Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét fontosabb-érdekesebb nagyobb cikkeivel, videóival, podcastjaival. Akad többféle hírlevelünk, itt lehet rájuk feliratkozni.
Szombaton jön az idei Pride, egészen különleges körülmények között, ezúttal ugyanis Orbán Viktor tett arról, hogy a rendezvénynek jóval nagyobb legyen a tétje, mint a megelőző években. Arról, hogy mi minden történt az elmúlt hónapokban és mire lehet ma számítani, épp reggel jelent meg egy remek összefoglaló cikkünk. Az idei menetet a főváros szervezte meg végül, és Karácsony Gergely a héten arról beszélt nekünk, hogy szerinte szombaton a hatalom nevetségessé fog válni. A nehezen átlátható jogi helyzetben a Lakmusz pénteki cikke segít eligazodni, és Pride-tematikájú volt az eheti Tyúkól is, egész pontosan a pinkwashingról volt szó benne, Kanicsár Ádám András volt a vendég.
A genderellenes harc jegyében a Fidesz amúgy nemcsak a Pride-ot tiltotta be, áprilisban azt is beleírták az Alaptörvénybe, hogy az ember vagy férfi, vagy nő. Az MTA biológusai erre kiadtak egy állásfoglalást, hogy ez így nincs rendben. Falus András genetikus-immunológussal beszélgettünk a tudományellenes hecckampányról, az interszex jogokról, arról, hogy mitől lesz valaki meleg, és hogy akkor hány nem is van tulajdonképpen.
Megint Brüsszelig kellett mennünk, hogy kérdezhessünk Orbán Viktortól. Az EU-csúcson amúgy Orbán ezúttal is megvétózta az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatot, majd a találkozó után arról beszélt, hogy ez volt az eddigi legcsúnyább munkája. A miniszterelnök Brüsszelbe a Voks 2025 lezárulta után érkezett, és mint bemutattuk, az elmúlt hónapok teljesen túltolt fideszes kampánya a 2002-es időszakot idézte, és ez a párhuzam talán arra is jó, hogy felkészüljünk, mi jön még a következő választásig. Ez volt amúgy Friedrich Merz első EU-csúcsa, és mint felvezető cikkünkben írtuk, kérdés volt az is, hogy mit tud majd kezdeni a magyar miniszterelnök okozta állandó problémákkal.
Interjút készítettünk Jámbor Andrásssal, aki nemrég váratlanul bejelentette, hogy nem indul újra képviselői posztjáért jövőre, hanem visszalép a Tisza javára, és ott voltunk a bajai Lázárinfón, ahol a miniszter a 444-nek elmondta, hogy úgy látja, a Fidesz veszített abból az eredményből, amit a 2024-es európai parlamenti választásokon elért, és szerinte fifti-fiftire állnak a Tiszával.
A Fidesz-Tisza versengésről szólt interjúnk Tóka Gáborral: a politológus többek között arról beszélt nekünk, hogy a Fidesz mára hatalomgyárrá vált, a legfőbb integráló ereje, hogy a benne lévők ki tudnak járni dolgokat, ez működteti a gépezetet, a hatalmon maradáson túl nincs közös cél.
És még egy Fidesz-Tisza tematikájú írás: Magyar Péter a héten Somlóvásárhelyen emlékezett Antall József egykori miniszterelnök 34 évvel ezelőtt ott elmondott beszédére, nem először kapcsolódva az egykori miniszterelnökhöz, miközben a Fideszben sokkal inkább Csurka István kultusza épül.
Továbbá
Megmutattuk, hogyan lett Magyarország a kínai FDI kedvenc uniós célpontja, nyomába eredtünk a héten Mészáros Lőrinc első milliárdjának és felidéztük a történetet, amikor Mészáros egy kellemetlen hírrel hívta fel Orbánt; megírtuk, hogy több mint 10 éve ígérnek egy közparkot a terézvárosi Podmaniczky utcában, de ilyesmire sincs már pénze a kormánynak, és azt is, hogy Németországban terjeszkedik Matolcsy Ádám barátja, akit öt éven keresztül tömött pénzzel az MNB.
Spiró György a 444-nek többek között arról beszélt, évek óta tapasztalja, hogy a magyar államiság olyan veszélyben van, amilyenben 1918 óta a II. világháború kivételével nem volt. Akkor van baj egy országban, amikor a mindennapi élet válik elviselhetetlenné, szerinte ehhez a ponthoz közelítünk.
