Napok óta, országszerte tart az aHang civil szervezet tiltakozása az „átláthatósági”/nagytakarítási törvény ellen.
Csak vasárnap négy különböző helyszínen (reggel Makón, délután Budapesten, Gyulán és Kazincbarcikán) demonstráltak. A makói megmozdulás ilyen volt:
A budapesti esemény Facebook-oldalán azt írták:
Az, aki fél, szörnyű dolgokra képes. A kormány most fél. Félnek, és megtesznek mindent, hogy a saját hatalmukat mentsék. Ezúttal a független civil társadalomnak és a kritikus sajtónak üzentek hadat. Egy olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amellyel elnémítanának minden velük egyet nem értő hangot.
A civilek azt hirdették meg, hogy a Szabadság hídon vonulnak át leragasztott szájjal, így tiltakozva a törvény ellen, amit (jelenlegi tudásunk szerint) június 10-én vagy 11-én szavaztathatnak meg az Országgyűlésben. A szervezők azt írták felhívásukban:
A célunk most nem lehet az, hogy levezessük azt a feszültséget, amit ez a törvény kelt bennünk, hanem, hogy átgondoljuk magunkban: hogy fogunk küzdeni abban a világban, ami jön.
Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója a demonstráció előtt a 444-nek azt mondta: két szinten is látják a törvényben a veszélyt. Egyrészt elhallgattathatnak minden olyan civil szervezetet és független lapot, ami ezekből a külföldi forrásokból bármilyen mértékben részesül, másrészt (és ez az, amiről kevésbé esik szó) akár öncenzúrára is késztetett olyanokat, akik a nem akarnak a törvény hatálya alá esni.
„Szeretnénk arra is felhívni a figyelmet, hogy nem csak az a néhány civil szervezet és sajtótermék van veszélyben, akikről sok szó esik a nyilvánosságban, hanem akár kis, helyi civil szervezetek is, akik helyi ügyekkel foglalkoznak, például környezetvédelemmel. Épp ezért éreztük fontosnak, hogy ne csak Budapesten, hanem 15 más településen is szervezzünk megmozdulásokat. És a tapasztalataink azt mutatják, hogy legyen szó akár Orosházáról, Makóról vagy Kisvárdáról, azt látjuk, hogy az emberek, akik eljönnek, értik, hogy miért óriási probléma mindannyiunk életében ez a törvény."
Szalóki szerint a demonstrációk határozott célja, hogy a törvényt ne szavazzák meg.
„Nem akarunk belemenni abba, hogy ha kivesznek belőle ezt vagy azt, akkor már jó. Ez a törvény bármilyen formában elfogadhatatlan" - fogalmazott.
Tóth Enikő, az aHang kampányigazgatója arról beszélt, azért betapasztott szájjal vonulnak, hogy megmutassák, milyen országot akar a kormány. Akinek a vonulás előtt nem volt leragasztva a szája, a rendezőktől kaphatott matricát vagy ragasztószalagot.
A 8-900 főből álló menet 3 után kicsivel indult el a Szabadság hídon. A menet elején vonulók egy Orbán-idézetet írtak a transzparensükre, ami arról szólt, ők sosem vetemednének arra, hogy elhallgattassák a velük egyet nem értőket. Orbán erről 2018-ban beszélt Strasbourgban.
A helyszínről tudósító Diószegi-Horváth Nóra szerint ez a néma menet a kismillió Orbán, takarodj! tüntetéshez képest sokkal erősebbnek hatott.
Az emberek fél 4-re értek át a hídon, ahol már levehették a ragasztószalagot.
A Szent Gellért téren egy másik molinó várta a tiltakozókat, amin a javaslatot benyújtó Fidesz-KDNP-s politikusok voltak láthatók.
A nevüket egyesével olvasta fel Szalóki Viktor. A tömeg az ismertebb neveknél fújolt, a reakcióhiány alapján többekről valószínűleg nem is hallottak, ami jól mutatja, hogy milyen munkát végeznek a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-s politikusok.
Orbán Viktor neve maradt utolsó előttinek. A tömeg a korábbinál hangosabban fújolt, felzúgott a mocskos Fidesz és a börtönbe, egyszerre. Bónuszként elhangzott Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének neve is, ami után már nehéz volt eldönteni, Orbánt vagy Lánczit fújolták-e jobban. Ugyanígy nehéz volt különbséget tenni a Kocsis Mátéra és Kövér Lászlóra érkezett reakciók között is.
Szalóki a téren arról beszélt, a kormány fél, és a törvényjavaslatot megszavazók történelmi bűnt követnek el. Szerinte ez a szabadság és a demokrácia elárulása, aminek a következményeit viselni kell.
