Jó napot! Ez itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, benne a hét nagyobb cikkeivel, fontosabb híreivel. Egyéb hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

Belpolitika

Korábban nem látott, a Fidesszel szembeni 15 százalékos előnyt mért a Medián a Tisza Pártnak. A kutatóintézet ügyvezetője, Hann Endre azt mondta, ebben akár egy Tisza kétharmad is benne lehet, de jósolni még korai lenne. Sokatmondónak tartja, hogy a többség már Magyar Péter pártjának a győzelmét valószínűsíti – ez akár önbeteljesítő jóslatként is működhet.

Közben a Fidesz megtalálta a témáját, és totális gyűlöletkampányt indított egy egész ország ellen. Háborúval és halállal régóta fenyeget Orbán Viktor, de most az arctalan fogalmak helyett egész Ukrajnától kell félni és gyűlölni a lakóit, mert rosszat akarnak nekünk. Ez a Fidesz üzenete és ajánlata tíz hónappal a választások előtt. Az ukrán EU-csatlakozással tényleg vannak problémák, de a valóság távol áll a Fidesz üzeneteitől.

• Manfred Weber tudomásul vette, hogy a Tisza Párt nem támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását.

A Kutyapárt úgy számol, bejut a Parlamentbe, de Magyar Péterre inkább nem indulnak rá a Hegyvidéken. Jámbor András viszont bejelentette, hogy nem indul újra egyéni körzetében a következő választásokon, mert nem akar ártani a Tisza Párt esélyeinek. A Mi Hazánk budapesti elnökének túl sok volt, amit Toroczkai László a 444-nek írt a revízióról, úgyhogy kilép a pártból.

• 5,7 milliós fizetés, ingyen lakhatás, házvezetőnő és magáncélra kapott autó mellett panaszkodott pokoli másfél évre Novák Katalin.

Szomszédok

Matolcsy Ádám és felesége tavaly év végén újabb ingatlannal növelte vagyonát. Egy V. kerületi, közel 150 négyzetméteres lakással egy helyi építési örökségvédelem alatt álló lakásról van szó. A lakóközösség előzetes tájékoztatása nélkül álltak neki a megvásárolt lakás szétbontásához, sőt még a födémet is megbontották, ami viszont társasházi közös tulajdonnak számít. Megírtuk, milyen az, amikor a NER beköltözik a szomszédba.

Kutatók

A kormány szétszedi az Akadémiától elvett kutatóhálózatot: keddi hírek szerint a HUN-REN-ről leválasztják a négy „legrenitensebb”, bölcsész- és társadalomtudományi kutatóintézetet, ahol a politikai átalakításokkal szemben a legnagyobb az ellenállás. Ezeket az intézeteket egészen közeli, augusztus elsejei határidővel a már amúgy is kivéreztetett ELTE-re vinnék át. Forrásaink szerint a döntés kormányszinten született, és csak a forma kedvéért mutatják be alulról jövő kezdeményezésként.

Közben a Magyar Tudományos Akadémia vezetése levélben jelezte, hogy készek lennének az érintett kutatóközpontok átvételére. Az MTA korábban is bejelentkezett a központokért, de akkor a HUN-REN vezetője azt mondta, a központok igazgatói nem akarnak az MTA alá tartozni. Információink szerint ez nem igaz. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma is arról írt, hogy az átszervezés tervezete átgondolatlan, szakmaiatlan és újabb támadásoknak teremt lehetőséget.

• A dolgozói szavazáson elsöprő többséggel utasították el a kutatóintézeti dolgozók az elcsatolásukat.

Kombájn

Nem Budapest megbüntetéséről szól a Mezőgazdasági Múzeum elköltöztetése, mondják a projekt felelősei. Szerintük konszenzus volt arról, hogy nincs jó helye a Városligetben. A Vajdahunyad várára Baán László nyújtotta be az igényét, könnyed kiállítást vizionál Magyarország 1100 éves történetéről.

Közlekedés

Bűnösnek találták mindkét vádlottat a túlárazott pécsi buszbeszerzés miatt indult perben. Mindketten börtönbe kerülnek, egyiküket a közügyektől eltiltják, másikukat, egy holland üzletembert pedig öt évre kiutasítják. Az indoklás szerint több szabálytalanság is történt, ami lehetővé tette a későbbi csalást. Így például a közbeszerzés kiírása és a buszok megvásárlására felvett hitel körül is maradtak kérdések.