Kilián Nándor vezérőrnaggyal, a kecskeméti repülőbázis volt parancsnokával beszélgettünk az ukrajnai háború tapasztalatairól, a magyar vadászpilótákról, fiatalításról – és arról, hogyan hat a gyakori vezetőváltás a honvédség állományára.
Az Egyesült Államok is beszállt Irán nukleáris létesítményeinek bombázásába, egyelőre még mindig nem tudni, mekkora pusztítást okozva. Írtunk arról, hogy mit jelent ez a szabályokon alapuló világrend szempontjából (spoiler: nem sok jót), arról, hogy hogyan készítették elő a színfalak mögött a légicsapásokat az amerikaiak, és hogy milyen repedéseket okozott Trump döntése a MAGA-birodalomban. Az Irán elleni támadás is témája volt a Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai elemzővel készült beszélgetésünknek, melyben többek között arról is szó volt, hogy Oroszország azoknak sem tud segíteni, akiknek védelmet ígért. És volt a héten NATO-csúcs is, felvezetőnket itt lehet elolvasni.
Biztonságosabb helyek lettek a színházak a metoo botrányai miatt? Tényleg muszáj sérülnie egy színésznek? Milyen minták öröklődnek? És mi történik, ha egy újságcikk hatására minden összeomlik egy társulat körül? Az Osonóról szóló cikksorozatunk legújabb része ezekről a kérdésekről is szólt.
A Száraz November szervezőinek új programja a képernyők visszaszorításáról szól. Az egyhetes Kikapcsolódás során a cél nem az abszolút képernyőmentes élet, hanem a tudatosabb eszközhasználat. Dávid Ferenccel, a Kék Pont munkatársával beszélgettünk minderről.
Mi lesz? Mi nem lesz? Hogy lesz? Hogy nem lesz?
A főpolgármester szerint a Fidesz fatális politikai hibát követett el azzal, hogy a csillagos égig emelte a Pride jelentőségét. Tuzson Bence fenyegetésére pedig úgy reagált: gonosz butaság, és reméli, senkinek se veszi el a kedvét.
Abban a helyzetben, amikor már abból is ügy lesz, hogy hova lehet és hova nem lehet szivárványos zászlókat tenni, különösen érzékeny kérdés, hogy mikor és hol találkozunk pinkwashinggal.
Mitől lesz valaki meleg? Hány nem van? Miért veszélyes, ha túl könnyű megváltoztatni? Miért kell kiállni az interszex emberek mellett? Miért tudományellenes a magyar Alaptörvény? Interjú Falus András genetikussal.
A Pride-ról pedig azt mondta, Magyarországon nem bántják egymást az emberek.
A maradék 26 tagállam így külön dokumentumban adta ki az Ukrajnával kapcsolatos következtetéseit.
A miniszterelnök szerint „kis híján elsöpörte a népharag”, amiért nem támogatta Ukrajna EU-tagságát.
A Fidesz az őrületig tolta az Ukrajna EU-csatlakozása elleni kampányát. A módszert a 2002-es országgyűlési választás két fordulója között alkalmazták először – nem sokon múlt, hogy sikert érjenek el, és összejöjjön a történelmi fordítás.
A legutóbbi EU-csúcs óta eltelt három hónap nem könnyített a magyar miniszterelnök helyzetén. Orbán továbbra is el van szigetelődve, és pozícióját tovább ronthatja a nagy ambíciókkal érkező új német kancellár.
Nem befogott orral fog szavazni Magyar Péterre, aki szerinte jobb miniszterelnök lesz, mint Orbán Viktor. A választás elcsalását is el tudja képzelni, de azt is, hogy Orbán simán átadja a hatalmat. 2026 után egy új, népi magyar baloldalért szeretne dolgozni, addig a Tiszával együtt harcol az Orbán-rendszer leváltásáért.
A roadshow-zó miniszter azt tapasztalta, hogy teljesen más a politikai klíma, mint ami az „optimista hangvételű” közvélemény-kutatásból látszik.
A Fidesz mára hatalomgyárrá vált, a legfőbb integráló ereje, hogy a benne lévők ki tudnak járni dolgokat. Ez működteti a gépezetet, a hatalmon maradáson túl nincs közös cél, mondta a 444-nek Tóka Gábor politológus. Ezért sem beszélhetnek arról, hogy elveszthetik a választást, holott van rá esély.
