A húsvéti ünnepek után úgy tűnt, a Fideszben szőnyeg alá söpörték a nagytakarítást, amit a miniszterelnök tél végén megrendelt. Aztán jött Halász János fideszes országgyűlési képviselő, és benyújtotta A közélet átláthatóságáról címet viselő törvénytervezetet, amivel a kormány el akarja lehetetleníteni azokat az újságokat és civil szervezeteket, amik szerintük úgymond veszélyeztetik az ország szuverenitását. Ezeket a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata után a kormány jóváhagyásával pénzügyi bírsággal, az 1 százalékos támogatások elvételével, akár még betiltással is szankcionálhatják. A feketelistát Lánczi Tamásék már legalább egy éve gyűjtik.
„A közélet átláthatóságáról szóló törvénynek valóban van egy olyan aspektusa, amit sok magyarországi médiafelület magára értelmez. Ezt alappal teszi. Ilyen például a Telex, ilyen a 444, de akár a Partizán is ilyen lehet” – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, mielőtt a parlamentben elkezdődött a „vita” az említett törvényjavaslatról. Kocsis Máté szerint az érintett három szerkesztőség az, amit külföldről finanszíroznak, ezért amikor külföldi finanszírozásról hallanak, „izgatottá válnak”.
Érdemes világosan beszélni: ez valójában nem a „külföldről” szól, hanem a kritikus hangok elfojtásáról. Ezt alátámasztandó szigorítottak még egyet a tervezeten, már az idén felajánlott 1 százalékos adományokat is elvennék a feketelistás szervezetektől, noha alapból ezt csak a jövő évtől akarták. Egyébként Putyinnak is vagy tíz évig tartott az ügynöktörvény elfogadása után az, amit a magyar kormány lenyomna most egyben.
Az Európai Bizottság arra kérte a kormányt, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot, ugyanis ha azt a jelenlegi formájában fogadják el, az az uniós alapelvek súlyos megsértését jelentené. Ha megszavazza a parlament, a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket. A kormány erre újra eljátszotta, amit Svédország NATO-csatlakozása esetén, hogy sajnos nem tudják visszavonni a törvényt, mert nem ők adták be (hanem a később csatlakozókkal együtt most 115 Fidesz-képviselő.) Az EU a súlyosabb lépésekkel vár.
A törvény ellen rengetegen szólaltak fel, tüntetést is tartottak, mi pedig öt független szerkesztőséggel közös műsorban álltunk ki. Ja, és befejeztük a nemzeti szuverenitás ellen irányuló támadásokat, a korábbi, nagy port kavaró cikkeink, leleplezéseink és videóink NER-kompatibilis címeket kaptak.
Ha már Szuverenitásvédelmi Hivatal, Láncziék nem jelentek meg az Átlátszó által indított per első tárgyalásán. Azért perelték be a hivatalt, mert bizonyíték nélkül terjesztette róluk, hogy kémkednek, külföldi nyomásgyakorló hálózat tagjai, híreket hamisítanak, hírszerzési tevékenységet folytatnak, amerikai szerverekre töltenek fel magyar dokumentumokat, miattuk nem jönnek az uniós pénzek. A hivatalt ugyanaz az ügyvédi iroda képviselte, amely azt az alapítványt, ahová átcsatornáznák az szja-felajánlásokat.
Három hónappal azután, hogy Orbán meghirdette, a lázadást megnyertük, és a történelem főutcáján vagyunk, ismét lázadásra és ellenállásra szólított: látványos műsor keretében jelentette be a kormány a legújabb projektjét, a Harcosok Klubját, ami tulajdonképpen a kormány on- és offline választási hadserege lenne. A tagok az interneten és minden választókerületben aktivizálják magukat, és megpróbálják a visszájára fordítani a Fidesz számára aggasztó politikai folyamatokat, a ……. FACEBOOKON!!
Januárig elvileg százezer harcost toboroznak, hogy a digitális térben is a Fidesz legyen a legerősebb. A BOK-csarnokban tartott rendezvényen a miniszterelnök előtt politikusok és influenszerek beszédei tüzelték a párt által összerántott közönséget. Régebben talán fennakadtunk volna azon, hogy mégiscsak a szerepek összekeverése, hogy Bohár Dániel és Szijjártó Péter felváltva szólalnak fel, de ebben a keretben mindez teljesen logikus volt. A Harcosok Klubja-megközelítés szerint végső soron mindenki csak egy felvillanó arc a futószalagon gyártott shortvideókban és posztokban, az pedig mindegy is, hogy egy állami intézményt irányít, vagy csak szeret a kamerába beszélni, a lényeg, hogy megfogja az emberek figyelmét.
