapjon a Számvevőszék, hogy valami nem kerek.
A változások nem mindenhol igazolják Nagy Mártonék óriási árrésekről szóló kommunikációját, a csirkecomb ára például nem sokat csökkent. Ami pedig nem árrésstopos, az esetenként drágult is. Megnéztük, hogyan változtak az árak az érintett, és 18 másik alapvető élelmiszernél.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője súlyos állításokat fogalmazott meg a 444-ről, de többszöri kérdésünkre sem támasztotta alá ezt bizonyítékokkal, sőt, szerinte ezt nem is kell bizonyítania. Lánczi Tamás önmagát egy autonóm állami szerv vezetőjének tartja, arra a kérdésre pedig, hogy mit csinált Habony Árpád cégében, azt válaszolta: semmi közük hozzá!
„Köszönöm a munkátokat, tartsatok ki!”, „Lánczi Tamásnak köszönhetően előfizettem a 444 belső körre” – sorban érkeznek az ehhez hasonló visszajelzések, olvasóink támogatásai mellett.
Több százezren tüntettek Szerbiában, mert az emberek úgy érzik, Vučić rendszerében már elviselhetetlen az élet. A 444 tudósítói végigkövették a szombati napot, amire egész Európa figyelt – ez a videó viszont arról is szól, mi vezetett idáig.
Nem véletlenül beszélnek az oroszok tökéletes telefonhívásról, Putyin a lehető legkevesebb engedményt tette az ukrajnai tűzszünet ügyében. A felek harminc napra felfüggesztik egymás energetikai infrastruktúrája elleni támadásokat. Míg az orosz követelések listája egyre bővül, az ukránokat továbbra sem engedik a tárgyalóasztalhoz, sem az oroszok, sem az amerikaiak.
Putyin okosabb annál, hogy kerek-perec elutasítsa a tűzszünetet, látszólag egyetért majd sorolja a kifogásokat - mondta a 444-nek Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a keddi Trump-Putyin telefonhívás előtt.
55 000, az Iszlám Államhoz köthető foglyot tartanak fogva az északkelet-szíriai al-Hol és al-Roj táborokban, az amerikai finanszírozás megszűnése után új megoldásokat kell keresni, hogy elkerülhetővé váljon a humanitárius és biztonsági káosz.
A katonai költségvetés jelentős növekedése, az F-35 vadászgépek beszerzése, valamint az új rakéta- és légvédelmi rendszerek fejlesztése egyértelműen arra utal, hogy a több évtizedes csönd után az ázsiai ország modern és ütőképes önvédelmi haderő kiépítésére törekszik.
A ChatGPT és a Claude még nem forgatta fel fenekestül a világunkat, de a mindennapjaink részévé váltak. Hogy pontosan mivel járhat ez, csak utólag fog kiderülni, de az első kutatások azt mutatják, a kritikai gondolkodásunk kárát láthatja, ha rákapunk az algoritmusokra.
Suni Williams és Butch Wilmore tavaly júniusban indultak letesztelni a Boeing űrhajóját. A tervek szerint nyolc napot töltöttek volna a Nemzetközi Űrállomáson. Ehhez képest az amerikai választást és a karácsonyi ünneplést is az űrben kellett lebonyolítaniuk. Kedden végre visszatértek a Földre.
Bérczes Tibor író már akkor foglalkozott a bevándorlás témakörével, amikor még szinte senkit sem érdekelt. Hollandiában próbálta megérteni, miért nem lehet kimondani, ha a mindennapi együttélés nem a multikulturalizmus ünnepe. Készülő könyve Pokorni, Sulyok vagy Bayer példáján keresztül is a múlt magyar és holland feldolgozásáról szól.
Kamaszok mentális egészsége, az igazságszolgálatás működése és egy család megroppanása: mindez egyetlen snittben.
A nők túrázás közben félnek, nem pisilhetnek akárhol és a menstruáció kiránduláskor is fáj. De azért nyilván jó a természetben lenni.