Magyar Péter Somlóvásárhelyen emlékezik Antall József 34 évvel ezelőtt ott elmondott beszédére, amiben a néhai miniszterelnök üzent a mára jórészt tiszássá lett szociknak és SZDSZ-eseknek.
A NATO-ról a magyarok kétharmadának jó a véleménye, és javult Zelenszkij megítélése is tavalyhoz képest. Az e heti NATO-csúcs elé időzítve tette közzé 25 országban végzett kutatását az amerikai Pew Research Center.
Kulja András és Takács Péter hazugozta egymást az ATV-ben.
Magyarország az egyetlen uniós tagország, ami a nagyon magas kockázati kategóriába került a 2025-ös Médiapluralizmus Monitor szerint.
2024-ben újabb mérföldkőhöz ért Magyarország és Kína kapcsolata: egész Európát tekintve hazánkba érkezik a legtöbb tőke a távol-keleti kommunista államból. Hogy jutottunk el idáig?
Nem győzi hangsúlyozni, hogy már a NER előtt milliárdos volt, közben a Jóistennek, a szerencsének, Orbán Viktornak hálálkodott, na meg Simicska Lajosnak. Időbeli egybeesés: 2009-ben volt az első látványos felcsúti fociépítkezés.
Miközben a Fidesz a nagy győzelmét ünnepelte a 2010-es önkormányzati választáson, kellemetlen beszélgetés zajlott le Mészáros és Orbán között. De aztán megoldották, hogy a Felcsúton a Fideszt legyőző polgármestert gyorsan eltakarítsák az útból.
Több mint tíz éve ígérnek közparkot a terézvárosi Podmaniczky utcában. Akkor sem valósult meg, amikor a VI. kerületet fideszes többség irányította, akkor pláne nem, amikor ellenzéki.
Újabb taggal bővült a NER-eliten belüli elitklub, Somlai Bálintnak is van már külföldi érdekeltsége.
Spiró György író a 444-nek arról beszélt, évek óta tapasztalja, hogy a magyar államiság olyan veszélyben van, amilyenben 1918 óta a II. világháború kivételével nem volt. Akkor van baj egy országban, amikor a mindennapi élet válik elviselhetetlenné, szerinte ehhez a ponthoz közelítünk.
Kilián Nándor vezérőrnaggyal, a kecskeméti repülőbázis volt parancsnokával beszélgettünk az ukrajnai háború tapasztalatairól, a magyar vadászpilótákról, fiatalításról – és arról, hogyan hat a gyakori vezetőváltás a honvédség állományára.
Az amerikai bombázók csatlakozása Izrael Irán elleni háborújához rövid távon jó Netanjahunak, és rossz az ajatollahoknak és a szabály alapú világrendnek. A hosszabb távú hatásai Tajvantól Washingtonig és Moszkvától Tel-Avivig beláthatlanok. De a szabály alapú világrendnek hosszú távon is annyi.
A döntés már régen megszületett, és katonailag is elkezdték összerakni a terveket, amikor Trump még csak lebegtette, hogy nem zárja ki a beavatkozásokat. Lelkes és egyedül döntő elnök, kamu nyilatkozatok, szándékosan rossz irányba induló bombázók.
Trump onnan kapott dicséretet, ahonnan egyáltalán nem szokott, miközben a bírálat is szokatlan irányból érkezett. Az biztos, hogy a kampányban egyáltalán nem ezt ígérte – a bázis viszont egyelőre kitart mellette.
Az Egyesült Államok belépése az iráni–izraeli háborúba történelmi fejlemény, az iráni atomprogramot mindenképp jelentősen sikerült késleltetni. Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai elemzővel értékeltük a fokozódó nemzetközi helyzetet.
Röviddel azután, hogy az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítményeket bombázott, Hágában gyűlnek össze a NATO vezetői. Sokan lesznek, mégis egyvalakit akar lekenyerezni mindenki: Donald Trumpot.
Biztonságosabb helyek lettek a színházak a metoo botrányai miatt? Tényleg muszáj sérülnie egy színésznek? Milyen minták öröklődnek? És mi történik, ha egy újságcikk hatására minden összeomlik egy társulat körül? Az Osonóról szóló sorozatunk folytatása.
A Száraz November szervezőinek új programja a képernyők visszaszorításáról szól. Az egyhetes Kikapcsolódás során a cél nem az abszolút képernyőmentes élet, hanem a tudatosabb eszközhasználat.