A HK-hoz meghívásos alapon lehet csatlakozni, legalábbis ezt mondta Menczer Tamás. De még így is rengeteg a kérdőjel, ezért sokan már most ezeket a harcosokat vélik felfedezni a közösségi médiában kommentelgetők közt. Mások egyenesen a Harcosok Kódexét posztolgatják, de azzal a dokumentummal van némi bökkenő.
Ahogy azt Plankó Gergő is írta véleménycikkében, Orbán beszédéből, a körítésből és a harcra buzdító felhívásból egyértelmű volt, hogy a politikai veszélyt érzékeli a miniszterelnök. De arra is utalnak jelek, hogy a Fidesz által kínált politikai termék esetében most már nem a csomagolással van baj - az óriási GYOPÁROS ALPÁR felirat azért nagyon menő volt –, hanem a termékkel magával.
Ezen az sem segített, hogy egy elítélt ivádi pedofil is ott ült a hevesi fideszesekkel a gyűlésen. Megírtuk, hogy Horváth László drogügyi kormánybiztos és hevesi országgyűlési képviselő közös képet posztolt S. Tamás Györggyel, az elítélt férfival. Erre Ivády Zsolt ivádi polgármester kilépett a Fideszből – megbotlott a sikerhez tartó úton –, Horváth pedig bejelentette, hogy a férfit kitette a párt önkéntesei közül. Az ügy után a polgármester szó szerint eltűnt a faluból. Az már tényleg csak a nonpluszultra, hogy a pár napja náci posztot megosztó keszthelyi fideszes képviselő is ott ült a Harcosok Klubjában.
Ha már náci posztok, a hónap embere díjat egyértelműen az egri fideszes, dr. Rák Sándorné kapja. A kormánypárti képviselő olyan facebookos bejegyzést osztott meg, ami szó szerint „judeo-bolsevik, genetikailag prediszponált magyarellenes, rasszista tömegyilkosnak” nevezte a DK-s Dobrev Klárát. A genetikai alapon rasszista, náci hangulatú poszt pusztán azért gyalázta az ellenzéki politikust ilyen durva szavakkal, mert a szerzője azt feltételezte, hogy Dobrev egyik nagyapja zsidó származású volt.
Rák egy igen furcsa Facebook-posztban kért bocsánatot, azt írta: „a megosztáskor nem fordítottam kellő figyelmet a bejegyzés tartalmára, tehát nem olvastam el azt figyelmesen. Most, hogy elolvastam, hangsúlyozom, a poszt tartalmával én sem értek egyet!"
A bocsánatkérés ellenére Rákot leváltották a bizottsági elnöki pozíciójáról, a testület ugyanakkor nem határolódott el tőle.
Az eddig sem túl fényes viszony Magyarország és Ukrajna között a májusban kirobbant kémháborúval csak tovább romlott. Először is az elhárításért is felelős Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azt állította, lelepleztek egy magyar katonai hírszerzésiügynök-hálózatot, amelynek tagjai Kárpátalján tevékenykedtek. Két embert őrizetbe is vettek. Az SZBU szerint a hálózat feladata az volt, hogy információkat gyűjtsön Kárpátalja katonai biztonságáról, felderítse a térség földi és légvédelmi rendszerének sebezhető pontjait, valamint tanulmányozza a helyi lakosság társadalmi-politikai nézeteit. Különösen azt, hogy milyen viselkedési forgatókönyveket követnének, ha magyar csapatok lépnének be a régióba. Rácz András szerint egyetlen logikus magyarázat van arra, miért gyűjtött a magyar hírszerzés információkat az ukrán légvédelemről – mégpedig Oroszország.
Ezek után „Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a hazánkkal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről” – közölte Szijjártó Péter. Ennek részeként TEK-esek szedtek ki az autójából egy férfit a Ferenciek terén, amiről a magyar kormány hivatalos oldalán tettek közzé videót. Az egyik kiutasított diplomata hírszerzési célpontja a Telex információi szerint egyházi vonalon az az orosz Hilarion metropolita volt, aki Putyin hű kiszolgálójának, Kirill moszkvai pátriárkának a jobbkeze, bizalmi embere.
A kémháború kirobbanása után a magyar belpolitika gyorsan ráfordult a témára. A kormánypárti kommunikációban megjelent a narratíva, hogy a Tisza Párt – Magyar Péter vezetésével – összejátszik az ukrán titkosszolgálattal, sőt az ukrán állam felhasználja a pártot arra, hogy lejárassa Magyarországot. Az időzítés érdekessége, hogy a Tisza nem sokkal korábban közzétett egy 2023-as felvételt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterről, aki azt mondta, átállunk a háborúhoz vezető út nulladik fázisára.