• MÁV-vezér tavaly decemberben: „Jövő év elején nekiállunk, a nyárra pedig megcsináljuk” – nem csinálták meg.

Kilenc évbe telt, de véget ért a Centrum-per, elítéltek egy halom parkolási maffiózót. Börtönbe kell vonulnia Fürst György volt szocialista alpolgármesternek, a Centrum Kft. egykori ügyvezetőjének és Borsi Imrének, akire a fideszesek rábízták a ferencvárosi parkolást.

Petőfi szuverenitása

A kampányra hangolt szuverenitásvédelemnek olyan régi hagyományai vannak a magyar politikában, hogy már Petőfi Sándort is ezzel a taktikával járatták le ellenfelei, amikor 1848 nyarán indulni akart az első népképviseleti választáson.

Magyar Levente külügyi államtitkár szerint nem biztos, hogy a nagytakarítási törvény valaha újra a parlament elé kerül, mert sok volt miatta a belső vita és a feszültség. Pécs első vidéki városként civilek biztatására kiállt a nagytakarítási törvénnyel szemben.

• A Szuverenitásvédelmi Hivatalra emlékeztető munkacsoportot hoz létre az Európai Parlament.

Dunnn-dun…

Ötven éve mutatták be a Cápát az amerikai mozikban. A film elhozta Steven Spielberg sikerét, pedig a forgatás egy rémálom volt, és az sem volt egyértelmű, hogy megéri-e nyáron nagy dobással előállni a mozikban.

Háborúk

A héten folytatódott az Izrael és Irán közötti konfliktus. Az izraeli célpontok listája egyre bővült, és már nem csak a nukleáris program létesítményeit, katonai objektumokat, de az energetikai infrastruktúrát is támadják. Irán kevésbé hatékony, de azért látványos válaszcsapásokkal felelt.

Az új háború számos kérdést vet fel. A minden korábbinál keményebb, Teherán elleni csapásokkal Izrael az ajatollahok 45 éves uralmát akarja megdönteni? Képesek egyáltalán erre az izraeliek? És jobban járnának ők, az irániak, a régió és a világ azzal, ami a teokrácia után jöhet?

Az Egyesült Államok szerepe a háborúban egyelőre kérdéses, a Fehér Ház szerint Donald Trump két héten belül dönthet arról, indít-e amerikai csapást Irán ellen. Izrael még koránt sem érte el a kitűzött célokat, az egyik legfontosabb célpontot pedig hagyományos fegyverekkel el sem éri – ehhez csak Amerikának vannak eszközei. Eközben Oroszország tehetetlenül figyeli, ahogy újabb fontos szövetségese bukik el a Közel-Keleten.

• Az európai külügyminiszterek három órán át tárgyaltak az iráni Abbász Aragcsival, egyelőre nem sokra jutottak.

Helyszíni riportot készítettünk a föld alól, a harkivi front sérültjeit ellátó stabilizációs pontról, ahol az orvosok éjjel-nappal küzdenek a sebesültekért. Ukrajnában ugyanis az éjszaka nem csak a lakosságot terrorizáló légicsapások ideje, hanem a sérült katonák mentésének és gyógyításának is.

Bő másfél évvel ezelőtt egy német elemzőintézet elkezdte számolgatni, mikor juthat el oda az oroszok haderőfejlesztése, hogy eséllyel támadják meg a NATO-t. Azóta a kérdés rendszeresen felmerül, repkednek az évszámok, a katonai elemzők viszont megosztottak, hogy reális forgatókönyv-e ez. Abban ugyanakkor mindenki egyetért, hogy Európának tényleg muszáj felpörgetnie a haderejét.

A GLOBSEC 2025 biztonságpolitikai konferencián a legtöbbet a narratíva megváltozásáról beszéltek: Ukrajna már nem csupán segítségre szoruló ország, hanem a jövő európai biztonságának nélkülözhetetlen alakítója.

Podcast

Mire érdemes használni az irodalomterápiát és hol húzódnak a módszer határai? Hogyan hat ránk, ha elkezdjük leírni a gondolatainkat egy papírra? Hogyan lesz egy dalszöveg az irodalomterápia eszköze? És kik azok a szerzők, akiknek írásaival szinte minden irodalomterapeuta dolgozik? A Nem rossz könyvekben az irodalomterápia egyik legismertebb szakértőjének, Nicholas Mazzanak a könyvéről beszélgettünk.