Szerinte a civilek nem vonulnak le a pályáról és soha nem fognak elnémulni. A tömeg „nem hagyjuk” skandálással válaszolt. Azt mondta, nem egy tüntetés állítja meg a kormányt, hanem a civil szervezetek építkezése, ezért azt kérte, az emberek támogassák a civileket és a független médiát. A beszéde végén a tüntetők hazaárulóztak egyet, majd a „szégyentablót” kitették Tiborcz cégének építkezésére, amivel véget is ért a rendezvény.
Május 13-án 23:38-kor a fideszes Halász János A közélet átláthatóságáról címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután ezek a szervezetek
A Fidesz javaslata szerint az a jogi személy vagy más szervezet – tehát civilekre és gazdasági társaságokra is vonatkozik a törvény – veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ami „külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez”, amivel sérti, negatív színben tünteti fel
Mindeközben a Fideszközeli álcivilekre öntik a közpénzt:
Akárhová néz az ember, fideszes helyi politikusok teljesen nyíltan osztogatják a pénzt. Podcast a civil szektor kivéreztetéséről. Vendégünk Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója.
Elég sokan.
Az aHang pedig az utóbbi napokban több helyszínre is szervezett megmozdulásokat. Ilyen volt Tiszaújvárosban:
A 8600 fős Pásztón:
Szegeden, a Fidesz-iroda előtt:
Orosházán:
És még több más helyszínen is, ezekről itt lehet többet megtudni.
HA MELLÉNK AKARSZ ÁLLNI MOST, HOGY ELINDULT A TÁMADÁS A SZABAD SAJTÓ ELLEN, ITT TEHETED:
Olyan nagy médiumok vezetői is aláírták a kiállást, mint a brit Guardian, az osztrák ORF vagy a lengyel Gazeta Wyborcza.
A bírák szerint szerint a törvényjavaslat az alaptörvénnyel is szembemegy, annak „azonnali, alapos és teljeskörű felülvizsgálata szükséges”.
Varga Zs. András közleményben utasította vissza az egyesület állásfoglalását, és közölte: a Kúria felülvizsgálja az együttműködésüket.
A kamara szerint a törvényjavaslat a mostani formájában „több aggályt vet fel, mint amennyit megválaszol”.
„A politikai cél miatt elveszett a minimális realitásérzék is” – mondták a tervezetről bankárok a Telexnek.
A fideszes Dömötör Csaba a USAID-ről beszélt, a mihazánkos Borvendég Zsuzsanna bevédte Orbánt, sőt felszólította a kormányt, hogy menjen tovább az úton.
Ha a jogszabályt jelenlegi formájában fogadják el, a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket.
Úgy tűnik, Svédország szívatása után megint eljátsszák a „nem tud mit kezdeni a kormány az autonóm fideszes képviselőkkel című darabot”. Most Bóka János EU-miniszter tárta szét a karját Brüsszelben.
Húsz tagállam kéri a Pride-törvény visszavonását, a Bizottság a nagytakarításiét is, mindenki egyre hangosabban mondja Európában, hogy mennyire frusztráltak miattunk. A keményebb lépésekkel mégis várnak.
A törvényjavaslatot kormánypárti hozzászólások és érdemi előterjesztői válaszok nélküli, kevesebb, mint egyórás vita után 8:3 arányban elfogadta a bizottság. Kedden már tárgyalhat róla a parlament.
Grexa Liliána ukrán nemzetségi szószóló is beszélt, szerinte „mostanra a párbeszéd Magyarország és Ukrajna között nemhogy hűvös, hanem egyenesen úgy tűnik, hogy lefagyott”.
A már felajánlott támogatásokat is elvennék.
Egy rakás popzenész szólt be a színpadról, már ha a szeretet és az összefogás hirdetése antiorbánizmust jelent. De számít ez bármit is? Hatnak a szavazókra a popsztárok? És ha igen, miért egy közepesen ismert mulatós zenész miatt főhet Orbánék feje?
A színész a közösségi oldalán reagált arra, hogy a hétvégén több zenész is politikai üzenetet fogalmazott meg.
A Helsinki Bizottság panaszmintával fogja segíteni az érintett szervezeteket és felajánlókat az Alkotmánybíróságon. Szerintük ha az AB bírója jóváhagyja, „végérvényesen kiírná magát a komolyan vehető, tisztességes jogászok köréből”.
A fő követelések: szabad hazát, szabad sajtót, szabad választást.
Egy egyetemista jelentett be tüntetést vasárnap délutánra a Kossuth térre a nagytakarítási törvény miatt. Percről percre követjük az eseményeket.