A történetbe új szereplők is beléptek: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése után közölte, újabb ukrán kémeket azonosítottak a nemzetbiztonsági szolgálatok, egyikük Tseber Roland, aki az ukrán hírszerző szolgálat illegális tisztje, és akivel Magyar Péter a tavaly júliusi ukrajnai látogatásán találkozott. Magyar szerint ha a hazai szolgálatok tényleg tudtak arról, hogy Tseber ukrán kém, akkor arról értesíteniük kellett volna őt mint EP-képviselőt, mielőtt találkozik vele, de ez nem történt meg.
A Tisza Párt másik arcát, Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnököt is az állítólagos „ukrán titkosszolgálati kapcsolatai” miatt támadja a kormánypárt. A Honvédelmi Minisztérium szerint Ruszin-Szendi vezérkari főnökként a NATO-üléseken rendszeresen Ukrajna-barát álláspontot képviselt, és Szlava Ukrajinyi felkiáltással fejezte be beszédeit, miközben a hivatalos jelentéseiben ennek az ellenkezőjét tüntette fel. Felmerült az a gyanú is, hogy szoros kapcsolatot ápolt az ukrán titkosszolgálattal, illetve a kémkedéssel vádolt ukrán állampolgárokkal. Magyar szerint egyenesen le is akarják tartóztatni Ruszin-Szendit, hamis politikai propagandacélokból, koholt vádak alapján.
A hónap végén tartották az elnökválasztás második fordulóját Romániában, előtte Orbán Viktor a legbénább külpolitikai hibáját követte el. Miután az első forduló után Tihanyban sorsközösségről, összefogásról és együttműködésről beszélve gyakorlatilag a politikai karrierjét ocsmány magyarellenes akciókkal indító George Simion mellé állt, érthető módon felbolydult a magyarországi és az erdélyi közvélemény is.
Az RMDSZ tiltakozott, Orbán és a monopolhelyzetben lévő romániai magyar pártot vezető Kelemen Hunor egyeztetni voltak kénytelenek a kedélyek hűtése érdekében, a legokosabbat pedig Markó Béla mondta. Markó, aki maga is sokáig vezette az RMDSZ-t, úgy fogalmazott, Orbánnak „jobb lett volna csendben maradnia”. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint mindent jól csináltak a választással kapcsolatban, és jól tették, hogy nem avatkoztak bele. Orbán végül gratulált Nicușor Dan megválasztott román elnöknek.
További híreink:
Még zajlik a Voks2025 kampánya, ez ugye az a véleménynyilvánító szavazásnak nevezett kezdeményezés, amelyben a magyar kormány azt kérdezi a magyar választópolgároktól, akarják-e, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz.
Egyelőre nem tűnik úgy, hogy leuralná vele a politikai közbeszédet a kormány. Noha április közepén már kézbesítették a „szavazólapokat”, Orbán Viktor múlt héten, hat hét elteltével még csak azt tudta bejelenteni, hogy beérkezett egymillió „szavazat” (az eddigi utolsó, idén januárban zárult „nemzeti konzultáció” hét hete alatt nagyjából 1,35 millióan nyilvánítottak véleményt, és már az is az érdektelenségbe fulladt akciók egyike volt). A fideszes politikusok korábban ellopott szavazólapokkal is magyarázták a kudarcot, a Voks2025-öt propagálták a közmédián meccsközvetítés közben és máskor is, valamint az oltásregisztrációs emailcímeken, de a biztonság kedvéért a horgászokat és a látássérült embereket is ezzel spamelték.
Sőt a Mexikói úti háborús pszichózisnak is kihívója akadt, a Szentendrei úton egy ház tűzfalán nyolc plakáthelyből hatot tölt ki a témába vágó „hirdetmény”. Emellett az általános kormányzati ügyfélvonalat is hívhatóvá tették az „ellopott” szavazólapok ügyében, és az online szavazás lehetőségét is bevezették. A kampányhoz kapcsolódik, hogy a kormány ráírja a rezsiszámlára, mennyivel kellene többet fizetni, ha nem vennénk orosz gázt, a kormánymédia meg már ott tart, hogy szabotázs, ha valakinek más a véleménye.
Ennek megfelelő volt Orbán május 30-ai Kossuth rádiós interjúja, az unokázós csalásoktól a nyugdíjasok lenullázásáig jóformán mindent az ukránok nyakába varrt. Összesen 25-ször mondta ki az ország és a nép nevét.
Két nagy KDNP-s lemondás is volt májusban. Először Gaal Gergely, a párt Pest megyei elnökségi tagja jelentette be a lemondását, mégpedig Semjén Zsolt stílusa miatt. Az erről szóló videóban azzal indokolta a lépést, hogy nem lenne hiteles a részéről továbbra is kitartani egy olyan vezetőség mellett, „amelynek megláttam legrosszabb arcát, és a saját bőrömön tapasztaltam meg a hiteltelenségét és a torzulását”.
Gaal arról is beszélt, hogy az országos elnökség legutóbbi ülésén felkérdezte Semjén Zsolt pártelnököt, hogy a mostani kampányban a KDNP tervez-e önálló stílussal, karakterrel, témákkal részt venni. Szerinte így több szavazóhoz tudnának elérni. Gaal szerint a pártelnök erre „megdöbbentően indulatosan, magából kikelve, kontrollt vesztve” személyes vagdalkozásba kezdett. Bayer Zsolt megmondóember azonnal meg is mondta a magáét Gaalról.
Aztán robbant a bomba: a KDNP-s sümegi alpolgármester, Kalotay Kristóf is lemondott. Ezt azzal magyarázta, hogy egy bizonyos „erkölcsi határvonalat” már nem akar átlépni, ezért feljelentést tesz, miközben a fideszes vezetésű önkormányzat ügyei miatt már több nyomozás indult.
A lemondások nyomán emlékeztettünk rá, hogy országgyűlési választáson önállóan 2002-ben indult utoljára a KDNP, egyéni jelöltjei is Fidesz–KDNP-sként futnak, és a KDNP-s jelölteket ugyanúgy Orbán Viktor választja ki, mint a fideszeseket. „Még a látszatra sem adnak. A választókerületi elnököket, vagyis jó eséllyel a párt országgyűlési képviselőjelöltjeit maga Orbán Viktor nevezi ki” – írtuk e különös szervezet múltját és jelenét átvilágító cikkünkben.
Kijöttek továbbá a Miniszterelnökség által meghirdetett Városi Civil Alap pályázat eredményei is, és hogy, hogy nem, a győztesek jelentős része Fideszhez köthető álcivil szervezet lett. A kormány azután indította be ezt a rendszert, hogy 2021-ben kidobott az ablakon 77 milliárd forintot. Azért mondtak le a Norvégia, Izland és Liechtenstein által finanszírozott – a közös uniós piac megnyitása miatti – támogatási projektről, mert nem fogadták el, hogy ebből magyar civil szervezetek között úgy osszanak el 4 milliárd forintot, hogy arra nincs befolyásuk. A 4 milliárdot nem lehetett leválasztani a 77 milliárdról, így az egész ment a kukába.
A norvég pénzek kezelésére pályázaton kiválasztott Ökotárs Alapítvány szúrta a kormány szemét. Ellenük bősz sorosozással már évekkel korábban megindult a támadás Lázár János vezetésével, volt ott minden: hatósági vegzálások, rendőrségi erődemonstráció, adószám-felfüggesztések, közben egymást érték a lejárató cikkek és szivárogtatások a kormányközeli sajtóban. Lázár János arról beszélt, hogy a norvégok meg akarják buktatni a magyar kormányt.
A kormány ezután döntött úgy, hogy a Miniszterelnökség által biztosított forrásból meghirdeti a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapot, amit először 2021-ben, aztán 2022-ben és 2023-ban is kiírtak, már megemelt, 4,8-4,8 milliárdos kerettel. A 2025-ös keret is 4,8 milliárd volt.
Jó néhány valóban civil szervezetnek tűnő civil szervezet hiába pályázott a Városi Civil Alapnál támogatásra, forráshiányra hivatkozva visszadobták a kérelmeiket. Szentendrén így jártak az önkéntes tűzoltók és a törökországi földrengés utáni mentésben részt vevő kutató-mentők is, miközben ugyanezen a pályázaton a szintén szentendrei fideszes álcivil szervezetek a kutató-mentők által terepjáró-felújításra kért pénz sokszorosát kapták meg. Aztán Vitályos Eszter, a térség önkormányzati képviselője megpróbálta kimenteni magát a kínos pénzosztásból – a mentők is kaptak, az álcivilek is megtarthatták a támogatást –, de így végképp nevetségessé tette a pályázatot. Maglódon is hasonló a helyzet, a hat valódi szervezet helyett csak a bukott fideszes polgármesterjelölt és a fideszessé vált volt polgármester egyesülete kapott pénzt. Ez még nem minden, az államtitkár, a polgármester, a képviselő és a Harcos is nagyot kaszált a pályázaton.
Hiába fogadták el az alaptörvény-módosítást, ami alapján be lehet tiltani a Pride-ot, jogvédő szervezetek meghekkelték a rendszert, és a homofóbia, a transzfóbia és a bifóbia elleni világnapon tartottak szivárványos felvonulást. Az, hogy a rendőrség engedélyezte ezt, magukat a szervezőket is meglepte.
Meg lehet nyugodni, a következő, június 1-jére hirdetett vonulást már betiltották. „Világos, hogy a döntés önkényes, a rendőrség politikai elvárások miatt tiltotta meg a gyűlést” – írta a Helsinki Bizottság, ahogy azt is, hogy bíróságon támadták meg a tiltó határozatot.
Szokásos záró rovatunkban jó hírrel szolgálunk a fideszeseknek, Tiszaigaron behúzták ugyanis az időközi választást. Barcson viszont a DK-s jelölt nyert.
Ennyi volt a havi adag, de egyet se féljen senki, júniusban jövünk újra.
A Fidesz és a NER hónapjait összefoglaló sorozatunk második része durvább, mint az előző. Csak néhány téma: évértékelés teli rüszttel, Trump támogatása 0-24-ben, sikeres MOME-lázadás, elengedett mini-Dubaj, és Bayer, az egykori amerikai fegyverlobbista.
Annyi minden történt januárban a magyar közéletben, hogy a felére sem emlékszünk már. Új sorozatunkban a felejtés megelőzése érdekében havi rendszerességgel összefoglaljuk a NER történéseit.
Harmadik részéhez érkezett a Fidesz és a NER hónapjait összefoglaló sorozatunk, a Fidesszencia. A kínálatból: Poloskázás, zebrák, Pride-tiltás, Matolcsyék lejtmenete, balhék a Tisza Párt pultjainál, Rogánné luxusruhái, és még sok más.
Az új hónap kezdete egyet jelent a Fidesz és a NER történéseit összefoglaló sorozatunk új részével. A tartalomból: módosítottak az alaptörvényen, Kollár Kinga és az egészpályás letámadás, a hídfoglalás betiltása, Ukrajna-ellenes plakátkampány és Mészáros „Fillérsegg” Lőrinc.
Bármit tervez a Fidesz, az biztos, húsvétra nem végeznek az Orbán Viktor által elvárt tavaszi nagytakarítással. Az állampolgárság felfüggesztésével haladnak, de hogy lesz-e még valami, azt Lázár János sem mondja meg egyenesen.
Olyan törvényjavaslattal állt elő a Fidesz, mintha már tényleg nem az EU-ban képzelnék el Magyarország jövőjét. Pedig Lázár János nemrég még külön megnyugtatott mindenkit, hogy ők igazán nem akartak bajt okozni.
Nemcsak a kormánnyal szemben kritikus sajtó és a civilek kerültek célkeresztbe, hanem találtunk ott nagyon veszélyes táncszínházat, vidéki tanodát vagy gasztroközösséget is.
Amikor a Telex próbált tőle kérdezni, a Fidesz frakcióvezetője válasz nélkül kivonult.
Bő négy órás időkeretben. Átláthatóság, vagy a kritikus sajtó és civilek ellehetetlenítése? Kövesse nálunk a parlamenti vitát!
444, Telex, Partizán: Kocsis Máté elmondta, kiket érinthet a nagytakarítás-törvény. Aztán rögtön vissza is utasította, hogy kijelölte volna a célpontokat. Az össze-vissza beszélés a kezdettől fogva végigkíséri a fideszes „szuverenitásvédelmet”. Éppen ezért különösen fontos kimondani, hogy milyen folyamat zajlik valójában.
Az eredeti változat szerint erre csak jövő évtől került volna sor.
Putyinnak vagy tíz év volt az ügynöktörvény után, amit mi a nagytakarítási törvénnyel lenyomnánk egyben. Grúziában ennél kevesebbért mentek tízezrek az utcákra, hiába küldött rájuk verőembereket a hatalom.
Ha a jogszabályt jelenlegi formájában fogadják el, a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket.
Úgy tűnik, Svédország szívatása után megint eljátsszák a „nem tud mit kezdeni a kormány az autonóm fideszes képviselőkkel című darabot”. Most Bóka János EU-miniszter tárta szét a karját Brüsszelben.
Húsz tagállam kéri a Pride-törvény visszavonását, a Bizottság a nagytakarításiét is, mindenki egyre hangosabban mondja Európában, hogy mennyire frusztráltak miattunk. A keményebb lépésekkel mégis várnak.
Olyan nagy médiumok vezetői is aláírták a kiállást, mint a brit Guardian, az osztrák ORF vagy a lengyel Gazeta Wyborcza.
Élőzzük a YouTube-on a Kossuth téri demonstrációt.
Befejeztük a nemzeti szuverenitás ellen irányuló támadásokat: a korábbi, nagy port kavaró cikkeink, leleplezéseink és videóink is NER-kompatibilis címeket kaptak.
Így továbbra sem derült ki, mi alapján vádolták meg a lapot kémkedéssel és nyomásgyakorlással.
Ilyen videót készít egy állami szervezet közpénzből egy újság ellen.
Amiket a hivatal által listázott civilektől vennének el. Véletlen egybeesések.
Az átalakuló nyilvánosságban a miniszterelnök új elvárásokat támaszt embereivel szemben. Ha feljebb akarsz jutni, nincs mese, szelfizni kell.
Azt állítja, nem a Facebookon toboroznak.
Hogy kerül például a harcostársak közé Novák Katalin és Varga Judit?
Orbán Viktor karrierje egyik legbizarrabb beszédét tartotta meg a Harcosok Klubjában. Egy minden elemében megkoreografált, profi díszletek között tartott show-műsorral toborzott digitális hadsereget. Mindezzel mégsem erőt, hanem valami egészen mást sikerült demonstrálni.
S. Tamás György börtönben is ült, amiért molesztált egy kisgyereket.
A polgármesterségről azonban nem mond le Ivády Zsolt.
Horváth László azt viszont nem árulta el, milyen önkéntes csoportból tette ki S. Tamást.
Az ivádiak szerint a falu vezetője fogja „elvinni a balhét”, amiért a pedofilbotrányban megtépázott Fidesz rendezvényének közönségébe egy pedofilt vitt magával. Pedig szerintük azok, akik ott ültek vele, „mind tudták Tamás múltját”.
Nemes Klára ugyanazt a bejegyzést osztotta tovább, mint egy egri fideszes: hogy a zsidók genetikailag kódolva vannak a magyarellenességre és a gyilkolásra.
És arra kérik, hogy „képviselői mandátumáról saját belátása szerint döntsön”.
Az ülésen Rákné nem vett részt.
Az ilyen információ az oroszoknak értékes.
Az ukrán elhárítás azt állítja, hogy magyar kémhálózatot lepleztek le Ukrajnában. Szijjártó szerint ez magyarellenes propaganda.
Egy egykori ukrán diplomatát tartóztattak le, akit illegális hírszerzőként azonosított a magyar elhárítás.
„A középkorú férfit a hatóság a helyzet tisztázását követően még az éjszaka folyamán kitoloncolta Magyarország területéről, tekintettel arra, hogy tevékenysége nagy mértékben veszélyeztette hazánk szuverenitását.”
A Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen a honvédelmi miniszter azt mondja, szakítanak a békementalitással.
Korábbi magas rangú honvédelmi vezetőkkel tarthattak kapcsolatot. Magyar Péter már tegnap megüzente: „el a kezekkel Ruszin-Szendi Romulusztól”.
Magyar Péter szerint „a fideszes elvtársak megint öngólt lőttek”, hiszen ha a hazai szolgálatok tényleg tudtak arról, hogy Tseber Roland ukrán kém, akkor arról értesíteniük kellett volna őt, mint EP-képviselőt, mielőtt találkozik vele.
A Fidesz-frakcióvezető szerint fennáll a gyanúja annak, hogy Ruszin-Szendi Romulusz „be van ütve az ukránokhoz”.
Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető pedig a nemzetbiztonsági bizottságban vizsgálatot kezdeményez a volt vezérkari főnök „kettős kommunikációja” miatt.
A Tisza vezetője szerint miniszterek próbálják visszatartani Orbán Viktort, hogy vörös vonalakat lépjen át. Hétfőn nyíltan kimondta: Ruszin-Szendi Romulusz letartóztatása következhet. Magyar Péter láthatóan úgy érzi, van akkora erő most a Tisza körül, hogy beleálljanak az ügybe.
Fekete öltönyben beszél új videójában a Tisza Párt elnöke, aki szerint „éppen arra készülnek, hogy hamis politikai propaganda célból, koholt vádak alapján büntetőeljárást indítsanak, őrizetbe vegyenek és letartóztassanak egy volt vezérkari főnököt”.
A magyar miniszterelnök képtelen volt nemhogy a magyarellenes jelölt ellen felszólalni, de legalább csendben maradni a román választási kampányban. Az erdélyi magyarok joggal érzik magukat cserben hagyva, ráadásul Orbán egy időre elásta magát annál a Nicusor Dannál, akire ők szavaztak.
Csak idő kérdése volt, Orbán Viktor mikor találja meg Romániában is szélsőjobboldali lelki- és eszmetársát. A magyar miniszterelnök Erdélyt nem most árulta el, viszont az ott élőknek csak rossz lehet, ha Bukarest és Budapest közt nincs normális viszony.
Egy nap sem telt azóta, hogy a támogatásáról biztosította a szélsőjobbos jelöltet, most már arról beszél a magyar miniszterelnök, hogy a „,nemzetpolitikai kérdésekben az erdélyi magyarság érdeke az iránymutató.”
A külügyminiszter szerint nem avatkoztak bele a folyamatba.
„Várom, hogy együtt dolgozhassunk Magyarország és Románia együttműködésének megerősítésén népeink javára” - írta.
Mert képtelenek voltak megállapodni az amerikai elnökkel.
Vagy legalább a tűzszünetet.
A Budapesten vendégeskedő Mihail Gyegtyarjovot 2014-ben a duma képviselői közül elsőként szankcionálták, miután megnyitotta a szakadár „Donyecki Népköztársaság” moszkvai képviseletét.
A látogatás „nagy megtiszteltetés nekünk, hiszen a világ legjobb birkózói az oroszok.”
A magyar külügyminiszter fülébe Moszkvában is eljutottak Georg Spöttle szavai. A nyíltan az oroszoknak szurkoló „szakértő” rajongójaként Szijjártó egészen meredek dolgokat hallgat végig.
Ha Ukrajna megpróbál csatlakozni az EU-hoz, az rosszabb, mint a háború, fejtegette a miniszter. (Pedig eddig azt hittük, a háborúnál nincs rosszabb.)
Menczer saját vagyonnyilatkozata szerint nem kap fizetést a Fidesztől a kommunikációs igazgatói munkára. De Szijjártótól igen.
Marcin Romanowski egy lengyel lap szerint szerényen él, lefotózták, ahogy boltban tejes italokat, csokit és bort vásárolt.
Hernádi Zsolt Mol-vezér is egy asztalhoz ült Ilham Aliyev azeri elnökkel.
Az OTP és a WizzAir is bővülne Üzbegisztánban, a magyar állam pedig ipari parkot építene.
A magyar miniszterelnök annyira jónak tartja az általa kigondolt ideológiát, hogy igyekszik mindenhová exportálni. Az világos, hogy ő így akar bekerülni a történelemkönyvbe, de miért jó ez Magyarországnak?
A magyar miniszterelnök civilizációs fordulatnak tartja Donald Trump győzelmét. Orbán Viktor a CPAC Hungary rendezvényén hirdetett ismét programot.
Disclaimer: cikkünk 2025-ös eseményeket rögzít, de található benne 1951-es idézet is.
„Nem tudom, hogy kell csinálni, nem tudom, mit kell tenni, de valami megoldást kell találnunk erre.”
A játékidő alatt is az ukrán tagságról szóló szavazás logóját kell nézniük a szurkolóknak.
Hófehérke megúszta, a Háború és békének esélye sem volt.
A felturbózott nemzeti konzultációnak szánt Voks 2025 iránt eddig eléggé gyér az érdeklődés, amit próbál megmagyarázni a kormány.
Szűcs Lajosék megmutatták, hogy lehet egy mozdulattal kampánycélokra használni a legnagyobb magyar tömegszervezetet.
Ráadásul ez a tömegszervezet szinte szó szerint ugyanazzal indokolta, miért foglalkozik a konzultációval, mint a horgászszövetség.
Nyolcból csak hat plakáthelyre fért ki? Miért?
Pedig már propagálják a közmédián, oltásregisztrációs e-maileken is, és ellopott” szavazólapokkal is magyarázzák az érdektelenséget.
Szeptembertől újratölthetik a rezsicsökkentést.
Most még csak a Rogán-művek szavazásnak hívott propagandaakcióját féltik Magyar Pétertől, de ilyen alapon jövőre az ellenzéki kampányt is szabotázsnak lehet majd nevezni.
Röpke fél óra alatt.
Tömören, velősen.
Gaal Gergely azt mondta, meglátta a pártvezetés legrosszabb arcát.
A Gaal Gergely-ellenes kirohanásában a KDNP belső viszonyairól is árulkodó állítás is szerepelt.
Kalotay Kristóf egy bizonyos „erkölcsi határvonalat” már nem akar átlépni, ezért feljelentést tesz, miközben a fideszes vezetésű önkormányzat ügyei miatt már több nyomozás indult.
Utólag kifizetődő döntésnek bizonyult, hogy 1997-ben Semjén Zsolt, Harrach Péter és Latorcai János nyolc társukkal otthagyta a régi, a választásokon még önállóan induló KDNP-t, és felajánlotta szolgálatait a Fidesznek.
Németh Szilárd és egy rakás fideszes politikus is örülhet, hogy ismét nyertek.
Vitályos Eszter igazi hősöknek nevezte a szentendrei mentőcsapatot, mégsem kaptak 2,5 millió forintot a terepjárójuk felújítására. A forráshiány annak viszont nem volt akadálya, hogy a Vitályosnak a városban kampányoló álcivil szervezetek megkapják ennek a sokszorosát ugyanazon a kormányzati pályázaton.
A kormány csicskáztat, befenyít. Rendőrökkel mennek az alapítványokra. Nem Norvégia vagy az Ökotárs az igazi ellenfél, hanem mindenki, aki ugrálna.
Arra hivatkozva, hogy nem működtek együtt a Kehi-vel. Pedig együttműködtek.
A Magyar Nemzet közölt részleteket az alapítvány belső levelezéséből, úgy kiragadva részleteket, mintha botrányra akadtak volna. Pedig nem.
A Demokratának fejtette meg a skandináv állam ármánykodásának végső okát.
Olyan vihart kavart, hogy elutasították a törökországi földrengés után hősies mentést végző csapatot, miközben álciviles pénzt kaptak, hogy Vitályos akcióba lépett. A mentők is kaptak, az álciviles is megtarthatták a támogatást.
Pedig négy másik maglódi civil szervezet is pályázott a Városi Civil Alap forrásaira.
Hamar elfogy a 4,8 milliárdos keret, ha a nagy részét állampárti csókosok kapják, és alig marad belőle a valódi civil szervezeteknek.
Négy civil szervezet szivárványos zászlóval, az LMBTQ-jogok melletti kiállásként vonult, engedéllyel, legálisan. Ki akarták próbálni, hogyan alkalmazza a rendőrség az új törvényt. Remélik, hogy ez hivatkozási alap lehet a jövőben.
Öt emberi jogi szervezet békés vonulást tervezett az Andrássy úton, hogy felhívja a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára.
Taxiba ültette, hazavitte, ágyba tette, még be is takargatta a serleget.
A fehérvári klub szombaton kiesett az első osztályból, a fideszes polgármester a NER-nagymenő tulajdonost hibáztatja.
Folytatódik a fehérvári szappanopera, a polgármester nyílt levélben reagált Garancsi ajánlatára.
Ez volt a program legnagyobb támogatási összege.
A Budapest Parkban a „ki fogod sípolni, hogy Orbán Viktor” sor után elsötétült a színpad, a kivetítőn pedig egy böngésző jelent meg, amin a 444-re és más oldalakra keresve csak hibaüzenet volt látható.
Az énekes a szegedi koncertjén tartott egy kisebb beszédet, ahol elmondta, „szeretnünk kell egymást, mert ez a mi közös hazánk”, és aki azzal próbálkozik, hogy szétválasszon minket, „az bele fog bukni”.
És egy nem annyira régi közmondással.
A NER luxusa az utóbbi időszakban a szokásosnál is intenzívebben téma a közéletben. Zebra, kullancs, táska, Ferrari.
Mészáros Lőrinc és ifjabb Mészáros Lőrinc a Ferrarit szereti, Várkonyi másban utazik.
Megdolgozott érte.
Mármint felülre: csak a póló került 600 ezerbe.
A témába vágó luxifotóra ezúttal is Hadházy Ákos független képviselő hívta fel a figyelmet.
A Top News Hungary is belefért a keretbe, de azt már nem árulták el, mennyi pénzt kapott.
Ez majdnem annyi, mint amennyi a havi nettó kereset volt. Amennyit az év egészében eltankolt, abból kétszer körbe lehetett volna autózni az Egyenlítő mentén a Földet.
Egy Szentendre környéki településen volt megbízott őrsparancsnok. Az egyesületet, amelynek a bilincsben elvitt férfi a titkára, több tízmillió forinttal támogatja a Miniszterelnökség.
A Pécsi Törvényszék szerint a jutalmazás a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénybe és a jó erkölcsbe is ütközött.
Megkapták a kétharmados támogatást.
A döntést még áprilisban kezdeményezte a kormány.
Két nőről van szó, papíron a javítóintézetben vállaltak munkát.
A Pride-ról mondta ezt az EU-ügyi miniszter az uniós kollégái előtt folyó meghallgatáson. A nagytakarítási törvényről is beszélt.
"Ez a kis nyikhaj nagyon ügyesen mobilizálja az ő szörnyűséges népét" - mondta Magyar Péterre.
Dolgozik a miniszterelnök kommunikációs stábja.
Nagyon igyekeznek Orbán Viktor kampánytanácsadói, hogy kedélyes fickónak állítsák be a szabad sajtót eltiporni próbáló miniszterelnököt, most épp hupszilinkózással próbálkoztak.
Szinte pont annyian szavaztak a polgármester támogatottjára, mint amennyien a fideszes jelöltre. A befutó az a jelölt lett, aki mellett szinte senki sem állt.